A szentmártonkátai Községtörténeti Baráti Kör –kiegészülve jelentős számú nagykátai érdeklődővel- szeptember első hétvégéjén egy autóbuszt megtöltő közönséget vitt el egy egész napos kirándulásra Békés megyébe. A Kissné Pásztor Éva által szervezett program elsődleges apropója Munkácsy Mihály születésének 170. évfordulójáról való megemlékezés volt. „Járulékos” helyszínként szerepelt e mellett a Nemzeti Emlékhely kategóriába sorolt Vésztő-Mágor régészeti - és komplex bemutatóhely megtekintése is.
A nem különösen látványos vidéket érintő több órás buszozás nem érdemel különösebb említést. Annál inkább érdemes volt szétnéznünk a Vésztő községtől 6 km-re északra elterülő Mágor-pusztán. Mit ír első látnivalónkról a Wikipédia?
„Mágor-puszta a folyószabályozás előtt a Sebes-Kőrös ártere volt, amelynek nyomait ma is őrzi (lösz gyepek, bárányparéjos vadszikesek, holtmedrek, nedves rétek, ligeterdők). A holtágban tömegesen nő az európai vörös könyves sulyom, a szikes, gyepes területeken az erdélyi útifű és a réti őszi rózsa…”
Az már magától értetődő, hogy a régmúlt korok embere számára ez a helyszín kiváló élettér volt, s a természeti látnivalók a régészek által feltárt leletekkel együtt adják az emlékhely egyedülálló komplex jelentőségét. A tájat uraló két kurgán közül a jobb oldali kunhalom oldalában nyíló ajtón belépve léphettünk vissza az időben 5 ezer évet. Talán Százhalombattán alkalmazták először azt a megoldást, hogy egy tell metszetének segítségével érzékelhetjük az évezredek kultúrájának egymásra rakódását. Az idegenvezető a 9 méteres szelvény egyes szakaszain kialakított lépcsős platók látnivalóira, az ott elhelyezett leletekre hívta fel a figyelmünket. Újkőkori, rézkori, bronzkori, Árpád-kori tárgyak és maradványok figyelhetők meg a különböző magasságú szinteken.
A legújabb kori „pincelejárattal” szemben nyílik egy valamivel régebbi, annak idején valóban pincének épült mára kiállítóhellyé lett bemutatóhely. A Wenckheim-féle borospincében a dombon található templom és monostor romjait, a táj korábbi évezredeinek emlékeit megőrző kiállítóhely volt látható. A korszakonként tagolt idegenvezetés után magát a dombot, az ott látható rekonstrukciót vehettük szemügyre. A kéttornyú apátsági templom és a hozzá épült kolostor a 11. században a Vatától származó Csolt nemzetség által épített un. pusztatemplomra épült, mely a Szent István halála után kitört kereszténység ellenes harcokban elpusztult. Az ezt követő évszázadokban létesült bencés kolostor és templom a Mágori-domb fénykorát jelentette.
A Mágor-halom közelében az Alföldhöz kötődő magyar írók és költők szoborparkja található. A népi írók panteonjában látható alkotók közül nem egy volt vendége annak idején a szentmártonkátai és a nagykátai könyvtárnak. Így többek között Sinka István, Szabó Pál, Czine Mihály látogatásáról beszélt Éva.
A tanösvény mentén bekukkantottunk egy pákásztanyába, s borzongtunk egy rekonstruált ötezer éves újkőkori kunyhó puritán egyszerűségén, mai szemmel primitív berendezési tárgyain. Itt és így éltek őseink?- tettük fel magunknak a kérdést.
Alig harminc kilométer megtétele után érkeztünk a megyeszékhely Békéscsabára. A Munkácsy Mihály Múzeum jól elrendezett kiállításait ugyancsak idegenvezetővel tekintettük meg. A „Munkácsy Mihály élete és munkássága” c. kiállításról írja a prospektus: „Hogyan vált Munkácsy szegény asztalosinasból dúsgazdag, világszerte ünnepelt, elismert festőművésszé? Kövesse nyomon Munkácsy páratlan életútját és munkásságát! Tekintse meg a világ legnagyobb, több száz darabból álló Munkácsy relikvia-gyűjteményét!”
Láttunk a Kőrösök vidékét bemutató természettudományos kiállítást, Békés megye történetét 1301-1956 között bemutató tárlatot, a Békés megye régészetét szemléltető termeket. Esőre váltó időben tettünk egy rövid sétát a közeli Munkácsy Emlékházhoz, az egykori Steiner-Omaszta kúriához. Az 1840-es években a csabai szőlőkben épített 8 szobás klasszicista kúria ma már a belváros része. Gyermekkorában gyakran tartózkodott az épületben a később világhírű festő.
A Gyulai út 5 szám alatt található emlékház színvonalas kiegészítője a városi múzeumnak. Itt is látunk több Munkácsy-festményt, ugyanakkor a 19. századi polgári miliőt is képes szemléltetni a múzeum. Hétvégi békési kirándulásunk utolsó látványossága volt az emlékház megtekintése.
Basa László