Szórádi Zsigmond nagykátai szobrai. Basa László írása a nagykátai Trianon-emlékmű alkotóját mutatja be

Egy alkotóművész számára a halhatatlanságot a legtöbbször korszakokon átívelő alkotásai valósítják meg. Így van ez a köztéri szobrok készítői esetében, mely művek legtöbbször túlélik alkotójukat, hiszen a mester nevét jegyzik az útikönyvek, belőle készülnek fel a városismertetési vetélkedő résztvevői.  A Szerző KÉPEI

Szórádi Zsigmondnak 1993-ban sikerült Nagykátán erre az útra lépnie, amikor a második világháború áldozatainak emléket állító kompozícióját elkészítette. Az ő nevéhez fűződik a város elismerése, a „Pro Urbe Nagykáta” plakett megalkotása is, mely a 100 éve, az 1910-ben elkészült Bazársort ábrázolja. 2008-ban meghívásos pályázat győzteseként ő kapott megbízást a korábbi szerény kopjafát kiváltó új, bronzba öntött, kőbe faragott, az 1956-os forradalomnak emléket állító alkotás elkészítésére. 2010. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírása 90. évfordulóján felavatásra került „turulos” szobra a negyedik nagykátai megrendelése volt.

A nagykátai gyermekkorú hagyományőrzők számára különösen becsesek Szórádi mester alkotásai. A három köztéri alkotása közül kettőnek az avatásán a csapatok szervezett formában voltak jelen, s minden városi közterületen álló műve –különösen fontos, hogy azok a magyar történelem egy-egy meghatározó eseményének mementói- számunkra  az emlékőrzés és hagyományápolás évente visszatérő helyszínei. 2008 szeptemberében díszőrséget álltunk Cegléden, amikor a mester által restaurált Kossuth-szobor újraavatása történt.

Szórádi Zsigmond 1962. március 7-én született Orosházán. Általános iskoláit Zalaegerszegen és Marcaliban végezte. Ezekben az években foglalkozott vele Bernáth Aurél tanítványa, a ma Clevelandban élő Dús László festőművész.

1980-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában. Itt szerzett képesítése: mintakészítő ötvös. Köszönete és tisztelete jeléül Pécsett három köztéri szobrot állított fel. Egy kisebb kompozíciója látható ma iskolája udvarán, egy üvegből és plexiből készült plasztika a Kodály Kollégium előtt, s első portréja –dr. Hajdú Gyulát ábrázoló mellszobor- a Széchenyi Gimnázium látnivalóit gyarapítja. Középiskolás művésztanárai Nádas Éva ötvös, Farkas László és Trishler Ferenc szobrászok, Valkó László festő voltak.

1980-81-ben Rátonyi József segítségével készült a főiskolai felvételire. 1981-ben az Egervári Alkotótelepen gyarapította tudását mint egyetemi előfelvételis.1982-86 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ahol mestere Kő Pál volt. Elsőévesként egy 7 méter magas, nádból készült, gótikus hatást mutató „Gólyát” alkotott, melyet a tihanyi Belső-tó partján állítottak fel. A főiskolán többek között megismerkedett a gipszöntéssel, a bronzöntéssel, a kőfaragással, a gázhegesztéssel, a fémek alakításának sokféle módjával.

1984-ben mint főiskolás Franciaországban, Hollandiában, Észak-Itáliában, Ausztriában tett tanulmányutat. Ez évben volt első kiállítása a „nagyok” között: kisplasztikáit láthatta a közönség a Dürer Teremben. 1986-ban kapta meg diplomáját, mely többek között középiskolai művészettörténet, rajzmintázás, ábrázoló geometria tanári képesítést is nyújtott számára. A Művészeti Alap és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának lett a tagja. 1987-89 között a főiskola mesterképző szakát végezte el, ami alatt a Bartók Galériában állították ki a mesterjelöltek alkotásait. Részt vett a mestere, Kő Pál által kezdeményezett hevesi művésztelep megalapításában.

1987-ben tanulmányúton vehetett részt a göteborgi Főiskolán. 1988-89 között a Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep művészvendége volt. 1993-ban UNESCO művésztelep Kőszobrász Szimpóziumja meghívottjaként alkotott a litvániai Vilniusban. 1986-ban Herman Lipót-díj kitüntetésben részesült. 1987-90 között a Képcsarnok Vállalat Szőnyi István-ösztöndíja nyújtott számára alkotói szabadságot és biztonságot jelentő anyagi hátteret. 1992-93-ban a Magyar Hitel Bank művészeti ösztöndíjában részesült.

1992-ben a Nagykanizsai Főtér revitalizációjára kiírt pályázat I. díját kapta meg. 1994-ben a sport témájú Ezüstgerely pályázat III. díját vehette át. 1996-ban e pályázaton már első helyezést ért el. A Honfoglalás-Történelmi csaták pályázaton I. díj elismerésben részesült.

