Születésének 140. évfordulóján, a közelmúltban szülőfalujában, Tápióságon emlékeztek a település leghíresebb fiára, a magyar geológia tudományának kiváló művelőjére, az 50 éve éve elhunyt dr. Papp Károly akadémikusra, tanszékvezető egyetemi tanárra, a tudományág XX. századi kiemelkedő alakjára. Dr. Papp Károlyra emlékeztek Tápióságon
Az általános iskola Papp Károlyról való elnevezése, alakjának bronzban, kőben való megörökítése, az utcanévadás, síremlékének rendszeres koszorúzása, tudományos emlékülés szervezése, személyéhez kapcsolódó kiállítások megrendezése és nem utolsó sorban egy tisztelgő kötet kiadása „Tápióságtól Tápióságig” címmel, ünnepi megemlékezések, emlékező cikkek írása, megjelentetése mind-mind arra bizonyosság, hogy a falu feledtetni tudja a méltánytalan évek mellőzéseit, igazságtalanságait.” Képek
Papp Károly életrajzát Bogsch László (1906-1986), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem őslénytani tanszéke vezetőjének a tudós 100. születésnapja alkalmával elkészített tanulmánya alapján próbálom felvázolni, aki jól ismerte a tudóst, a tanárt, a szülőföldjéhez mindvégig ragaszkodó embert.
Papp Károly 1873. november 4-én született Tápióságon Papp Pál tanító fiaként. Elemi iskoláit Ságon végezte, majd gimnáziumba Jászberényben, Szegeden, Iglón járt. A felvidéki Iglón érettségizett 1890-ben, ezt követőleg a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára iratkozott be a természetrajz-földrajz szakra. Tanárai a millenniumi Magyarország olyan kiemelkedő tudósai voltak, mint Lóczy Lajos, Jurányi Lajos, Margó Tivadar, Szabó József, Hantken Miksa.
Középiskolai tanári oklevelét 1898-ban, bölcsészetdoktori diplomáját 1900-ban szerezte meg. Disszertációja ma is olvasható a Földtani Közlöny 27. kötetében „A fornai eocaen medence a Vértesben” cím alatt. Már a felsőfokú tanulmányai alatt kialakult jó kapcsolata Lóczy Lajossal, aki 1895-ben tanársegédjévé fogadta őt a Műegyetemen. A nagy tudós élete végéig tartott az egymást kölcsönösen nagyra becsülő tanár-diák, később kollegális viszony, melyben Papp Károly őszinte csodálója és tisztelője volt Lóczy Lajosnak.
Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának munkássága igazodási pont volt az ifjú tanársegéd számára. Papp Károly Lóczy vezetése alatt tette meg első nagyobb feltáró útját a Bakonyban Laczkó Dezső és Cholnoky Jenő társaságában. Ugyancsak Lóczy ajánlatára vett részt 1898 nyarán Déchy Mór kaukázusi expedíciójában. 1900-ban vendégprofesszorként Breslauban dolgozott a Frech Fr. intézetben, majd még ezen év őszén kinevezték a Földtani Intézet geológusának, ahol egyetemi tanárrá történő kinevezéséig dolgozott.
Az ifjú geológus számára a másik példakép Cholnoky Jenő (1870-1950) író, földrajztudós, tanár, az MTA tagja volt. Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, Hunfalvy János és Lóczi Lajos munkásságának folytatója. A természetföldrajzon belül elsősorban a földfelszíntant (geomorfológia) művelte. Mintegy 50 kötet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és cikke jelent meg.
Papp Károly a Földtani Intézet geológusaként 1901-ben tanulmányúton vett részt Münchenben és Bolognában. 1913-ban Lóczy vezetésével Olaszországban vulkanológiai kutatásokat végzett.
Amikor Koch Antal (1843-1927) nyugállományba vonult, az általa irányított Geo-Paleontológiai Intézet kettévált: Földtani és Őslénytani Intézetre. 1915-ben a Földtani Tanszék élére Papp Károlyt nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárként. 1918-ban ez a titulusa megváltozott: nyilvános rendes tanár lett. Lőrenthey Imre 1917-ben történt elhunyta után az Őslénytani Intézet vezetését is Papp Károlyra bízták. Éveken tartott az intézetben őslénytani előadásokat. Az 1930-31-es tanévben lett a Bölcsészettudományi Kar dékánja, majd egy évre rá prodékánja.
A két világháború közötti időszakban hivatalos küldöttként vett részt a madridi (1926), a dél-afrikai (1929), észak-amerikai (1933) Nemzetközi Geológiai Kongresszusokon. 1927-ben a dán Földtani Intézet jubileumi ünnepségén képviselte a magyar tudóstársadalmat. Az 1937-es moszkvai földtani kongresszusra támogatás híján nem tudott elmenni. Minden külföldi utazása után a tanácskozások tapasztalatait kiadványok, előadások keretében osztotta meg a magyar tudóstársadalommal.
1913-ban vette nőül Balogh Margitot, aki széleskörű nyelvtudásával segítette férjét külföldi utazásai, kutatásai, publikációs tevékenysége során.
