Az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013-ban október 7-13. között került sor Nagykátán a városi könyvtárban az Országos Könyvtári Napok helyi rendezvényeire. KÉPEK

A „Könyvtárak összefogása az emberi kapcsolatokért” emblémával díszített honlap nyitó oldalán dr. Fodor Péternek, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint Ramháb Máriának, az Országos Programbizottság elnökének a köszöntője többek között a következőket tartalmazta: „A szakmai szervezet 2006-ban alakította mind tartalmában, mind formájában egységessé az október eleji eseményeket, amellyel népszerűsíteni kívánja a településünkön működő könyvtárak hagyományos és megújuló szolgáltatásait. Az egymásra épülő, a társadalmi változásokra, az emberek igényeire figyelő programsorozat évről évre több ember érdeklődését kelti fel a könyvtári szolgáltatások iránt országszerte. A múlt évben már 3000 programon 153 ezer résztvevőt regisztráltak a szervező könyvtárosok a hazai könyvtárak összefogásának és a széleskörű partnerkapcsolatoknak köszönhetően.

2013-ban az emberi kapcsolatok kerültek a könyvtári napok középpontjába. Életkortól és lakóhelytől függetlenül minden ember számára nélkülözhetetlen, hogy értékes kapcsolata legyen embertársaival, ami mind a társas kapcsolatok, mind pedig a lelki egyensúly megőrzésének szempontjából rendkívül fontos. A hét eseményeit a család, a baráti kapcsolatok, az egymásra figyelés, egymás segítése, a befogadás és az elfogadás szempontjait szem előtt tartva igyekszünk körbejárni. 2013-ban –először az összefogások történetében- szeretnénk, ha a határon túli könyvtárak is részesei lennének az eseményeknek, így 7határon innen és túl valóban minden a tartalmas emberi kapcsolatokról szólhat…”

Az októberi könyves hónap keretében Nagykátán volt fotó-és festménykiállítás megnyitója, Balázs Ágnes írónő és Gavlik István könyveinek bemutatója. „A városi könyvtár könyvtári heteinek első programjaként dr. Tőzsér Gábor jubileumi kiállítása nyílt meg 8-án a kiállító teremben. Az eddigiektől eltérően Tőzsér Gábor most a naplementékről készült különleges fotósorozatát hozta el a nagykátai közönségnek, valamint egy visszaemlékezés az elmúlt 10 kiállítására. A kiállítást Poór Edit művésztanár nyitotta meg, a megnyitót a Váci Mihály Katolikus Általános Iskola Kiskórusa színesítette Horváth Lászlóné Marika néni vezényletével…” – szerepelt a tudósítás a „Nagykátai Híradó” 2013. októberi számában.

Egy helytörténész számára minden kerek évforduló, „jubileum” ürügy arra, hogy az utókor számára az eseményről, egy kerek dátumú sorozatról egyfajta értékőrző leltárt készítsen. Különösen igaz ez a megállapítás a személyes érintettség alapján dr. Tőzsér Gábor és Nagykáta kapcsolatát illetően, hiszen ez az együttműködés nem jött volna létre, ha nincsenek Nagykátán hagyományőrző diáktüzérek.

2001. februárjában újságírók kerestek meg Pestről: Fülöp Tibor, a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. munkatársa Józsa Christine fotóriporter társaságában „Ifjú tüzérek. Zsemle és ágyú” címmel készítettek szó szerint színes riportot a Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapatról, valamint az 1998-ban avatott 6 fontos ágyú történetéről. Az írás az „Ármádia” magazin 2001. márciusi számában jelent meg. Ezt a tudósítást olvasta dr. Enzsöl Gyula ny. ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főmunkatársa, a Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület akkori elnöke.

Az ezredes bajtárs 2001. április 19-én tett látogatást a Mátray iskolában, s felajánlotta az általa vezetett egyesület segítségét, együttműködését.

