A magyar történelem, irodalom, művészet kiemelkedő alakjainak kerek születési vagy halálozási dátumáról helyi szinten többnyire a településhez fűződő valamilyen érintettség kapcsán szoktam írni. Ilyen lehet a születés vagy halálozás, egy korabeli látogatás, tartósabb ott tartózkodás, a művész valamely alkotásának helyi keretek között történő megszületése. Giergl Kálmán (1863-1954) építész a századfordulót követő években rövid ideig Nagykátán lakott, s rövid itt tartózkodása alatt jelentős tervezői tevékenységet folytatott, a város ma is látható arculatának kialakításában fontos szerepe volt.Képek

Zimányi (Györgyi) Magdolna a „Budapesti séta” c. családtörténeti írásában így vall a tiroli gyökerű, művészeti tevékenységéről jól ismert pesti polgári család történetének kezdeteiről: „A Giergl-Györgyi család pesti polgárcsalád, amelynek első ismert őse Martin Giergl szabómester, a családi hagyomány szerint Tirolból származott ide az 1720-as években a III. Károly idejében történt nagy betelepítések alatt. A család tagjai közel százötven évig németnyelvű polgárként éltek a többségében német polgárságú Pesten, de érzelmeikben, kötődéseikben egyre inkább magyarrá váltak. Martin Giergl fiai, unokái is még megmaradtak a szabómesterségnél, egyik unokája, Franz azonban már céhmester, pesti polgár, és a száz választott polgár közé is beválasztják…”

Pár évvel ezelőtt a Budapesti Történeti Múzeumban önálló családtörténeti kiállítás keretében mutatkozott be a Giergl-Györgyi família, s az imponálóan gazdag örökség, az utódok számtalan kézműves szakmában és művészeti ágban való jártassága és kiemelkedő teljesítménye a főváros egyik legmegbecsültebb famíliája előtti elismerést és főhajtást válthatta ki a látogatóból. Giergl Kálmán édesapja Giergl Henrik (1827-1871) korának elismert üvegműveseként gyakorolta a művészi tökélyre fejlesztett kézműves mesterségét. Kálmán másodunokatestvére volt Györgyi Géza építész (1851-1934), aki a budai királyi palota és a Műegyetem „K” épülete és más fővárosi középületek tervezésében vett részt. Ugyancsak unokatestvére az építésznek Györgyi Kálmán (1860-1930) művészeti író, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója.

Giergl Kálmán, a hatodik generáció tagja a pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n folytatta felsőfokú tanulmányait. Építészi pályája Berlinben a Gropius és Schmieden cégnél kezdődött. Hazatérve Hauszmann Alajos (1847-1926) tanársegédjeként működött a Műegyetemen, aki a tanítás mellett saját tervezőirodájában is megbízatásokkal látta el az ifjú kollégát. Ebben az időszakban került szoros alkotói munkakapcsolatba az iroda másik tehetséges alkalmazottjával, Korb Flóris (1860-1930) építésszel. Közreműködtek az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota, az Igazságügyi palota tervezésében, a Budavári Palota kibővítésében is.

Amikor 1893-ban kiváltak a Hauszmann-irodából, társas viszonyt kialakítva dolgoztak együtt. Első közös művük a Pesti Hírlap budapesti székházának tervezése volt. A szakírók szerint Geirgl Kálmán első tervezése a Városligeti tavat átszelő, a Hősök tere szoborcsoportja mögött levő híd volt. Az 1896-os Ezredéves Kiállítás több azóta lebontott pavilonja fűződik ehhez az együttműködéshez. A millenniumi kiállítás vendégkönyvét, s annak helyet adó pavilont ugyancsak Giergl Kálmán tervezte. Korb Flórissal együtt kivitelezték a kiállítási jegyiroda, az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. pavilonját, valamint a Bányászati és Kohászati Csarnok épületének terveit. Ezeket az épületeket a kiállítás bezárása után lebontották, egyedül a horvát műcsarnok palotáját építették fel újra a szétbontás után Zágrábban. Ez az építmény ma is megtekinthető. Nevükhöz fűződik az Erzsébet híd pesti hídfőjénél 1901-ben megvalósított ikerház, a Klotild-palota, 1902-ben a Király-bérház tervezése.

A századforduló után az önálló palotát fenntartani nem tudó –vagy nem akaró- felső osztálybéli réteg számára a belvárosban, a Szabadság tér és környékén, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél épültek a reprezentatív bérpaloták. Az un. Király-bérháznak négy utcára néző négy emelete, 321 méteres homlokzata, 509 ablaka volt. Ki gondolná, hogy ezek az imponáló számok mindössze 32 lakás összesített adatait tartalmazzák. A Klotild-palotákkal együtt luxus igények kielégítését szolgálták ezek az építmények. Fel voltak szerelve a kor minden technikai találmányával, tágasak voltak, tölgyfa ajtókkal, márvány-és csempeburkolattal, metszett üvegekkel készültek.

