2104. április 3-án Orbán Viktor miniszterelnök adta át a magyar állam és az Európai Unió támogatásával megvalósult Várkert Bazár kiemelt műemlék, a világörökség része megújított létesítményét. A szónokok és a sajtó keveset szólt arról, hogy valójában az alkotást tervező építész, Ybl Miklós születésének három nap múlva esedékes 200. évfordulója is lehetne az avatás apropója. Ybl Miklósnak a Tápió mentén két alkotása található, illetve a nagykátai temetőben látható az építész szülei keresztgyermekének a síremléke. Szilvásváradon 1860-ban az ő tervei alapján alakították át jelenlegi formájává az egykori Keglevich-kastélyt. Az általa tervezett Képviselőházban – Bródy Sándor utca 8 – tevékenykedett képviselőként a nagykátai temetőben nyugvó Bobory Károly és Clementisz Gábor. Ez a négy vonatkozás máris helytörténeti jelentőséget ad az évfordulónak, személyes jelleget kölcsönöz az életpálya bemutatásának. Képek

Egy magyar építész a XIX. században

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérvárott. Apja osztrák származású kereskedő, a megyei választmány tagja volt. Édesanyja Eiman Anna. 1996-ban megnéztem a sárkeresztúri katolikus plébánia születési anyakönyvét, melyben keresztszülőként az anya Aimon Anna néven szerepelt. 11 éves korától a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben tanult. 1832-ben a kor neves építésze, Pollack Mihály irodájában dolgozott, majd 1836-ban Koch Henrik építész alkalmazta. 1840-ben Münchenben a Bajor Királyi Művészeti Akadémia növendéke lett. 1841-ben Itáliában járt tanulmányúton.

Itáliában tett útja után szembesült azzal, hogy családjának anyagi gondjai vannak, apja eladni kényszerült székesfehérvári házukat. Édesanyja 1833-ban halt meg. Ybl Miklós 1843. január 16-án a Polgári Szabadalmas Építő Czéh mesterei kebelbeli kőműves mesterré fogadták. 1845-ben kapott megbízást Károlyi István gróftól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a család temetkezési helyéül szolgáló templomot. Ezzel a megbízással elnyerte a Károlyi uradalom építésze címet.

1851-ben költözött vissza Pestre azt követőleg, hogy Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt. 1860-ban Széchenyi Yblt bízta meg, hogy nagycenki birtokának központjába templomot tervezzen. A „legnagyobb magyar” azonban már sem a terveket, sem pedig a megvalósult alkotást nem láthatta.

1864-ben megszületett fia, Félix. Amikor az építész céh soraiba fogadta, felhagyott a romantikus stílus alkalmazásával, s a jövőben neoreneszánsz stílben tervezte épületeit. 1865-ben az ő tervei alapján kezdték el a Bródy Sándor utcában álló Képviselőház építését, ami ma az Olasz Intézetnek ad otthont. Ybl Miklóst az uralkodó a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A mai Országház elődjének tekinthető épületben volt országgyűlési képviselő az a Bobory Károly plébános és Clementisz Gábor honvéd alezredes, kinek a „hálás” utókor még a síremlékét sem kímélte. Ma mindkét jelentős 48-as személyiségnek csak jelképes síremléke található a nagykátai temető „Hősök kertje” honvédparcellájában.

1870-ben kezdte el Ybl tervezni a Fővámház épületét, mely ma a Corvinus Egyetem otthona. Ney Béla miniszteri főmérnök az épületet korszakalkotónak nevezte.

Podmaniczky Frigyes az Operaház tervezésére 1873-ban írt ki pályázatot, melyet Ybl Miklós terve nyert el. A kivitelezés 1875-ben indult, melyhez Yblt építésvezetőnek nevezték ki. Az Operaház 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg a királyi család jelenlétében.

Olasz, német, francia függőkertek mintájára 1875-1882 között épült a Várkert Bazár. 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, majd 1885-ben a király a főrendiház tagjává nevezte ki. A Hild József tervezte Szent István-bazilika építését a tervező halála után Ybl Miklós folytatta. Megbízást kapott a budai Vár újjáépítésére, amit 1891. január 22-én bekövetkezett halála miatt már nem tudott befejezni.

„Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába.(…) Számos alkotása közül fő művének az Andrássy úti Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.” – olvashattuk Ybl Miklósról a Wikipédiában.

Miért hagytuk, hogy így legyen?

Ybl Miklós tápiómenti alkotásai közül minden tekintetben első helyen említendő a tápiósági kastély, illetve annak maradványa. Pest megye műemlékeit bemutató, 1958-ban kiadott kötet már romosan, de még helyreállíthatóan mutatja be a leghíresebb magyar építész alkotását.

A Keglevich-család a nevezetes tornai egyezmény alapján 1663-ban telepedett meg a Káta nemzetség tápiómenti birtokain. Tápióság települést 1750-ben szerezték meg. Keglevich Béla megbízása alapján az 1800-as évek közepén, valószínűleg a fóti évek alatt tervezte a kastélyt Ybl Miklós. A források egy kisebb kúriát valószínűsítenek az új kastély helyén.

1869-ben szirmabesnyői, cserneki és tarkeői gróf Szirmay Ottó vásárolta meg az uradalmat az 52 szobás kastéllyal. 1870-ben a gróf Sándor fia örökölte a birtokot és a kastélyt. 1945 előtt Teleki Mihályné Szirmay Paula grófné volt a kastély tulajdonosa. 1944-45-ben az épület megsérült. Ezekben az években a helyreállításra senki sem gondolt, az egyre jobban pusztuló épület egy részét iskolaként hasznosították. A kastély szélén álló, víztoronyként hasznosított  hatszögletű torony az egyetlen, mely megmaradt az Ybl tervezte épületből. A bontást 1964-ben végezték el. Mit láthatott 1958-ban az arra járó érdeklődő polgár:

„Jellege: Szabadon álló, egyemeletes, eklektikus kúria.

Leírása: Homlokzata egyemeletes. Kapuja felett szamárhátív keretelés, mellette kétoldalt falpillérek, amelyek az első emelet kőkorlátos erkélyét tartják. Földszintje ötnyílásos, az első emelet háromnyílásos. Az emeleti ablakok csúcsos záródásúak. Az épület jobb oldalához a homlokzat felé eső sarkon egy cserép tetővel fedett hatszögletű torony csatlakozik.

Az alul három, felül öt ablakkal ellátott torony csak egy oldalával kapcsolódik az épülethez. Párkánya ívsoros. Az épület jobb oldalának udvar felé eső sarkán pedig csúcsos oromzattal díszített sarokrizalit helyezkedik el. Bal oldalt L alakot alkotva későbbi toldaléképület csatlakozik a kastélyhoz. Ez a szárny félig le van bontva, úgyhogy most csak nyolcnyílásos. Belső oldalán szamárhátíves tornác. Egyemeletes udvari homlokzata pusztult el a legerősebben. Földszintjén négynyílásos, az emeleti részén ötnyílásos.

Az emeleti három, kerek ablak körül téglakeretelés, alatta eklektikus mustrák. Tetőzete bádoggal és cseréppel volt fedve. Gerendázatát a háború utáni években elhodták. A tetőzet formája nem egységes, sok vápával az épületrészek szeszélyes formáit követi. A főépület belseje teljesen elpusztult. A hátranyúló szárnyépület egy részében iskola.”

Kucza Péter: Ahogy nagyszüleink látták c. 2000-ben megjelent könyvében két kép segítségével érzékeljük a kastély korabeli ábrázolását. „A kastély Ybl Miklós tervei szerint épült az 1800-as évek utolsó harmadában. A torony Szirmay Sándor „műterme” volt, aki minden lovát festményen ábrázolta. A homlokzat emeleti részén bálterem, a földszinten ebédlő és nagy szalon volt. A hosszú folyosón a festményeket helyezték el. A lakosztály a homlokzat mögötti földszintes szárnyon helyezkedett el. A park jelenlegi domborzati képe 1911 után alakult ki a park fáinak gyarapításával. Világítását 60 db 110 voltos akkumlátor látta el. Az épületet fatüzelésű kazán által termelt meleg levegős központi fűtéssel fűtötték.”