„A Budapesten szolgáló, illetve nyugállományú tüzér tisztek és tiszthelyettesek több előzetes egyeztetést követően 1989. november 17-én létrehozták az országos hatáskörrel rendelkező, tüzér fegyvernemhez kötődők egyesületét a GÁBOR ÁRON TÜZÉR BAJTÁRSI EGYESÜLET-et, kezdeményezték a nyugdíjas és aktív katonák országos szövetségének a BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE-nek létrehozását. A Fővárosi Bíróság egyesületünket 1990. február 21-el önálló egyesületként bejegyezte. Az alapító 67 fős létszám fokozatosan nőtt, voltak olyan évek, amikor az egyesület létszáma meghaladta a 240-et, 2009-ben taglétszámunk 150 fő lett, fele a fővárosban és környékén, a többiek 11 megyében laknak…” - olvasható „A Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület 20 éve” c. kiadvány előszavában.

A felajánlott együttműködés nem maradt puszta formalitás. Május 16-án megismerkedtünk Móczár Béla nyá. alezredessel, akit az egyesület összekötőként jelölt ki. Az alezredes úr az elmúlt évek során mindkét nagykátai katonai hagyományőrző csapattal kiváló kapcsolatot alakított ki, s az általa nyújtott támogatás különösen a gyerekek esetében volt értékes és sokoldalú.

Mindhárom hagyományőrző csapat –harmadikként került a GÁTBE kapcsolatba a tápióbicskei honvédtüzérekkel- vezetője belépett az egyesületbe, mely közösség ezt követően rendszeres látogatója lett a hagyományőrzők rendezvényeinek. Minden április 4-én autóbusszal jött el a hadjárat programjait megtekinteni a tüzértisztek küldöttsége. (Több esetben ennek a küldöttségnek tábornok tagja is volt.)

Az első években a küldöttség tagjaként dr. Tőzsér Gábor nyá. alezredes úr is együtt ismerkedett bajtársaival a Tápió mente hagyományaival, fotózta a hadjárat eseményeit. 2004. április 1-jén került sor a könyvtár azóta már lebontott épületében dr. Tőzsér Gábor első kiállításának a megrendezésére. Az „Egy napimádó emlékei” c. fotókiállítást a tüzértisztek jelenlétében Farsang István alpolgármester nyitotta meg. Az alezredes úr első kiállítását követte a második, a harmadik…

A muníciót számára a hadjárat biztosította, s abban megkülönböztetett hely illette meg kedvenceit, a „kistüzéreket”. Ezek a kiállítások minden esetben a hadjárat nagykátai rendezvényei előtt, amolyan ünnepi ráhangolásként, a hadjárat hivatalos programja részeként szerveződtek. Miután ezek a kiállítások rólunk (is) szóltak, kötelességünknek éreztük, hogy egyenruhában vegyünk részt a megnyitó ünnepségeken, a katonai alakiságunkkal emeljük annak fényét és színvonalát. Volt, amikor a megjelenésen túl megnyitó beszéddel, szavalattal vállaltunk közreműködést. A könyvtár lebontása után a művelődési házban, majd az utóbbi években a városi könyvtár épületében zajlottak a tárlatok. Az alezredes urat a „Nagykáta Hagyományőrzője” címmel, s 2007-ben „Rákóczi Érdemkereszt” kitüntetésben részesítettük. 2013. április 3-ikán közreműködtünk dr. Tőzsér Gábor jászberényi kiállítása megrendezésében is.

A hadjárati témák után a jubileumi kiállítás visszatért az első tárlat tartalmához, s a fényjelenségek optikán keresztül történt rögzítésével különleges művészi hatást nyújtó alkotásokban gyönyörködhetett a közönség.

Október 11-én a nagykátai „könyves hónap” Gavlik Istvánt, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnökét látta vendégül. Az elnök úr könyvét pár nappal korábban egy hasonló sorozat részeként Szentmártonkátán mutatták be.

A Kossuth csapat 1996 óta tagja a Kossuth Szövetségnek, ettől az évtől datálódik az egyesület alapító elnökével, Gavlik Istvánnal való kapcsolatunk. Miután az általa írott és szerkesztett könyvben több helyütt is említésre kerülünk, magától értetődő volt, hogy közreműködünk a könyvbemutató megrendezésében is.

