25 éve, 1989. március 15-én Nagykátán az addig 2.sz. Általános Iskola névadó ünnepséget tartott: felvette a helyi születésű reformkori kulturális polihisztor, Mátray Gábor (1797-1875) nevét. Helytörténészek abban egyetértenek, hogy a katolikus plébánián található születési anyakönyvet átlapozva, az abban található nevek közül az egykori kántortanító fia, (Rothkrepf) Mátray Gábor futotta be a legígéretesebb életpályát, munkásságával kikövetelte helyét a magyar kultúrtörténetben. A Nagykátán születettek közül egyedül neki állított szobrot a hálás utókor, s róla neveztek el intézményt. A negyedszázados névadó apropóján most tekintsük át az emlékápolás kronológiáját, hol vannak még teendők ezen a téren. Képek

„Nagykáta egyik leghíresebb szülöttje volt a reformkori tudós, Mátray Gábor. Az egyetemen jogot végzett, később ügyvédi vizsgát is tett, de életét mégis a művészeteknek és a tudománynak szentelte. Úttörője volt a magyar népdal kutatásának, népszerűsítésének.

1827 és 1830 között öt füzetben adott ki magyar dalok gyűjteményét zongorára. 1852-ben elkezdte kiadni a „Magyar népdalok egyetemes gyűjteményét”, amely az első ilyen jellegű kiadvány volt Magyarországon. A zenei konzervatórium létrehozásának kezdeményezője és 1840-től –a megalapításától- igazgatója is volt.

Sokoldalú személyiség volt, aki a művészetek és a tudomány több területén is képes volt maradandót alkotni.” – írta róla többek között 1996-ban Mészáros István.

1989 előtt a nagykátai közvélemény előtt meglehetősen ismeretlen volt Mátray Gábor neve. Miután helyi sajtó 1945-1989 között nem létezett, így a megismertetésben ez a lehetőség már eleve kizárt volt. Nem tartalmazta Mátray nevét az 1973-ban kiadott „Nagykáta nagyközség vázlatos története”, nem mutatták be munkásságát az 1985-ben indult, stencilezett kivitelben sokszorosított „Nagykátai füzetek” sem. Így ténylegesen az újdonság erejével hatott a városavatás napján megjelent „Nagykátai Újság” 10. oldalán megjelent, az iskolanévadás kapcsán közölt életrajz. Az újság szerkesztői a „Vasárnapi Újság” 1875. évi 32. számában a halálhír kapcsán közölt életpálya ismertetést vették át. Innentől kezdve a 2004-ig megjelenő újság rendszeresen közölt Mátray-életmű valamely szegmensét méltató tanulmányt Basa László és Bene Zoltán tollából. A „Tápiómenti 2 hetes” az emlékápolás eseményeiről számolt be. Mátray Gábor emlékének ápolása Erkel Ferenc és Mátray Gábor életének és munkásságának találkozásai Liszt Ferenc és Mátray Gábor kapcsolata a XIX. századi magyar zeneművészet fejlesztésében

Nagykáta első emeletes iskoláját a vásártérből kihasított telken 1911 márciusában kezdték el építeni Vida Artúr szecessziós jegyeket viselő tervei alapján. Az iskola átadására 1912. augusztus 24-én került sor. A vásártéri iskola centenáriumára

A homlokzaton ekkor „Elemi iskola” felirat volt olvasható, s –ellentétben a központban található egyházi iskolákkal- egyedüli állami iskolája volt a községnek. Az eredetileg polgári iskolának is szánt egyemeletes épület a közelmúltban ünnepelte meglehetősen regényes működésének centenáriumát. 1939-40 között menekült lengyel katonák szállása lett az iskola, majd 1941-44 között a hírhedt Muray Lipót vezette munkaszolgálatos bevonulási központ vette birtokba a tantermeket. 1944 őszén volt az iskola hadikórház, majd a szovjet városparancsnokság segítségével a legszükségesebb javítások elvégzése után az időközben tönkrement tornyos iskolából ide költözött a polgári iskola. Az 1948-ban megszűnt polgári iskolai oktatás helyét a nyolcosztályos általános iskola vette át, s a vásártéri iskola néhány évig a külterületi részek felsőtagozatos osztályainak adott helyet.