A XX. században a Tápió mente sok pótolhatatlan értéke ment tönkre. Hasznosítható, megmenthető kastélyok, kúriák kerültek lebontásra többek között Tápiószentmártonban, Tápiószelén, Nagykátán, Tápióságon. Számomra mindmáig értehetetlen, hogy egy 1958-ban hivatalosan is műemléki besorolást kapott épületre hogyan adhattak ki bontási engedélyt. Ha az épület teljes helyreállítására egy ilyen kis település nem gondolhatott, a homlokzat rekonstrukciója Ybl Miklósra való tekintettel megoldható lett volna.

Plébániaépület Kókán

Kóka község 2000-ben megjelent helytörténeti monográfiája szerint a parókiát „feltehetően Ybl Miklós tervezte, fóti korszakában, 1845 körül.” A Váci Egyházmegyei Levéltárban található egy 1837-ből való klasszicista plébániaépület terve Harlisch Tamás aszódi építőmestertől. Ez a terv máig tisztázatlan okok miatt nem került kivitelezésre.

Ybl Miklós mint a Károlyi uradalom főépítésze a fóti elsődleges építések, -kastély, templom- mellett minden valószínűséggel vállalhatott kisebb kaliberű megrendeléseket is. Miután Kóka részben a Károlyi család uradalmi birtokainak egyik központja volt, a megrendelés minden valószínűséggel innen datálódik. A ma is látható klasszicista templom 1819-ben épült fel, melyhez Károlyi György gróf 625 ezer égetett téglát és 60 ezer cserepet adományozott.

A plébánia épületét a következőképpen írja le a szakirodalom:

„Jellege: L-alakú, földszintes sarokház, klasszicista.

Külső: öt ablaktengelyes, a főhomlokzat szélein két-két falpillér között felköríves felső záródású egy-egy ablak, a középsők négyszögletesek, fölöttük kis, fekvő, téglalap alakú vakolatdísz. Széles, lépcsőzetesen profilált főpárkány fölött kontytető. Legutóbb 1970-ben renoválták 37 ezer forintért.”

Az építtető plébános személye helyet kapott az 1848-49-es forradalom történetében. Hernoegger Antal (1806-1849) 1840-ben lett kókai plébános. 1849. április 7-én Damjanich János tábornok az un. Szentkirályi erdő szélén a kókai plébánost agyonlövette, mivel az a templomban korábban felolvasta Windiscgratz kiáltványát.

A szilvási kastély

Szilvásvárad története az istállóskői barlangban talált paleolit-és neolitkori leletekkel kezdődött. A Káta-nemzetség utolsó tagjai, illetve a birtokadományokkal egyre erősebbé váló Keglevichek alakították a település XVI-XIX. történelmét. A faluban található un. királyi részt 1568-ban Kátay Ferenc vette zálogba. 1626-ban Kátay János a falu felére kiterjedő birtokát Barius Demeternek zálogosította el. A királyi tulajdont képező másik falurészt 1666-ban I. Lipót király Keglevich Miklósnak és nejének, Czobor Évának adományozta, Kátay Ferenc –a Káta nemzetség utolsó tagja- a maga zálogos részét Szepessy Pálra ruházta át.

Az 1663-ban a nagykátai és a tápiómenti Káta nemzetségbéli birtokot a nemzetség utolsó tagjától, Kátay Ferenctől a tornai várban aláírt adásvétel útján megszerző Keglevich Miklós Szepessytől visszaváltotta a zálogbirtokot, s ezzel az egész falu egyedüli tulajdonosa lett. 1699-ben Keglevich Ádám és Zsigmond már az egész községre nyertek adományt.

