A hagyomány tovább folytatódik. Ha már közeledik a november, az ősz vége, az új borok hava, kíváncsian várjuk, hogy a soron következő nagykátai borkóstolón mely borászokkal találkozhatunk, és tőlük milyenfajta borokat ízlelhetünk meg.
Egri Zsoltnak és Juhász Lászlónak köszönhető ez a jó szokás: évente kétszer, egyszer tavasszal, és egyszer pedig ősszel borozgatunk egyet. A pletykákat és a félreértéseket szétoszlatva, semmiféle konfliktus nincs a két úriember között, egyszerűen Zsolti barátunk belefáradt a teendőibe, Laci pedig úgy döntött, hogy már csak a hagyományok ápolása miatt is, de egyedül is megszervezi a boros estét, azzal a gondolattal és céllal, hogy a következő, a jövő tavaszi, azaz kilencedik alkalomkor már Egri Zsolti is szervező és rendező lesz.
Az eseményről készített KÉPEK az előző beszámolóban láthatóak.
Ezalkalommal, közel száz vendég váltott belépőt és látogatott el a nagykátai kultúrház nagytermébe, hogy részt vegyen a soron következő borvacsorán. Az asztalokon most is ott voltak a már jól megszokott finom étkek: a sajtok, a kolbász, a sonka, az alma és a dió, a rövidesen Nagykátán is üzletet nyitó sülysápi Sancho pékség hagymás kenyere. Minden kedves vendég ízlése szerint fogyaszthatott a tányérokról, miközben a borkülönlegességeket kóstolgatta.
A borászok ezúttal a szekszárdi, a móri, a szentgyörgy-hegyi, és a tokaji borvidékről érkeztek. Ezen a rendezvényen a szokásokkal ellentétben nem három, hanem négy borász mutatta be termékeit. Halmosi Áron Szekszárdról rose és vörösborokat hozott. Ifj. Kamocsay Ákos móri borász, fehér borokat, Lenkey Géza Tokajból pedig fehér, de főként édes borokat kínált a nagyérdeműnek. A negyedik résztvevő pedig Szabó Tünde volt, akinek szentgyörgy-hegyi Olaszrizlingjét lehetett mustrálgatni. Külön öröm számunkra, ha borászként a hölgyek is képviseltetik magukat.
A szokásokhoz hűen minden borász szép szavakkal is bemutatta borászatát, annak történetét, a termőterület speciális tulajdonságait, boraik kezelését, elkészítésük eljárásait.
Érdekesség például, hogy Lenkey Gézából, mint kispesti polgárból lett tokaji borász, mégpedig úgy, hogy 1999-ben az édesapja szőlőt vásárolt Tokaj-hegyen, és pár év kemény, kitartó munka után már saját boraikkal jelentek meg a hazai piacon.
Ifj. Kamocsay Ákos családi hagyományt folytat, az általános iskola után borászatot tanult és a mai napig viszi cégüket nagy sikerrel.
Akinek viszont nem volt elég a borból, az fogyaszthatott Koncsik Öcsi bácsi hétféle pálinkájának valamelyikéből, és mint a borokból, így ezekből is vásárolhatott tetszés szerint a közönség keményebb italokat kedvelő része.
Az est tárgyi látványosságai Magó János kádármester csodálatosan kivitelezett, és Mihály Dénes fafaragómester által díszített, boros-és pálinkáshordói voltak, amelyek közül egy faragott pálinkáshordót a tombolasorsolás szerencsés győztese haza is vihetett.
A hangulatra ezúttal sem lehetett panasz, amelyért köszönet illeti a szervezőket, a fellépő borászokat és a pálinkafőző mestert, a kádár-és fafaragómester urakat, a művelődési ház dolgozóit, és végül, de nem utolsó sorban a tisztelt vendégeket.
Izgatottan várjuk a kilencediket a jövő tavaszon!
Az est folyamán bemutatott borok, pálinkák és dísztárgyak:
1. Szekszárdi rose 2009. (Halmosi Pince)
2. Királyleányka 2007. (Ifj.Kamocsay Ákos)
3.Tramini 2006. (Ifj.Kamocsay Ákos)
4.Szentgyörgy hegyi olaszrizling 2008.(Szabó Tünde)
5.Furmint 2005.(Lenkey Géza)
6. Ezerjó 2006(Ifj.Kamocsay Ákos)
7.Chardonnay Barrique 2006. (Ifj.Kamocsay Ákos)
8.Hárslevelű 2004. (Lenkey Géza)
9.Szekszárdi kadarka 2007 (Halmosi Áron)
10. Szekszárdi kékfrankos 2007(Halmosi Áron)
11. Szekszárdi merlot 2007. (Halmosi Áron)
12. Kiscsaládom cuvée 2003.(furmint,hárslevelű,muskotály) (Lenkey Géza)
13. 6 puttonyos aszú 1999. (Lenkey Géza)
Tápióbicskéről Koncsik István pálinkafőzője ill.termékei:
-szilva
-meggy
-cseresznye
-vilmoskörte
-birsalma
-szeder
-barack
Magó János kádármester keze munkái, Mihály Dénes fafaragó-mester díszfaragásaival
2009, december 14. Teréki Krisztián