A Zárda utcában 1928-ban épült iskola az 1950-es évek elején egyesítette a település teljes 5-8. osztályos diákját, s az üresen maradt vásártéri iskolában 1950-ben megalakult a Nagykátai járás első gimnáziuma. 1958-ig működött itt a középiskola, s egyéves helyreállítás után 1959. szeptemberében Varsányi Rezső (1924-1996) igazgatása alatt megalakult a 2. sz. Általános Iskola. Rezső bácsi 1959-1985 között vezette az oktatási intézményt. Kereken 40 évig viselte a „kettes” számot az iskola, amikor 1989-ben névadót választhatott az intézmény.

„Minden település keresi múltjának azon pontjait, melyekre büszke lehet, melyek alkalmasak egy helyi kötődésű példakép felmutatására, Nagykátát nem kényeztette el a sors, hiszen talán 1848/49-et leszámítva nem játszott meghatározó szerepet a nemzet történelmében, kultúrájában. Nem voltak koszorús költői, híres hadvezérei, világverő bajnokai.

Városunk múltjában kutatva bukkantunk rá Mátray Gábor nevére, aki a magyar kultúrtörténetben a reformkori „második” vonal jeles tagjaként vívott ki megbecsülést magának. Mintegy 15 éve kezdtünk gondolkodni azon, hogy miként tudnánk maradandó emléket állítani e neves szülöttünknek…” – írta 1997-ben Szegedi Pálné, a Nagykáta Barátainak Köre elnöke.

Hivatalosan a Pest Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya engedélyével 1988. március 22-től használhatta az iskola Mátray Gábor nevét. Az erről szóló oklevelet dr. Novák István osztályvezető írta alá, s ma is ott függ az igazgató irodájában.

Mátray Gábor nagykátai illetőségének tényét Lakatos Gyula és Kátai Szilveszter középiskolai tanárok fedezték fel a nagykátai plébánián őrzött anyakönyvek tanulmányozása során. Mizsei A. Tamás (1946- )–aki 1985-1995 között az iskola igazgatója volt- így emlékezett 1996-ban a névválasztásra:

„…Lakatos és Kátai tanár urak ajánlására nem volt vevő, nem volt jelentkező. Sem a zeneiskola, sem a másik általános iskola nem mutatott hajlandóságot arra, hogy városunk híres szülöttjének a nevét felvegye. A másik ok ezzel kapcsolatban az volt, hogy az 1-es és a 2-es számú iskola elnevezés egy idő után –itt nem részletezendő okok miatt- elsőszámú és másodikszámú, elsőrendű és másodrendű elnevezést kapott Nagykáta köztudatában.

Igazságtalannak éreztem ezt, s úgy gondoltam, hogy mindkét iskolának valamely híres emberről, személyről neve lesz, nevet vesz fel; ez a különbség ebben a formában megszűnik…”

A névválasztásnál meghatározó volt, hogy Mátray Gábor Nagykátán született, apja pedagógus –kántortanító- volt, s fiának életében ugyancsak fontos szerepet játszott a pedagógiai munkásság. Tantestületi szavazás után került a kérelem az illetékes szervek elé: a Művelődési Minisztérium és az MSZMP KB illetékes osztálya nyilvánított véleményt. A hivatalos engedélyt végül a Pest Megyei Tanács VB Művelődési Osztály 5488-4/1988-as számú határozata jelentette. Amikor 1985-ben megkezdődött az iskola bővítése, az új szárnyépület homlokzatára már az engedély megadása előtt felrakták az iskola új nevét.

Nagykáta várossá válásának ünnepsége 1989. március 15-én volt, s a délelőtti nemzeti ünnep és városavató folytatásaként gondolta ki az iskola-és városvezetés a névadási rendezvényt. Itt már nem volt jelen a miniszter, ellenben eljöttek Nagykáta olasz testvérvárosának, Alfonsinének a küldöttei is. A névadó munkásságát egy autentikus személy: Várnai Péter (1922-1992) zenetörténész méltatta. Várnai Péter 1954-ben született Mátray életművét bemutató tanulmánya alapműnek számít, s a XIX. századi magyar polihisztorról ezekben az években talán ő tudott a legtöbbet. A Magvető Kiadó gondozásában a „Magyar Hírmondó” kultúrtörténeti sorozatban jelent 1984-ben Mátray írásainak válogatása „A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások” címmel. Ebben az 550 oldalas kötetben függelékként találjuk meg Várnai Péter: „Egy magyar muzsikus a reformkorban” c. tanulmányát, mint a mindmáig legalaposabb Mátray-életrajzot.