A Keglevichek talán legszínesebb egyénisége, Keglevich Miklós a reformkor idején volt a „szilvási gróf”, aki a legtöbbet tette a falu gyarapításáért. Egy regényes élet A Jókai regényhősöknek mintául szolgáló gróf 1847-ben halt meg, s őt a nagykátai temetőben, a Keglevich-kápolnával szemben helyezték örök nyugalomra. Miután a gróf feleség és utód nélkül halt meg, a család a szilvási birtokot eladta egy Erdődy grófnak. Az új földbirtokos számára már nem volt kielégítő mágnás elődje által lakott földszintes kúria, s 1860-ban megbízást adott Ybl Miklósnak a régi épület helyére emelt új kastélyépület megtervezésére.

A kastély később egy Wessely nevű csehországi gyáros, majd a XX. század elején Pallavicini őrgróf birtokolta. A kastélyban ma egy minden igényt kielégítő szálloda, a La Contessa 4 csillagos hotel működik.

Az Ybl szülők keresztgyermeke Nagykátán nyert végső nyugalmat

A nagykátai temetőben az 1849-es tápióbicskei ütközet halottai közül mindössze két eredeti, a család által állított síremlék található. Pilaszanovich Béla huszárhadnagy mellett a 20 esztendős Farkas Miklós honvédhadnagy vörösmárvány sírköve kezdetek óta a helybeliek kegyeletének elsődleges tárgya volt.

Amikor a Mátray Gábor Általános Iskola 1996-ban bemutatta a „Gyász és dicsőség” c. ifjúsági darabot, Jankó Károlyné Józsa néni  hősei ismét az érdeklődés előterébe kerültek. Az 1994-ben alakult történelem-és honismeret szakkör „Szakköri Lapok” elnevezésű kiadványsorozata négy számát szentelte a két hadnagy élete bemutatásának.

Farkas Miklós –ki a darab főszereplője volt- szülőhelyéről, Sárkeresztúrról megkaptam a születési okmányokat. Itt fedeztem fel, hogy az 1929-ben született fiú keresztapja Ybl Nicolau, azaz Ybl Miklós volt. Miután ez a név nem éppen általánosan elterjedt volt, s miután Székesfehérvár a közelben van, több mint gyanús volt, hogy ez nem lehet más, mint a világhírű építész apja. További kutatások, Ybl Miklós életrajzának megismerése igazolta a gyanú hitelét.

„A szülőkről szinte semmit sem tudunk, annál több adat áll a rendelkezésünkre a keresztszülőkről. Ybl Miklós és Aimon Anna székesfehérvári lakosként vettek részt a keresztelőn. Figyelembe véve a múlt századi viszonyokat, mindenképpen szoros kapcsolatot feltételez ez a gesztus. A szokás, ami szerint a fiú általában örökli az apja nevét, ez esetben ennél talán a keresztszülők iránti szeretet vagy tisztelet volt a nagyobb.(Az apa keresztneve Elek volt.)

Az Ybl család osztrák eredetű, s 1735-ben a família Domokos nevű tagja már Székesfehérvár polgára. Ybl Miklós (1780-1861), Farkas Miklós keresztapja tekintélyes fehérvári kereskedő volt, városi polgárként a megyei választmány tagja…”

Farkas Miklós 1848-ban a 6. honvédzászlóalj katonája lett, akit Mészáros Lázár hadügyminiszter 1849. január 17-én Debrecenben kelt rendeletében nevezett ki hadnaggyá. Súlyos sebet kapott az 1849. április 4-iki tápióbicskei ütközetben, s a nagykátai hadikórházban április 17-én hunyt el.

Basa László

IRODALOM

-          Pest megye műemlékei. Szerk.: Dercsényi Balázs. Akadémia, 1958.

-          Cseke László: Észak-Magyarország. Panoráma, 1983.

-          Kucza Péter: Ahogy nagyszüleink látták. Képek a Tápió-vidék múltjából. Nagykáta,2000.

-          Basa László: Farkas Miklós hadnagy útja Nagykátáig. Szakköri Lapok. Nagykáta, 1997.

-          Kóka helytörténete. Szerk.: Krámer Iván. Kóka, 2000.

-          Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Pest megye kastélyai és kúriái. Perfect Project, Budapest, 2000.

-          Ybl Miklós. Címszó a Wikipédiából.