Első egyéni kiállítása 1986-ban a budapesti Dürer Teremben volt. 1990-ben a fővárosi Csontváry Terem volt újabb kiállítási helyszíne. 1993-ban Budapesten, Nagykátán, Tokióban, Vilniusban mutatták be gyűjteményes kiállítás keretében Szórádi Zsigmond alkotásait. 1997-ben mindkét kiállítása Budapesten volt, míg 2000-ben Hatvanban láthatták szobrait az érdeklődők. 2001-ben a „Pálya-Társak” elnevezésű tárlaton, Tihanyban voltak kiállítva alkotásai.

Jóval nagyobb a csoportos kiállításokon való részvételeinek jegyzéke. 1986-ban a budapesti „Bartók 32” Galéria, 1987-ben a Hevesi Művésztelep, a „Budapest 6” lakótelep-pályázat, 1987-90 között készült művekből a Szőnyi István-ösztöndíjasok kiállításai a Csontváry Teremben. 1990-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 1992-ben a Budatétényi Galériában a II. Országos Szobrászrajz Biennálén, a Közlekedési Múzeumban a „Repülés-Szárnyalás” nemzetközi kiállításon, 1993-ban a XI. kerületi Függetlenségi Emlékmű pályázaton, a „Bartók 32” Galéria, a Magyar Hitel Bank ösztöndíjasai között a Műcsarnokban, a „Dinamikus kompozíciók” elnevezésű nemzetközi pályázaton a Közlekedési Múzeumban, a „Megbékéléseink” nemzetközi kiállításon a fővárosi Hadtörténeti Múzeumban szerepeltek művei. 1993-tól állandó résztvevője az Országos Kisplasztikai Biennálénak, melynek hagyományosan mindig Pécs ad otthont.

1994-ben az „Ezüstgerely” pályázat műveit bemutató kiállításon találkozhattunk alkotásával, míg a „Balatoni Tárlat 95” válogatás Balatonalmádiban mutatta be műveit. 2004-ben feleségével, Illés Márta festőművésszel közös kiállítása volt a csallóközi Csiliznyárádon. Ezen a falunapon mutatkozott be Tápióbicske is, mely a község temetőjében nyugvó Sebő Alajoshoz köthető  történelmi „előzmények” –a nevezetes 1849. április 4-iki lovastiszti párbaj -  révén alakított ki máig tartó gyümölcsöző kapcsolatot a településsel.

2009. április 24-én a Blaskovich Múzeum Baráti Köre egy beszélgetés keretében mutatta be a művészházaspárt.

Első köztéri műve Dr. Hajdú Gyula bronzportréja volt, melyet Pécsett a Széchenyi István Gimnáziumban helyeztek el. Szász Ferenc domborművű portréja 1986 óta látható a róla elnevezett középiskola aulájában. 1987-ben bronzból készült reliefjét jegyzik az Autóker Váll. tárgyalójában. Ugyancsak Szórádi-relief  látható 1988-tól Törökbálinton. 1989-90-ben a Váci utcában egy szecessziós rézportál restaurálását vállalta el.

1990-ben készült el első közös alkotása Seres Jánossal, melyet a csepeli Dunaparti lakótelep egyik dombjára helyeztek el. A „Darudomb” elnevezésű fából és rézből készült alkotás –geoplasztika-  ma is látható. Két évig készült ez az alkotás, melyet a soroksári Duna-ág partján, egy 8 méter magas szánkódombon helyeztek el. A 12 magas tölgyfaoszlopon 3 db elszálló, kifeszített szárnyú madár látható.

1990-ben pályázatot nyert Debrecenben, melyet a Magyar Függetlenség Emlékműre írtak ki. Pénz híján a terv kivitelezésre nem került.

Az anyagok sokoldalú felhasználására jó példa egy sárgarézből és hajlított üvegből készült alkotás, mely 1991-től látható a fővárosban az Állami Fejlesztési Intézet aulájában.

1993-ban készült –meghívásos pályázat elnyerésével- első nagykátai alkotása, a második világháború áldozatainak emléket állító jelképes kompozíció. (Seres Jánossal) Október 31-én  Dr. Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke avatta fel. Az alkotás több szimbólumot is tartalmaz, kezdve a derékbatört életeket jelképező tört oszloptól, az öröklángot és a főnix  madarat egyaránt mintázó oszlopcsúcson elhelyezett figuráig.

A fából készült „Európa madár” c. alkotását 1993-ban Vilniusban helyezték el a litván főváros Európa Parkjában. 1993-94-ben az Országház szobrainak restaurálásában működött közre: egy „rézvitéz” felújításra, két új szobor készítése fűződik a nevéhez.

A főváros Haris köz 6. szám alatt vörösmárvány pillérburkolatot alkotott. 1995-ben a KSI-ben egy bronz relief gyarapította műveinek sorát. 1997-ben bronzból és gránitból alkotta meg „Stephanus Rex” elnevezésű szobrát, mely Budapesten a Hungária Házban látható.