Az ünnepségről nem találtam külön meghívót, forgatókönyvet, sajnálatos módon egyetlen fényképet sem. Mizsei A. Tamástól megtudtam, hogy ezen az ünnepségen sor került egy emléktábla avatására, s egy Mátray életét bemutató kiállítás megnyitására. A kiállításon szerepelt a plébániáról e napra kölcsönvett eredeti anyakönyv is.

A Mátray-emlékoszlop kivitelezésében közreműködött Mizsei Antal, Nyekecki Béla, Gergely László. E napon került bemutatásra Máté György (1946- ) jászberényi szobrászművész Mátray Gábort ábrázoló érme, melyet a nap emlékére több intézmény és díszvendég vehetett át.

Az 1993-94-es tanév során létrejött a Mátray Gábor Alapítvány. Céljáról, működéséről így vallott 2010-ben Mizsei A. Tamás:

„Tulajdonképpen ezt, az alapítvány létrehozását –együtt a SZM akkori elnökével, Adamecz Pálné”Szöszikével”, dr. Simon Tamással és feleségével, Szűcs Erzsébettel- és folyamatos működtetését tekintem pedagógiai-vezetői tevékenységem legmaradandóbb momentumának. Az alapítvány, eredeti céljának megfelelően, minden évben jelentős összeggel támogat 2-3 végzős, jól tanuló, de hátrányos szociális helyzetű diákot az egykori „Tóth Boldizsárné Alapítvány” eszméjét folytatva.

Rendszeresen hozzájárul a diákcsere keretében külföldre utazók költségeihez, korszerű technikai, informatikai eszközök beszerzésével, vásárlásával támogatja az iskolai oktatást;felvállalta és megszervezte Mátray Gábor méltatlan állapotban lévő síremlékének felújítását. Meghatározó szerepet töltött be a Széchényi Könyvtárral és Nagykáta Város Önkormányzatával közösen szervezett, 2004. évi Országos Tudományos Konferencia megrendezésében és lebonyolításában. Esetenként támogatja az ifjúsági hagyományőrző tevékenységet és képviselteti magát az ehhez kapcsolódó rendezvényeken.”

1994. szeptemberében a Mátray Gábor Általános Iskolában megalakult történelem-és honismeret szakkör feladatának tekintette az iskola és helyszíne történelmi múltjának –Rákóczi-szabadságharc, az 1848-49-es szabadságharc, a magyar-lengyel barátság, a holokauszt, Nagykáta általános oktatástörténete- a kutatása mellett az intézmény névadója kultuszának ápolását is. Ennek jegyében 2008-ig –amíg az időközben az 1996-ban hagyományőrző csapattá alakult közösség az iskolában működött- minden évben felkerestük sírját a Fiumei úti Nemzeti sírkertben, rendszeresen szerveztünk évfordulókon a koszorúzást Mátray nagykátai szobránál, hirdettük meg a névadóról szóló pályázatokat, tartottunk vetélkedőket. Felvettük a kapcsolatot Mátray Gábor életének fontosabb helyszínei mai jogutódaival- Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Zenede jogutódjaként működő Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, stb.-, tettünk több esetben kezdeményezést –pl. emléktábla a szülőház helyén álló épület falára- a az emlékápolás élővé tétele érdekében.

Mátray Gábor a város szülötte, emléke ápolásában a nevét viselő intézményen kívül másoknak is volt szerepe és feladata. A Nagykáta Barátainak Köre civil városvédő egyesülete 1995. március 20-án tartott tisztújító közgyűlésén határozott arról, hogy méltó módon kell majd megünnepelni Mátray Gábor születésének 200. évfordulóját.

