A nagykátai Havaskert környékén élõk úgy gondolták, hogy kicsit átrendezik a naptárat. Az, hogy a kalendáriumban mikor van gyereknap, majális, vagy Mikulás, õket nem igazán érdekli. Összefutnak az utcájukban munkából hazafelé tartva, vagy éppen Klement József sörözõjében egy vasárnap délután, és megbeszélik, hogy mikor és hogyan hozzák tetõ alá a következõ „népünnepélyt”.
Néhány hete, egy jó hangulatú fõzõverseny „ínycsiklandozó” képeit raktuk ki miattuk a honlapunkra, most pedig a játszóterüket avattak fel egy kisebb gyereknappal.
Hol volt-hol nem volt, réges-régen, de annyira régen ám,hogy akkor még a szegény gyerekeknek számítógép nélkül kellet felnõniük, no ekkor, volt egy kis grund, ahol srácok fociztak, fogócskáztak, birkóztak…azaz, játszottak. Ezért pedig ezt a helyet játszótérnek is hívták. Ezt a teret valaki, talán az Idõ, apránként, úgy 15-25 esztendõ alatt, ellopta. Az Idõ nem csak a hintát, a mászókát orozta el a gyerekektõl, de az egymással együtt, egymás által való felnövekedés természetességét, a szabadlevegõ frissességét, a tûzõ napon végig focizott délutánok barnaságát, a záporok esõcseppjei által tisztára mosott hajak illatát is eltüntette. A kölyköket pedig bezárta a szobák celláiba, hogy billentyûket kopogtatva, képernyõkön keresztül üzengessenek egymásnak.
A havaskertiek ezért megkeresték ezt az elveszett játszóteret, és visszatették a helyére. Azért pedig, hogy gyerekeknek világos legyen, mire is való ez a grund, vettek egy napot a naptárból. Ebbe a napba beleraktak egy adag jóindulatot, tucatnyi barátságot, sok marék önzetlenséget, adakozó kedvet. Ebbõl lett egy õszinte, örömteli, vidám nap. Persze, a felsorolt adalékok mellett ott volt a hinta, a mászóka, csúszda, a tranbulin, a bohóc, körhinta, focipálya, a jó zene, a lángos, a babgulyás, a sütemény... Nagyapák, apukák és haverjaik, lányok, asszonyok, sütöttek, fõztek és az elkészült ételekért csak a mosollyal vagy az egészséges gyermekzsivajjal kellett fizetni. Ebbõl aztán nem is volt hiány, hiszen a gyerekek vették a lapot. Megtöltötték teret a délelõtt közepére, és bár a nyári zápor alaposan felszentelte az ünnepünket, a „kemény mag” még ekkor is rúgta a labdát a pályán. A gonoszkodó zivatar távoztával már az idõjáráson aratott diadalt is együtt ünnepelte a gyereksereg és az ötletgazda felnõtt-közösség.
A filmek folyamatosabb megtekintése úgy érhetõ el, hogy a bal alsó sarokban lévõ fekete háromszögre kattintunk, majd a képre helyezve a "kezet", megállítjuk filmet. Ekkor a kép alatti vízszintes vonalon látható, hogy a film folyamatosan feltöltõdik. Amikor a feltöltés befejezõdött, érdemes újra elindítani a vetítést.
{google}518527993121505464&hl{/flv}
A Klement-fivérek, Simon Zoltán képviselõ úr, a havaskerti nagyapák, apukák és haverjaik a találmányukat nem „védték” le. El lehet lopni. Sõt! El kell lopni!
Gondolom, Klementék is sopánkodhatnának a vállalkozásuk „áfáján, béfáján”, mondogathatnák, hogy mi nem tetszik nekik a saját városukban, Simon Zoltán is lemerülhetne települése politikai mocsarába, a sörözõbe betérõ haverok is ránthatnának egyet a vállukon a tulajdonos „játszóteres” ötleteléseinek hallatán…meg össze is foghatnak, és tehetnek valamit magukért, a gyerekeikért, a környezetükért, városukért.
„Szép volt, fiúk!”
A lelátó hangulatú utóbbi biztatásomat azért is írtam ide, hogy egy-két sort a tapiokltura.hu-labdáról is a képernyõre vethessek. Az, hogy egy márkás lasztival a honlapunk is hozzájárult a június 7-ei meccsekhez, szóra sem „önfényezésre” pedig végképpen nem érdemes (keményebb ezresekkel, és rengeteg munkával tettek ennél sokan, sokkal többet le az asztalra), de arra jó, hogy az I. Havaskerti Kispályás Foci-Torna (vagy, ahogy majd nevezni fogják) beharangozója megtörténjék. Az idõpontról és részletekrõl beszámolunk majd.
A mi pettyesünk ezen a bajnokságon újra szerepet kaphat. Rövidesen, 11-én, a magyar válogatott és az Anderlecht sztárja, a tápiószentmártoni szülõfalujában pihenõ Juhász Roland felírja majd a nevét a bõrbogyóra. A honlapunknak adott exkluzív interjú után ismét visszakerül a labda a Havaskertbe. Talán értékes nyeremény lesz belõle, vagy a sörözõben elhelyezett trófeán az elsõ gólkirályunk neve kerül illusztris társaságba.
Ezt majd eldöntik a szervezõk, de a csikócsapatokat már lehet szervezni!