A háború kitörése után életrajzírója szerint „egyre inkább önmagába mélyedővé vált”. 1945. decemberében vonult nyugállományba. Lakását kisajátította a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, ami után hazaköltözött Tápióságra, s ezt követően soha nem látogatott Budapestre. Akadémiai tagságától 1949-ben megfosztották. Életének utolsó éveiről írta Bogsch László: „Nyolcvanadik születésnapján volt tanítványainak és tisztelőinek népes csoportja kereste fel, hogy a szép ünnepnap alkalmával szeretetének, tiszteletének és ragaszkodásának kifejezést adjon. Ettől kezdve minden évben felkerestük falusi magányában. Már örömmel készültünk a 90. születésnap megünneplésére, amire azonban többé nem kerülhetett sor. 1963. június 30-án 90 éves korában csöndesen elhunyt.”
A Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban levelező taggá választotta. 1918-ban a Szent István Akadémia rendes tagja és annak IV. Osztálya –matematikai-természettudományi- titkára, majd főtitkára lett. Papp Károly a Magyarhoni Földtani Társulatnak 1909-1918 között első titkára volt. Ebben a minőségében szerkesztette a Földtani Közlönyt. A közlöny fennállása alatt ezen évek során a legszínvonalasabb publikációs tevékenység folyt a társulatban, s ebben meghatározó szerepe volt a titkár-szerkesztő Papp Károlynak. A társulat 1942-es közgyűlése elnökké választotta.
„Mint térképező geológus elsősorban Erdély területén végzett úttörő munkát, s itt is elsősorban a tények pontos rögzítése lebegett célként szeme előtt. Térképező munkássága egész sereg fontos gyakorlati kérdéshez vezetett. Ezek sorából kiemelkedő az „erdélyi aranynégyszög”-gel foglalkozó tanulmánysorozata. Sokan felejtették már el, hogy a kissármási földgáz felszínre hozása ugyancsak Papp Károly nevéhez fűződik. A kissármási fúrás csaknem napi egymillió köbméter-es földgázhozamával, amely hosszú évtizedeken keresztül alig csökkent, Európa legjelentősebb földgázelőfordulását jelentette.(…)…a földgázt távvezetéken kívánták Kolozsváron és Nagyváradon át Budapestre vezetni. A terv meghiúsulásáért a kitört világháború felelős…”
Az uralkodó a tudóst a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Behatóan foglalkozott a Mezőség vízellátásának kérdésével, a hazai gyógy-és hévízkérdés kutatásával. Legjelentősebb összefoglaló munkája „A Magyar Birodalom vasérc- és kőszénkészlete” c. közel ezer oldalas kötet. Magyarország földtani térképének kiadását Lóczy Lajos iránti ragaszkodása motiválta.
Egykori tanítványa így írt az egyetemi tanár Papp Károlyról: „Papp Károly egyetemi tanári működése 30 esztendőre terjedt ki. Így nemzedékek hosszú sorát oktatta. Előadásait roppant alaposan és részletesen dolgozta ki. Nyilvánvaló terve az volt, hogy előadásait tankönyv alakjában is megjelenteti. Erre sajnos, az akkori társadalmi és gazdasági viszonyok között nem került sor.(…) Előadása részletes, sok, táblára rajzolt vázlattal kiegészített, főleg jól jegyezhető volt(…) 30 éves professzorsága alatt mindössze két vizsgázóját buktatta meg. Egyszer azt mondta: „Nem buktatom meg a hallgatókat, ha rosszul állják meg a helyüket, úgyis megbuktatja őket az élet!”
Temetéséről lírai hangnemben emlékezik Bogsch László: „Lassan vörösessé vált a késő délutáni nap az Alföld végtelen síkságán, amidőn Papp Károlyt utolsó útjára kísértük. Szülőfalujának megindítóan egyszerű sírkertjében, szülők, nagyszülők és rokonok hosszú sorban elrendezett sírjai mellé eresztették le koporsóját. Testét magába fogadta a föld, amelynek egész életén keresztül odaadó munkása volt. Hosszú, sok embertársától félreértett, nem ritkán hamisan félremagyarázott élet végakkordja hangzott el ezen a nyári délutánon a tápiósági kis temetőben, mikor a község nagy halottjának ravatalánál a gyászoló özvegy, család, s a falu apraja-nagyja mellett őszinte gyásszal szívükben búcsút vettek Papp Károlytól barátai, tanítványai és egykori munkatársai…”
A nagykátai hagyományőrzők is ápolják Papp Károly emlékét. Amikor egy-egy kerékpáros túrájuk során érintik Tápióságot, legtöbbször felkeresik sírját a temetőben, emlékművét a róla elnevezett iskola előterében.
Basa László
IRODALOM
- Bihari József: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. 2003.
- Bogsch László: Papp Károly (1873-1963) Megjelent: Bihari József: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. 2003.
- A tápiósági Papp Károly Általános Iskola honlapja.
- Papp Károly. Wikipédia.
- Tóthné Ónody Nóra: Dr. Papp Károlyra emlékeztek Tápióságon. tapiokultura.hu online újság, 2013. november 14.