A Radnóti Miklós Városi Könyvtár kiállítótermében 1995. augusztus 16-án megnyílt Sebestyén Benedek (1937-2011) református lelkész, autodidakta szobrászművész kiállítása. In memoriam Sebestyén Benedek (1937 – 2011) A megnyitó közönsége ekkor láthatta Mátray Gábor gipszből készült félalakos portréját, mely később bronzba öntve ma is ott áll a város központjában. A történelem-és honismeret szakkör diákjai ekkor kérték meg az alkotót, hogy a gipszmintát adományozza az iskolának.

Nagykáta Város Önkormányzata Képviselőtestülete a 137/1995./X.25/ sz. határozatában arról döntött, hogy városi erőforrásból biztosítja a szobor bronzba öntésének és közterületen való elhelyezésének költségeit.

1996. március 15-én megjelent a Mátray Híradó, a Mátray Gábor Általános Iskola Diákönkormányzatának a lapja. A lap fejlécén látható Mátray portréja és az iskola sziluettje. A képviselőtestület 1996. március 20-iki ülésén döntött a szobor helyéről.

Nagykáta város fennállásának 775. évfordulója jegyében 1996. augusztus 20-án a Radnóti Miklós Városi Könyvtár előtt ünnepélyes keretek között felavatták Mátray Gábor bronz mellszobrát.

„…A megvalósult bronzszobrot látva beigazolódott: jó döntés volt. A nemes anyagnak köszönhetően még jobban előtűnnek művészi értékei. Biztos vagyok benne, hogy városunk egyik ékessége lesz.(…) Sokan csodálkoznak rajta, hogy ez a kis magyar nép miként tudta megőrizni a rokon népek nélkül itt Európában nyelvét, kultúráját. Úgy gondolom, hogy a szerény, de nagy elhivatottsággal dolgozó embereknek volt köszönhető ez, mint Mátray Gábor volt, ki méltán lehet mai nemzedékünk példaképe is…” – mondta szoboravató beszédében Bodrogi Györgyné polgármester asszony.

1996. augusztus 31-én a Mátray iskola lépcsőházában elhelyezték, s a tanévnyitó ünnepélyt követően leleplezték a Mátray-szobor öntőmintáját, a gipszből készült alkotást.

„…A március 15-ét megelőző munkanap iskolánk névadójának a napja, amelyen együtt emlékezünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra, amelynek Mátray támogatója és hű krónikása is volt. Talán elmondhatjuk, hogy névválasztásunk és hagyományápoló tevékenységünk révén került be Mátray Gábor neve a köztudatba Nagykátán. Ebben jelentős szerepet játszott iskolánk korábbi igazgatója, Mizsei A. Tamás is, aki úgymond kijárta és menedzselte a névadást…” – mondta többek között szoboravató beszédében Puskás Ottó igazgató.

Az időközben a Magyarország Felfedezői Szövetség tagságát elnyert történelem-és honismeret szakkör 1996. november 5-én felhívást bocsájtott ki, hogy az 1997-es esztendőt, Mátray Gábor születésének 200. évfordulóját Nagykátán nyilvánítsák Mátray-emlékévnek.

Nagykáta Város Önkormányzata 1996. december 21-én „Pro Urbe Nagykáta” kitüntetést adományozott a Mátray-szobor alkotójának, Sebestyén Benedek református tiszteletesnek.

1997. januárjában a történelem-és honismeret szakkör kiadásában, a „Szakköri Lapok” harmadik számaként megjelent a „Mátray Gábor szobra Nagykátán” c. kiadvány. 1997. március 22-én a hagyományőrző csapat első ízben tisztelgett Mátray Gábornak a Fiumei úti Nemzeti sírkertben levő sírjánál. Az iskola ezekben az években megtartott, március 15-ike táján un. Mátray-nap keretében emlékezett névadójára, a névfelvétel eseményére.

Mátray Gábor születésének 200. évfordulóján, 1997. november 21-én a városi művelődési központban ünnepségre került sor, melyben az iskola diákjaiból álló énekkar, a történelem-és honismeret szakkör tagjai adtak műsort. Sor került Mátray szobrának ünnepélyes megkoszorúzására is.

