Az 1987-ben kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár 1527. oldalán  „zarándok” címszó alatt a következő definíció található: „Távoli szent helyet, kegyhelyet hitbuzgalomból (gyalog) fölkereső hívő…” Rakó József, a Magyarország Felfedezői Szövetség alapító elnöke a 2011-es szövetségi zarándokútról írott cikkében a következőt írta, a fogalomnak egy másik magyarázatát adva:
„Az 1990. esztendőben gyülekeztek először szövetségünk csapatai, küldöttei a Nemzeti Sírkertben, hogy pár nappal március 16-ike előtt fejet hajtsunk a szabadságharc hőseinek emléke előtt, hol sírjaik domborulnak. Nem a szomorúságunk vezeti zarándok utunkat, hanem az a szent cél, hogy lelkünket kitárva meghalljuk példaképeink üzenetét, hogy méltóképpen tudjunk ünnepelni március idusán. Ha rideg idő jött, ha fújt, ha esett, szövetségünk csapatai akkor is megjelentek a hagyományos emlékező helyen…”              Basa László írása

A Honismereti Szövetség elnöksége 2007. február 27-én megtartott ülésén arról döntött, hogy Bél Mátyás - akit a mozgalom egyik szellemi elődjének tekint  - mindenkori születésnapja, március 25-ike a honismeret napja, országos ünnep legyen.
Bél Mátyás (1684-1749) polihisztor 1735-42 között több kötetben mutatta be „Pest megyéről” c. munkájában a vármegye településeit, nevezetességeit. Nagykáta első helytörténeti említése is ebből a műből származik, melyhez a helyszíni adatgyűjtést a szerző 1728-33 között végezte.       Basa László írása

Egy csokrot én is összeszedtem már (a „Bővebben-ben) abból a terjedelmes dicsérgető anyagból, amellyel a Kolompos együttes Tápió-vidéki fellépéseit hirdettem az utóbbi időben. Lapozzanak bele! (Nézzék meg a zenekarvezető Nagy Zoltánnal készített,  a Madarat fogató Kolomposok c. cikkben található riportunkat is.) Most Nagykátán szerepelnek, de szerintem idén még a sülysápi ovisok is találkozni fognak velük.

Az I. világháború olasz frontján, az Isonzó folyónál az Osztrák-Magyar Monarchia félmilliónyi katonája halt hősi halált. Osvald László tanár úr a tavalyi turistaútján állt meg a magyar katonák sírjainál: Isonzo-i Haditemető

Basa László tanulmánya         Az 1849. április 4-iki tápióbicskei ütközetben a Klapka vezette I., valamint a Damjanich által vezényelt III. hadtestben az ország számos pontján toborzott honvéd zászlóaljak, huszárezredek vettek részt. Veszprémtől Szabolcs megyéig, Kassától Szegedig terjedő táj sok ezer katonája ontotta vérét a számára addig ismeretlen két falu: Nagykáta és Tápióbicske határán levő csatamezőn.