A szomszéd fûje mindig zöldebb, mondja a közmondás. És ha már a színeknél tartunk: engem, mint volt népmûvelõt kicsit az irigység is sárgított Farmoson.
Tarnavölgyi
Szeptember 28. és 30. között, háromnapos rendezvény megszámlálhatatlanul sok programjával várták az érdeklõdõket a helyiek. Érdeklõdõkbõl pedig igazán nem volt hiány. Nem csak a farmosiak, a tápiómentiek voltak kíváncsiak a kínálatra, de még Szolnokról, Ceglédrõl is érkeztek a vendégek.
Igen, vendégek, mert mindazok, akik eljöttek, minden figyelmet megkaptak ahhoz, hogy igazán otthon érezhessék magukat. Mi a második nap délutánjára tudtunk átlátogatni.
Addigra a szervezõk már „letudták” a tápiószelei SMASZK-osok (Simon Marcsa Amatõr Színjátszó Kör) sikeres elõadását, a bolondos jármûvek felvonulását, a Rojtos zenekar koncertjét. Illett volna kicsit fáradniuk, hiszen vagy 6-8 helyszínen, egy idõben pörögtek a programok.
Pörögtek, mert a Farmosi Életmód Egyesület 20-22 lelkes fiatalja pörgette az eseményeket. Az egyenpólóba (narancssárga és piros mentes zöld mezõben Farmosi Életmód Egyesület felirat)
bújt szervezõk mindenhol ott voltak, tájékoztattak, konferáltak, invitáltak, cipekedtek, fogadták a fellépõ vendégeket, és még mosolyogni sem felejtettek el.
Az idõjárás és a közönség is meghálálta a lelkesedést. A fûben térdepelve festõ piktort éppúgy érdeklõdve, biztatva állták körbe, mint a gyerekek rajzversenyeseit, az íjászkodókat, a tûzoltók bemutatóját, a bohócokat, a keleti mozgásmûvészeti bemutatót. És közben vért adtak, a Természetvédelmi Oktatóközpont kiállítását csodálkozták végig, fõztek és falatoztak, és talán egy-két korsó sör is lecsusszant a torkokon.
Felsorolhatatlan sok program teremtett lehetõséget a televíziók elõl valódi emberi közösségekbe merészkedõ sokadalomnak. Nézzék el hát, ha közel sem tudok mindenkit megemlíteni mindazok közül, akik szívüket, lelküket kitéve igyekezetek szórakoztatni a publikumot. Kérem, keressék meg a linkajánlónkban az Életmód Egyesület honlapjának címét. Böngésszék végig az itt megtalálható programajánlót és alkossanak képet a rendezvény sokszínûségérõl, ötletességérõl
Persze minden programnak van egy felfelé ívelõ szakasza, ami a legtöbb érdeklõdõt vonzza, és van egy lecsendesedõ része is. Jó magam, kicsit a szervezõk szeretni való vakmerõségének gondoltam, hogy Balázs Fecó szabadtéri koncertje után Földes László Hobó József Attila estjére is mernek még figyelõ, értõ közönséget remélni. Délután még azzal nyugtatott Tarjáni Zsolt, az Elegyesek egyik vezetõje, hogy jó néhány jegyet sikerült már eladniuk. Én mégis szkeptikus voltam. A mûvelõdésszervezõk álmoskönyvében a sörivóversenyek utáni irodalmi elõadások nem sok jóval kecsegtetnek.
És mi történt? A teljesen megtelt mûvelõdési központ közönsége még Hobót is meglepte. Egyesek véleménye szerint csipetnyi meghatottság is érzõdött a sokat látott verselõ-bluesveterán hangjában.
Kedves farmosiak! Ha más nem történt volna ezen a három napon, csak, hogy egy vidéki kis település polgárai megtöltenek egy kulturális intézményt egy rég elhalt magyar költõrõl szóló estén, már felülmúltak minden képzeletet.
Gratulálok!
És még valamit a végére.
Vannak politikusok, akik megnyitnak,.avatnak, szónokolnak, kinyilatkoztatnak, dörgedelmeznek. Esetleg leereszkednek, elvegyülnek, megjelennek. A kiválasztott szerencséseknek köszönnek, vagy esetleg kezet nyújtanak. Jártukban, kelltükben ájult tisztelet veszi körül õket.
No, sem Boros Zoltán polgármester úr, sem Árva Zsolt alpolgármester úr nem tartozik ebbe a kategóriába. Végig rohanták az egész napot. Szervezetek, konferáltak, padot cipeltek!, üdvözöltek, köszöntek, beszélgettek, kínáltak (nem csak a politikus társakat!).
Közvetlen, vidám, emberi módon. Mint egy – bocsánat – két jó házi gazda.
Természetesen ez az írás nem születhetett volna meg, ha a kemencében sült malac nem lett volna olyan ropogós.
Köszönjük, hogy itt (l)ehettünk!
Bravó Farmos!