A Mátray Emlékév zárásaként 1998. május 7-én az iskola és a hagyományőrző csapat diákjai ellátogattak az Országos Széchényi Könyvtárba, illetve a Fiumei úti Nemzeti sírkertbe. A Budai várban levő könyvtárépületben Fülep Katalin (1948- ) fogadta a diákokat, aki ebben az időben rendezte sajtó alá Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49-ben c. könyvét. Az ország első könyvtára zeneműtára vezetőjének átadtuk Mátray-kutatásaink, a zenetudós emléke ápolásának dokumentumait, így azok a zeneműtár gyarapodási leltárába kerültek.

Mátray Gábor születésének 205. évfordulóján, 2002. november 25-én városi ünnepségre és koszorúzásra került sor. A rendezvénynek az adott még különleges jelentőséget, hogy az egybeesett a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulójával. Közismert, hogy Mátray Gábor az ország első múzeumának és a gyűjtemény részét képező Széchényi Könyvtárnak volt főmunkatársa, akkori kifejezéssel: múzeumőre.

2003. július 25-én sor került a felújított Mátray-síremlék avatására. A felújítást széleskörű összefogás tette lehetővé, melyben meghatározó érdeme volt Gergely László kőfaragó mesternek.

2004. április 22-én a Bartók Béla Művelődési Központban Nagykáta Város Önkormányzata, az Országos Szécsényi Könyvtár és a Mátray Gábor Alapítvány rendezésében Mátray Emléknap és tudományos konferencia megrendezésére került sor. Előtte a neves személyiség szobránál zajlott koszorúzás a város felnőtt-és diákkorú katonai hagyományőrzőnek a részvételével. Előadást tartott Mátray Gábor munkássága egy-egy területéről Somkúti Gabriella, Szekeresné Farkas Márta, Tari Lujza, Nagy Zoltán. A tudományos emlékülés keretében megnyitott reprezentatív kiállításon többek között láthattuk Kucza Péter műgyűjtő anyagának Mátrayra vonatkozó relikviáit is.

„A vásártéri iskola történelemkönyve” c. országos pályázaton 2005-ben díjat nyert tanulmányom egyik fejezete Mátray Gábort mutatta be. 2007. november 22-én Mátray Gábor születésének 210. évfordulóján koszorúzási ünnepséget tartott az iskola és hagyományőrző csapata. Az ünnepségen felhívást fogadtunk el, melyben kezdeményeztük, hogy Nagykáta neves fiának szülőhelyét emléktáblával jelöljük meg. Ebben a témában a mai napig nem történt előrelépés, mint ahogy a szépen gyarapodó kiállítóhelyeink mellett sem jött létre az állandó –de még az időszaki sem- Mátray életmű kiállítás . Amíg a kutatók számára a városi könyvtárban rendelkezésre állnak a hasonmás Mátray-kiadványok, addig a kevésbé igényes olvasó nem tud kézbe venni, megvásárolni olvasmányos Mátray életrajzot, szemelvénygyűjteményt.

„A Mátray Gábor Emléknap és konferencia alkalmából nyílt Emlékkiállítás május 30-ig tekinthető meg a Bartók Béla Művelődési Központ Kiállítótermében. Az itt látható anyag nagy része a Széchényi Könyvtár gyűjteményéből került ide és megvásárolta a város, kisebb része pedig Kucza Péter magánygyűjteményéből való.

Jó lenne, ha együtt maradhatna ez a látványos tablókból, kéziratokból, eredeti kiadványokból álló anyag, de még jobb lenne, ha állandó kiállítóhelyen tekinthetné meg az erre kíváncsi érdeklődő…” – írta 2004. május 13-án a Tápiómenti 2 hetesben Tóth Ferenc. Amit csak megerősíteni tudok: rendkívül értékes és színvonalas kiállítási anyag lappang valahol –melyért komoly pénzt fizetett az önkormányzat-, mely az elmúlt 10 évben egyszer sem kapott nyilvánosságot. Szomorú, hogy csak ennyire becsüljük értékeinket.