Giergl Kálmánt Korb Flórissal a magyar eklektika jeles képviselőjének minősíti a művészettörténetírás. Az eklektika a görög „kiválogat” szóból származik. Olyan műalkotás jellemzőjeként használjuk a kifejezést, mely egy művön belül különféle korábbi stílusok alkalmazását, egyvelegét tükrözi. A XIX. század második felében egész Európában elterjedt építészeti irányzatról beszélünk. Amennyiben az alkotáson belül egy korábbi stílusirányzat dominanciája figyelhető meg, úgy a historizmus kifejezést, illetve a neoromán, neogótikus, neoreneszánsz, neobarokk kifejezést is használjuk.

A Zeneakadémia tervezésére 1902-ben kiírt pályázat győzteseként megbízást kaptak a zenepalota terveinek az elkészítésére, ami alapján 1904-1907 között épült fel a fő művüknek tekinthető Liszt Ferenc téri épület. Az épület az újdonságnak számító vasbeton szerkezetével, modern technikai megoldások alkalmazásával figyelmet keltett. Belső díszítése a szecesszió jeles kortárs művészeinek bevonásával, Róth Miksa, Maróti Géza, Kőrösfői-Kriesch Aladár és mások közreműködésével valósult meg.

Az ezt követő években kivitelezték a terveik alapján felépülő fővárosi Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti-és Belklinika összetett épülettömbjét. Jelentős alkotásuk a Luxus Áruház 1911-ben, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár 1906-07-ben kivitelezett terveik. Korb és Giergl alkotói együttműködésének végét a források eltérően határozzák meg: szerepel itt az 1906, 1909, 1914-es dátum is.

Giergl Kálmán sokat utazott. Többször járt Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Angliában. 1909-ben egyiptomi, 1911-ben indiai utazáson vett részt. Járt Oroszországban és Amerikában.

A sikerei teljében levő építész az 1890-es években vásárolta meg az igencsak lepusztult állapotban levő nagykátai Keglevich kastélyt. „Teljes felújítást végeztetett el rajta. A hozzátartozó területen gyönyörű parkot hozott létre, amelyet szobrokkal díszített. A bejárat felöli részen a hivatását jelképező szobor állt, amely egy kisfiút ábrázol, kezében körzővel és palettával.” – írja az építész nagykátai működése kezdetéről Kucza Péter. Giergl Kálmán hiteles és szakszerű átalakítását a történelmet, a nívós művészetet nem becsülő utókor teljesen tönkretette. A kastélynak egyedi arculatot adó kocsibejárót elbontották, a szobrokat –pfuj, úri passzió !- Tápiószelére szállították, s ma is a Blaskovich Múzeum parkjában láthatók.

„1900-ban pályázatot írtak ki a feltűnően rossz állapotú városháza átépítésére. Ez év október 14-én a város Giergl Kálmán műépítész árajánlatát fogadta el, amelyet a tervező térítésmentesen dolgozott ki, kétféle változatban. Az egyik változat egy teljesen új épület terve volt, a másik pedig a meglévő átépítése. Pénz híján a második elképzelést valósították meg. 1902. április elején elkezdték az építkezést. A régi épület falait megtartva, azt bővítették emeletráépítéssel. 1902. szeptember 21-én egyházi szertartás keretében avatták fel az újjáépített városházát…” – írta fent idézett könyvében Kucza Péter.

Giergl Károly harmadik nagykátai építészeti megbízatása 1903-ban a katolikus templom új szentéllyel és két oldalhajóval történő bővítése volt. Egy 110 éve történt templombővítés krónikája Utolsó kátai építésztevékenysége után 1903. áprilisában a kastélyt eladta, Budapestre költözött.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Giergl Kálmán alkotásai közül műemlékké nyilvánította a Klotild-palotát, a Zeneművészeti Főiskola épületét, a Kerepesi temetőben a Kasselik család síremlékét, a Vörösmarty téren található lakó-és üzletházat.

Giergl Kálmán a magyar építészet történet kiemelkedő alakja, s nem mindennapi, hogy a főváros képét meghatározó alkotásai mellett egy olyan kis település, mint Nagykáta is részesülhetett a kiváló képességű művész alkotó tevékenységének eredményeiből. Legyünk rá büszkék, jelöljük meg táblával az építész ma is látható alkotásait.

Basa László

IRODALOM

- Művészettörténeti ABC. Terra, 1961.

- Giergl Kálmán. Wikipédia.

- Korb Flóris. Wikipédia.

- Zimányi (Györgyi) Magdolna: Budapesti séta. A Giergl-Györgyi család emlékei.

- Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet 1890-1919.I. Akadémia, 1981.

- Kucza Péter: Ahogy nagyszüleink látták. Képek a Tápió-vidék múltjából. Nagykáta, 2000.

- Kucza Péter: Nagykáta múlt és jelen. Nagykáta, 2001.

- Basa László: Egy kiállítás margójára. Tápiómenti 2 hetes, 2006. december 7.