Győr török alól való 1598-as felszabadítása, a Pálffy Miklós nevéhez fűződő nevezetes várkapu-berobbantás epizódja ihlette a bronzból és márványból készült „Győzelem kapuja” alkotását, mely 1998-ban került elhelyezésre a Rába-parti városban, az Arany János Általános Iskolában.

Tiszaújvárosban elhelyezett életnagyságú Petőfi-emlékművét 1998-ban ugyancsak a Szórádi-Seres alkotópáros készítette bronzból és gránitból. Pilisjászfalun a település gyökereire való utalást szolgálta az 1999-ben felavatott „Jászhuszár „ c. szobra.  Vecsésen 2000-ben helyezték el a vörösrézből és mészkőből alkotott „Koronás kút” c. köztéri alkotását.

Ugyancsak ebben az évben, az ezredforduló és a magyar államiság ezer éves fennállása alapján kapott megrendelést Zalaegerszegen Szent István alakjának megformálására. A helybéliek által csak „Batman”-nak becézett bronz alkotást Seres Jánossal közösen jegyzik a művészettörténészek. A csácsbozsoki új városrész bejáratánál kialakított mesterséges domb tetején látható a város felé tekintő Szent István kitárt karjáról aláhulló palástján a román stílusú művészet és élet motívumait fedezhetjük fel.

2001-ben Pomázon egy hármas kút, Tökölön egy un. „Országalma díszkút” került ki a kezei közül. 2002-ben Győr belvárosában avatták Kossuth Lajos és Kossuthné Meszlényi Terézia szobrát, ki annak idején egy közeli barokk lakásban született.

2006-ban az 1956-os forradalom 50 évfordulóján, Csepelen, a Szent Imre téren helyezték el emlékművét. Tökölön, a Pesti út 1 sz. alatt látható ugyancsak 2006-tól Maléter Pál szobra, akit 1956. november 3-án a közelben tartóztattak le a szovjet csapatok.  2009-ben a főváros IX. kerületében, a Salkaházi Sára téren Angyal István emlékét őrzi az „Angyalvár” elnevezésű kompoziciója. A közelben levő Tűzoltó utcában volt ellenálló központ vezetőjének, az 1958-ban kivégzett mártírnak az emlékét idézi a mű.

2002-ben Zalaegerszegen a város szülöttét, Keresztury Dezső portréját öntötte bronzba. 2005-től látható ugyancsak saját alkotásaként Tápiógyörgyén Kazinczy Ferenc mellszobra. A bronzból készült portré egy 120 cm magas, süttői mészkőből készült talapzaton áll. Régiónknak ez a másik települése, hol Szórádi Zsigmond alkotta szobor található. Ugyancsak 2005-ben helyezték el Vecsésen a II. világháború helyi áldozatainak emlékművét.

2008.október 21-én avatták fel második nagykátai köztéri alkotását, melyet a város az 1956-os forradalom tiszteletére készítetett. A „Mécseskapu” fantázianevet viselő alkotásról többek között a következő hangzott el az avatási ünnepségen:

„…A hamarosan leleplezésre kerülő „Mécseskapu” emlékmű szép, jól átgondolt alkotás, melyen semmi sem öncélú. A szent forradalom jelképrendszerét olyan kiválóan ötvözi, hogy hűen szimbolizálja a történteket. Képzeletünkben a mécses szélfútta lángjára, vagy az emberek sokaságára, vagy a forradalom jelképévé vált lyukas zászló lobogására gondolhatunk ,illetve a láng magja maga a zászlótartó figura. E figura körvonala képezi a láng formáját egyúttal a forradalmi tömegből kibomló alak hullámzását, illetve a forradalmi lobogót. A szobor egyik oldala domborúan mintázott, a másik oldala homorú, egyszerre emlékeztet az élő és meghalt forradalmárokra. A kapuívek csúcsban végződnek, amelyek kifejezik ,hogy a kapu a végtelenbe emelkedik, mint egy szimbolikus diadalívként magasodik az örökmécses fölé…” (Nagykátai Híradó 2008. november 28.)

A legendás újpesti labdarugó, Bene Ferenc síremlékét 2009. november 5-én avatták fel. Ugyancsak ebben az évben leplezték le Kroó György emléktábláját Budapesten az I. kerületben a neves zenetudós halálának 11. évfordulóján.

A szobrászművész műterme Solymáron található, ahol megtekinthetők alkotásainak gipszmintái, ami egyfajta elmélyülést eredményezhet azok számára, akik kíváncsiak a művész eddigi életútjára.

Szórádi Zsigmond szobrászművésznek Budapestet kivéve talán sehol sem látható annyi köztéri alkotása, mint Nagykátán. Ez a tény indokolta azt, hogy az olvasó közelebbről is megismerkedjék azzal az alkotóművésszel, kinek szobrai városunkban a történelem üzenetét hordozzák.

Basa László