„Mátray Gábor működésének nyomai a XIX, század művelődéstörténetének szinte minden területén ott vannak. Amihez hozzányúlt – ahhoz túlnyomórészt jól, előrevivően, helyesen nyúlt hozzá. Mennyivel könnyebb dolga van a magyar művelődéstörténeti búvárnak, ha kezébe veszi a Honművész köteteit, mennyivel hamarabb ér célt a magyar zenetörténet kutatója, ha A Muzsikának Közönséges Története bibliográfiai összeállításait áttanulmányozza, a könyvtári kutató, ha Mátray könyvészeti jegyezetei és cédulái kezénél vannak, a népzene tudósa, ha a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye rendelkezésére áll! Ez a jelen haszna Mátray munkásságából. De a múlt, Mátray jelene, sokkal többel tartozott neki.

Sem a múlt, sem a jelen nem méltányolta érdeméhez méltó módon…”- írta Várnai Péter, aki 25 éve, 1989. március 15-én a nagykátai Mátray Gábor Általános Iskola udvarán mondta el névadó beszédét.

A Mátray Gábor Általános Iskola diákjai és tantestülete 2014. március 13-án a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében együtt emlékeztek a 25 éve történt névfelvételre. A színpadon a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei Kovács Gábor Dénes vezetésével mutattak be, a reformkort és -Petőfi verseinek, naplójának felhasználásával- „Csak a haza legyen nagy és szabad” címmel a forradalmat és a szabadságharcot megjelenítő irodalmi műsort. Az előadást követő fogadáson az iskola mai és nyugállományú pedagógusai előtt Kármánné Deák Ágnes igazgatónő méltatta az emlékápolásban eltelt 25 évet, kiemelve Lakatos Gyula és Kátai Szilveszter helytörténészek figyelemfelkeltését, Mizsei A. Tamás akkori igazgató szervezői tevékenységét, Sebestyén Benedek lelkész úr önzetlenségét, a hagyományőrzők sokoldalú munkálkodását.

Basa László

IRODALOM

- Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. Magyar Hírmondó. Magvető, 1984.

- Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49-ben. Összeállította, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Fülep Katalin. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989.

- Várnai Péter: Egy magyar muzsikus a reformkorban. Megjelent: Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. Magvető, 1984.

- Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve. Zeneműkiadó, 1979.

- Kucza Péter: A Tápió-vidék könyvészeti és sajtóbibliográfiája a kezdetektől 1945-ig. Nagykáta, 2004.

- Mátray Gábor Szobra Nagykátán. Szakköri Lapok 3. szám, 1997. A Mátray Gábor Általános Iskola Történelem-és Honismeret Szakkörének kiadványa.

- A Mátray Gábor Általános Iskola jubileumi évkönyve. Nagykáta, 2010.

- Mátray Gábor. Nagykátai Újság, 1989. március.

- Mészáros István: Mátray Gábor (1797-1875) Nagykátai Újság, 1996. augusztus.

- Basa László: Mátray Gábor és Nagykáta. Nagykátai Újság, 1997. november.

- Basa László: Koszorúzás a Mátray szobornál. Nagykátai Újság, 2002. december.

- Basa László: Szülőhelyén, Nagykátán Mátray Gáborra emlékeztek. Tápiómenti 2 Hetes, 2002. december 5.

- Tóthné Sőre Tünde: A város dédelgetett álma vált valóra. Tápiómenti 2 Hetes, 2004. április 29.

- Tóth Ferenc: A városé marad a kiállítási anyag. Tápiómenti 2 hetes, 2004. május 13.

- Basa László: 210 éve született Mátray Gábor, a nemzeti kultúra napszámosa. Tápiómenti 2 Hetes, 2007. november 22.

- Basa László: Mátray Gábornak szobra áll Nagykátán. Mátray Híradó, 1996. november.

- Basa László: A 210 éve született Mátray Gáborra emlékeztünk. Mátray Híradó, 2007. június.

- Basa László: Mátray Gábor emlékének ápolása. tapiokultura.hu online újság, 2007. november 27.

- Basa László: Erkel Ferenc és Mátray Gábor életének és munkásságának találkozásai. tapiokultura.hui online újság, 2010. november 11.

- Basa László: In memoriam Sebestyén Benedek (1937-2011). tapiokultura.hu online újság, 2011. szeptember 21.

- Basa László: Liszt Ferenc és Mátray Gábor kapcsolata a XIX. századi magyar zeneművészet fejlesztésében. tapiokultura.hu online újság, 2011. november 29.