A közelmúltban két alkalommal is magas színvonalú kulturális eseménynek lehettünk tanúi a Művelődési Központban, amely – túlzás nélkül állíthatom – szinte lenyűgözte a résztvevőket. Egy bombasztikus sikerű színházi előadásnak lehettünk részesei. „A kapitány dala” c. musical szólalt meg zeneiskolánk kamara szimfonikus zenekarával, zenetanáraival, zeneiskolánk magánének tanszakával, kórusával és a Nagykátai Színjátszó Egyesület tagjaival. A bemutató egyben a tanszék vizsgaelőadása volt.      Csóka Károly tanár úr írása. (Eredetileg a Nagykátai Híradóban jelent meg. A cikk átvétele a Szerző és Szerkesztő engedélyével történt.)

Ezzel a bemutatkozással a nagykátai zeneiskola történelmet írt. A zeneiskolák történetében, példa nélküli, egyedülálló vállalkozás, melyet igazi szakmai profizmussal oldottak meg. Az igazi teljesítményt mindenkor értékelni kell! Így, amikor tisztelgünk e kis társulat előtt, akkor ez a tisztelet vonatkozik tanárra, diákra, színjátszókra, rendezőre és minden segítőre egyaránt. A produkció egésze egy nagy volumenű közös vállalkozás, egy tökéletes csapatmunka, melynek zenei részeit Czabán Angelika, Lakatos Ágnes, Nagy Izabella és Németh Béla zenetanárok rakták össze. Az ötletgazda, a Muzsika Színház megálmodója Lakatos Ágnes, aki Czabán Angelikával együtt választotta ezt a musicalt. Telitalálat volt!

A zenés, szórakoztató színház amerikai műfaja, a musical, sokunk számára nagyon kedvelt. Azonban kevesen tudják, hogy előadóira elképesztően nehéz feladatot ró a műfaj speciális volta. Azon felül, hogy a szereplőknek fölényes biztonsággal kell tudni a szerepüket, rendkívüli alkalmazkodó képességgel is kell rendelkezni. Hiszen próza, ének, tánc, zenekari kíséret, önálló zenekari betétek és a szereplők összehangolt színpadi mozgásából áll össze a produkció. Ennek az együttműködésnek a koordinátora az előadás során a mindenkori karmester. Németh Béla tanár úr karmesteri feladatát kiválóan oldotta meg. A színpadi történésekkel tökéletes szinkronban irányította a zenekar munkáját. Ezen felül a kottaanyag testre szabásában és a kórus betanításában is sokat segített. A zenekar koncertmestere, Nagy Izabella tanárnő volt. Nagyszerű hegedűjátéka mellett a hangzó anyagot Ő tanította be a vonósoknak. Kiváló szakértelmét bizonyítja, hogy a zenekar tökéletesen a karmester keze alá játszott, kísért, alkalmazkodott és a zenekari betétek is szépen, plasztikusan szóltak. A zenekari szólamok betanításában Csirke Tímea tanárnő a fuvola, Kocsis Zoltán és Nagy István a fafúvósok, Bernhardt András a rézfúvósok betanításával és aktív muzsikálásukkal járultak hozzá a darab sikeréhez. Külön köszönet illeti a tápiószelei tagiskolánkban tanító Ábrahám Éva hegedűtanárnőt valamint Tóthné Sőre Tündét, a zenekar örökös tagját, a Mátray Gábor Általános Iskola tanárát, akik szintén játszottak a zenekarban.

Lakatos Ágnes a nem kevés munkát igénylő zenei rendezésen kívül kiváló zongorakísérettel támasztotta alá a zenekar és az énekesek munkáját.

Az est fénypontja, a női főszerepet - a Mária apácajelöltet játszó énekművész tanárnő - Czabán Angelika volt. Csodálatos énekhangja, varázslatosan bájos egyénisége mindenkit elbűvölt. Színpadi mozgása és prózai megnyilvánulásai vérbeli profira vallanak. A ráosztott szerep tökéletesen illik egyéniségéhez. Köszönjük Angelika!

A másik főszereplő, Von Trapp kapitány szerepében Szekeres Tibor - zeneiskolánk egykori növendéke - méltó partnere volt Czabán Angelikának. A ráosztott szerep szintén telitalálat.

Kiváló alakítást nyújtott Max zeneigazgató szerepében Oldal Attila, a fiatal, tehetséges amatőr színész, rendező. Korábbi szerepeiért nívódíjat kapott.

Kivétel nélkül minden szereplőt jó volt látni a színpadon, felnőttet, gyermeket egyaránt. Természetesen és nagy szakmai biztonsággal játszottak és énekeltek. Sajnálom, hogy minden szereplőt nem említhetünk név szerint, de a cikk terjedelmére tekintettel kell lenni.

Barabás Tamás a rendező, szövegkönyvíró, dramaturg, aki egyben Zeller szerepében remekelt. Az Ő rendezői érdeme, hogy kiváló érzékkel tanította be a szerepeket és a szövegkönyvet mesteri módon alakította a társulatra.

Az előadást megtekintették városunk vezetői is. Kocsi János polgármester úr, dr. Pap Terézia alpolgármester asszony, az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai. A polgármester úr a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az előadásról, külön kiemelve a zeneiskolát. Az előadás után városunk vezetői virággal és apró ajándékokkal kedveskedtek a szereplőknek.

A zeneiskola tanárai és a színjátszók köszönetet mondanak Nagykáta Város Önkormányzatának, a Művelődési Központ vezetőinek és dolgozóinak, akik rendelkezésre bocsátották a próbákra és az előadásokra az intézményt és biztosították a feltételeket a sikeres bemutatkozáshoz.

Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy városunk önkormányzata, élén a polgármester úrral egyhangúan megszavazta a zeneiskola duplájára nőtt támogatási összegé, mely a hozzájárulást képezi Pest megye fenntartói összegéhez. Ez a tény önmagáért beszél.

A nagykátai zeneiskola tanárai és növendékei, az iskola 1975-ben kezdődött funkcionálása óta mindenkor bizonyították, hogy méltóak Nagykáta polgárainak és városunk vezetőinek bizalmára, megbecsülésére és szeretetére. A zeneiskola minden tanára tudta és tudja, hogy zenepedagógiai munkájuk generációkon átívelő irányvonalat szab, amely nagy felelősséget jelent. Úgy vélem, az irány jó. Czabán Angelika egykor Ferencz Károlyné tanárnő növendéke volt, Lakatos Ágnes pedig Csóka Károlyné tanárnő növendéke volt, Kocsis Zoltánt Szótér Béla tanár úr tanította, s most itt tanítanak!

Egykori növendékeink szülőként rendre visszahozzák gyermekiket hozzánk. Ez is egyértelmű visszajelzés!

Bízunk a jövőben és Kodály Zoltán szavaival élve reménykedünk:

„… a mag el van vetve! Már csak a béke meleg esőjére várunk s a mag szárba szökken!”