A 80 esztendős dr. Gedai Istvánt szülőfaluja, Szentmártonkáta szeptember 26-án bensőséges ünnepség keretében köszöntötte. A 80 esztendős Gedai István köszöntése A település díszpolgárának újabb kitüntetése kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója életútját bemutató portrékötetre is.

Vallomás a szülőföldről

A Kairosz Kiadó 2011-ben a „Magyarnak lenni” könyvsorozat, portrégyűjtemény keretében jelentette meg a dr. Gedai Istvánt bemutató kötetét. „Keresztény értékrend és a nemzet múzeuma” címmel Dvorszky Hedvig tette közzé beszélgetésének tartalmát. A könyvhöz Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök írt előszót.Képek

„A család története és gyökerei, annak a néhány évtizednek a történései, ami kitölti az ember életét, a barátok és betöltött hivatalok sokszor meghatározzák az egyén sorsát. Van, aki megtartja értékrendjét, és ez az állhatatosság vagy felemeli, vagy összezúzza. Van példa népünk történelmében mindkettőre.

Van, aki gyökereit nem vagy alig tartja értéknek, és megszabadul tőlük, hogy az így megteremtett „szabadság” álmával többre jusson, karriert fusson be. Ez az életpálya is ismerős, sajnos. E kötet Gedai Istvánt mutatja be, aki sokra jutott a tudomány és a közélet területein, de aki nem tagadta meg soha múltját, megtartó gyökereit, sőt, ezt az életet hordozó erőt családjában is neveléssel és példaadással mint családfő, tovább adta…” – írta az elősző bevezető soraiban Spányi Antal.

Számunkra most ebből a kötetből azok az oldalak fontosak, melyek a szülőfölddel, Szentmártonkátával való kapcsolatába engednek bepillantást.

„Azt hiszem, a nagyapámmal kell kezdenem a választ. Ő egy parasztember volt, a szó igazi értelmében az a nemzetfenntartó magyar paraszt, aki soha nem volt gazdag, volt néhány hold földje meg szőlője. Csépléskor boldog örömmel pergette kezében a búzát, élvezettel nézte az „idei termést” és kísérte el a rakományt a malomba őrlésre. Mindig ezt az elégedett arckifejezést láttam rajta, akár disznóvágáskor, akár szüretkor: a megdolgozott munka eredménye fölötti örömöt.

Mondanom sem kell, hogy az ott töltött nyári szünetekben mennyire élveztem a nádfedeles ház padlásán lógó sonkák és kolbászok között a minden fiúra jellemző játékokat.

- Merrefelé volt ez a paraszti világ?

- Szentmártonkátán, amely annyira nincs messze Budapesttől, hogy pl. 1945 tavaszán, az ostrom után apámmal egy nap alatt gyalogoltunk odáig. Nagyapám az első világháborúban vett részt, én meg meséltettem az élményeiről. Minden bizonnyal hozzájárult ez a sokféle emlék az én történelmi érdeklődési köröm kialakulásához. Ami meg azt illeti, hogy Szentmártonkátán születtem, hadd idézzem Marczali Henriket, aki azt mondta, hogy minden rendes ember Budapesten él, de születni elmegy innen….”

A könyvet 2011 decemberében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum különtermében mutatták be Boross Péter volt miniszterelnök és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jelenlétében. A közismert politikus a művet méltatva többek között a következőket mondta:

„A szerzőpáros Gedai István életútjának, személyiségének és értékrendjének bemutatására vállalkozott, ami egy ilyen kis kötetben nehéz feladat. A könyv nem csak a gyermekkor két meghatározó alakját, a nagyapát és az édesapát eleveníti fel, hanem az 1956-os forradalomban résztvevő egyetemista történetét is. A megtorlás a börtön, a segédmunkás évek majd az újabb tanulást követő szakmai pályaív is bemutatásra kerül a kötetben, egészen a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói posztjáig. Gedai István számtalan szakmai és közéleti írás szerzője is. A könyv történetein keresztül megjelenik előttünk személyisége és értékrendje, a soha meg nem tagadott kereszténység, a nemzeti érzület, a tudományos alázat és a társadalmi felelősség…”

Köszöntő a községházán

2014. szeptember 26-án a szentmártonkátai községháza dísztermében került sor a 80 esztendős dr. Gedai István köszöntésére. Az ünnepi hangulatú beszélgetésre, a jubiláló díszpolgár köszöntésére megjelentek családtagjai, a település őt ismerő polgárai. Kele Sándorné, az Oktatási és kulturális bizottság elnöke nyitotta meg a rendezvényt, röviden méltatva az ünnepelt érdemeit.