A Városi Kórus Kossuth-dalokat bemutató közreműködése stílszerű volt, megteremtette a bemutató hangulatát. A Heimann Győző karnagy vezette énekkar előadása után, mint a bemutató moderátora kaptam szót. 2013. április 13-án a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében zajlott a 20 éve alakult Kossuth Szövetség jubileumi emlékülése. Megpróbáltam valamit átmenteni a tavaszi rendezvény hangulatából, s a könyvbemutató biztosította nyilvánosságot arra szerettem volna felhasználni, hogy szűkebb pátriámnak bemutassam a Kossuth Szövetség tápiómenti és nagykátai tevékenységét.

A Tápió mentén a nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat volt a szövetség első tagszervezete. Az eltelt 13 év a régió Kossuth-kultuszának kibontakozása szempontjából minden korábbinál eredményesebb időszaka volt. 1996 előtt Kossuth neve mindössze egy helyütt, a kókai Margit-hegy temetőkápolna falán és a mellette levő emlékművön volt olvasható. Az elmúlt évek során három Kossuth-szobor avatása –Tápiószentmártonban, Szentlőrinckátán, Tápiószelén- történt meg, ezen kívül további három település öt emléktáblával tisztelte meg a nagy magyar politikus emlékét.

A nagykátai Kossuth-csapat mind a regionális, mind pedig az országos emlékápolásból kivette a részét. Erről különben a Magyar Nemzeti Múzeumban megtartott ünnepi tanácskozáson is beszéltem vetítettképes előadásom keretében. 20 éves a Kossuth Szövetség A 20 éves szövetség –melynek eredményei elválaszthatatlanok az alapító elnök, Gavlik István személyétől- bemutatása után került sor a könyvismertetésre. „Kossuth Lajos díszpolgársága –emlékek- Budapesten és Pest megyében” c. A4-es méretű 344 oldalas könyv Gavlik István több éves kutató, rendszerező munkájának az eredménye.

„Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke több, mint egy évtizede gyűjti a Kossuth-emlékápolás formáit országszerte. Szisztematikus munkájának köszönhetően óriási adatbázist halmozott fel, amelyet közkinccsé kell tenni. Ennek a példaértékű munkának lehetne az első, Kossuthhoz méltó kötete az, amelyben a fővárosban és Pest megyében fellelhető emlékhelyeket mutatja be, illetve komoly dokumentációval ellátva sorra veszi azokat a településeket, amelyek díszpolgárukká választották Kossuth Lajost. A kötet meggyőződésem szerint országos érdeklődésre tarthat számot, hiszen jelentős mértékben hozzájárul a Kossuth-kultusz megismeréséhez, másrészt helytörténeti vonatkozásai okán a közfigyelem középpontjába állítja azokat a településeket is, amelyek valamilyen formában őrzői a hagyományoknak…” – írja ajánlásában dr. Pelyach István történész, a kötet szaktanácsadó lektora.

A kötet bemutatja többek között Kóka, Nagykáta, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiószele, Tápiószentmárton tápiómenti települések korábbi és 1848-49-es történelmét, a területükön található Kossuth és szabadságharcos emlékjeleket, az emlékápolás hagyományait, jelenlegi formáit. A fent nevezett települések könyvtárai számára a kötet beszerzését és állományba vételét feltétlenül javaslom. (Könyvigénylést –ára 4000 Ft.- a Nagykátai Városi Könyvtár fogad.)

Basa László

IRODALOM

- Gavlik István: Kossuth Lajos díszpolgársága –emlékek- Budapesten és Pest megyében. Budapest, 2012.

- A Gábor Áron Bajtársi Egyesület 20 éve. Budapest, 2009.

- Basa László: 20 éves a Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület ! (2009) Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat honlapja: kossuth94.5mp.eu . A „Csapatunk barátai” menüpont alatt.

- Októberi Könyves Hónap. Nagykátai Híradó, 2013. október.

- Országos Könyvtári Napok 2013 honlapja: osszefogas.kjmk.hu

- Fülöp Tibor Zoltán: Ifjú tüzérek. Zsemle és ágyú. Ármádia magazin, 2001. március.

- Basa László: 20 éves a Kossuth Szövetség. tapiokultura.hu, 2013. április 22.