István ragaszkodott ahhoz, hogy abban az esetben fogadja el a meghívást, ha abban szerepel tudományos igényű ismeretterjesztés is. Szentmártonkáta 1794-ben készült pecsétnyomója a közelmúltban kalandos úton került a község birtokába. Dr. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi főigazgatója vállalta, hogy a relikviát bemutatja. Előadásában a tárgy ismertetésén túl kitekintést adott a kor történelmi és kultúrtörténeti eseményeire. A vetítettképes ismeretterjesztése végén méltatta elődje munkásságát.

Fodor Zoltán polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat a közelmúltban kitüntető elismerést alapított Pro Urbe Szentmártonkáta elnevezéssel. A kitüntetést elsőként dr. Gedai István kapta meg szülőfaluját sokoldalú módon támogató tevékenységéért.

Dr. Gedai István és Szentmártonkáta utóbbi években kibontakozó gyümölcsöző kapcsolatát mindenekelőtt a civil szervezetek kezdeményezték, szervezték, s erről szólt köszöntőjében Kissné Pásztor Éva, a Községtörténeti Baráti Kör vezetője.

„…1993-ban fiának, Gedai Csaba fotóművésznek Izlandon készült fotókiállítását rendeztük meg, amelyet Juhász Árpád geológus nyitott meg. Itt találkozhattunk dr. Gedai István idős édesapjával is. 1995-ben Községtörténeti Baráti Körünk volt a házigazdája a nagykátai körzet köri találkozójának, ahol előadónk dr. Gedai István volt. A honfoglalásról, magyarságunkról és a millecentenáriumi készülődésről hallottunk érdekes előadást. Nyugállományba vonulása után sem szakadt meg a kapcsolatunk.

Karai István, első polgármesterünknek köszönhetően Gedai István évente községi szinten is vendégünk lehetett, így 1999. október 23-án ő avatta fel Battha Sámuel 1849-es kormánybiztos szobrát. 2004-től minden évben vendége, előadója a tavaszi emlékhadjárat április 5-iki mártonkátai ünnepségeinek.

Segítségével rendezhettünk író-olvasó találkozót Jókai Anna Kossuth-díjas íróval. Elhozta hozzánk Habsburg Györgyöt, utolsó királyunk unokáját. Gyönyörködhettünk a magyar királyi városokat bemutató kiállítás fotóiban, amelyet Gedai Csaba és Antall Péter, egykori miniszterelnökünk fia készített. Többször találkozhattunk –a közelmúltban elhunyt- Katona Tamás történésszel. II. Rákóczi Ferenc ittjártának 300. évfordulóján elhozta hozzánk a ma már Szlovákiához tartozó Borsiból –a nagyságos fejedelem szülőhelyéről- a Rákóczi vándorkiállítás egy részét. Ennek kapcsán neves hadtörténészek lehettek vendégeink, tartottak előadást a könyvtárban.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Emlékbizottság alelnökeként, közbenjárására Battha Sámuel kormánybiztos, valamint Kiss Kálmán 1956-os hősünk és áldozatunk sírhelyét a Nemzeti Sírkert részévé avatták…”

Az ünnepség emelkedett hangulatához a tápiószecsői pedagógusok Szatmári József énekkórusa járult hozzá előadott énekszámaival.

A méltató szavak, a kitüntetés és az ajándékok átadása után dr. Gedai István meghatottan mondott köszönetet. Meleg szavakkal emlékezett gyermekkora mártonkátai élményeire, a szülőföld megtartó erejére.

Basa László