Sokat ígértek és sokat is adtak az általunk bõven reklámozott program szervezõi mindazoknak, akik március 8-ának délutánját a helyiek mûvelõdési központjában töltötték el. Sõt, többet is adtak annál, amit eredetileg kínáltak! Az elsõsorban a Wass Albert-film és az Ismerõs Arcok Simó Józseffel adott közös koncertje által „meghúzott” rendezvény plakátján még nem is szerepelt az a látványosság, amibe én elõször belebotlottam.
Tarnavölgyi Galéria
Egy a szervezõknél tett gyors bemutatkozás után, a kézmûveskedõ gyerekekrõl szerettem volna néhány felvételt készíteni. Azonban a még csak gyülekezõ kicsinyeknek helyet adó terem végébõl rám tekintõ szobrok látványától egy pillanatra meglepõdtem. 15-20, fából faragott szobor, táblakép varázsolt el. Igen, nem túlzok, engem elvarázsolt. Valami régi, õsi, természeti világba repített vissza a szárnyával csapkodó vadászmadár, ragadott magával a honfoglaló vitéz erõs alakja, regõlt a fülembe a bálványoszlop figurája. Csak egy kicsit kell megállni, türelemmel figyelni, és a táblaképre faragott életfamotívum sarjadó, égbekapaszkodó szárán, tisztán hallottam a zöldellõ leveleket suhogtató szél hangját. Attila, Szent László, Petõfi képmásai mellett egy kereszt a Corpus-szal is kiállításra került.
A naiv mûvészet nagyon is tág kategóriájába (talán néhányan emlékeznék még 70-es, 80-as évek két közismert alkotójára, a festõ Valkóné Dudás Julira, vagy a fafaragó Polyák Ferencre) lehetne beskatulyázni ezeket a szobrokat. Lehetne, de nem érdemes. Határozzuk meg így: ezek Magyar Mihály erdõtarcsai szobafestõ alkotásai. Fából faragott alakok, akik benne laknak az élõ növényzetben. Nem mindenki láthatja a rejtõzködõket. Magyar Mihály egy a látók közül. Nem erõszakoskodik a fával, nem kifûrészeli, kiszakítja, kifeszíti annak lelkét, csak néhány szálkát farag le rönkökrõl, hogy számunkra is láthatóvá váljon annak igazi valója.
Köze van a figuráihoz. Köztük mozog, forgolódik, nem húzódik el, nem vár ünnepi megnyitóra, nem öltözik öltönybe, nem szerepel. De ott van, és megszólítható mindazoknak, akik kíváncsiak rá. Az elsõ, óvatosan nézelõdõ látogatót is megfogja, megragadja a látvány. Beszélgetnek a Nógrád megyei mesteremberrel. Soromat kivárva mutatkozunk be egymásnak. Szerény, közvetlen ember, aki hétesztendõvel ezelõtt egy vésõt is a kezébe fogott az ecset mellett. Senki nem tanította, senkitõl nem látta, de mégis, elsõre szóra bírta a fát. A képeken, könyvekben meglátott motívumok egy része a honfoglalás kori tarsolylemezekrõl, szablyamarkolatokról, övvégek vereteirõl – egy 2004. évi erdélyi utazás élményével díszítve – a saját fantáziája által egyedítve kerülnek a vésõ végére.
Ezen témák, a magyarság õsvilága, motívum kincse és történelmi, irodalmi szereplõinek megformálása érdeklik. A tavalyi évben 5 alkalommal is kiállító fafaragó számos alkotása díszíti már a templomok, középületek termeit, települések köztereit.
Had ajánljam ezt a rendkívül szimpatikus szobrászt a Tápió-vidék mûvelõdésszervezõinek, kiállításokat, kulturális programokat szervezõ civiljeinek a figyelmébe.
Sajnos, a többségében nyomorúságos helyzetben lévõ közintézményeknek, önkormányzatoknak nincs módjuk megvásárolni egy-egy kortárs képzõmûvész alkotását. (Fõleg nem, ha az a hivatalos "trendekbe" nem illeszkedik bele!) Pedig igazán dísze lehetne templomoknak, parókiáknak, könyvtáraknak, mûvelõdési házaknak, hivataloknak is Magyar Mihály egy-egy faragványa. De úgy, ahogy a kókai szervezõk is ügyesen rakták egy kalapba rendezvényük szereplõit, talán egy-egy vállalkozó, vállalkozói klub, ipartestület színesíthetné programját a kiállításokkal. (A címet, elérhetõséget én is szívesen rendelkezésükre bocsátom.)
{youtube}ZOlakUKYDso{/youtube}
A gratulálók, elismerõk egyre szaporodó sorában ott volt Simó József és felesége Simó Judit is. A Czegei Wass Alapítvány kuratóriumi elnöke és társa lassan körbejárja már a Tápió vidékét is. Remek elõadásairól legutóbb a szeleiek Wass-estje kapcsán szólottunk. (Figyelmükbe ajánlanám a videóra rögzített részleteket!) Most az Ismerõs Arcok névre hallgató, egyre népszerûbb rock-zenekarral közösen állítottak össze egy olyan mûsort, ahol a többségében
fiatal közönség nem csak zenei élményt kap, de Wass Albert versek, idézetek is a színpadra kerülnek.
De a koncerttõl még nagyon messze vagyunk.Most még „csak” ott tartunk, hogy a kiállító teremben benépesedett a kézmûves foglakozásra érkezõ (gyerekeket váró asztalok környéke is Az egyre maszatosabb fabrikálóknaka sülysápi fazekas, Bódi Éva nyújtott segítséget. Az eredményrõl a galériában is látható gyerekarcok beszéljenek!)
Egészen ritkán tapasztalható hangulat áradt szét a teremben. Benépesült és élettel, nyüzsgéssel, gyerekek zsivajával, felnõttek beszélgetésével telt meg a tér. Senki nem zavart senkit.A gyerekek nyugodtan munkálkodtak az asztaloknál. A szobrász inkább örömmel, mint idegeskedõ toporgással
fogadta el jelenlétüket. A fellépésre készülõ elõadómûvész ismerkedett a fafaragóval, a környékbeli település alpolgármestere, mit civil egyesület elnöke cserélte ki névjegykártyáját a népmûvelõ-honlapszerkesztõvel, közben érkeztek amatõr színészek, zenepedagógusok, népzenével is foglakozó erdélyi származású zenetanárok, kiváló helytörténész-tanárok.
Koltay GáborAdjátok vissza a hegyeimet c. filmjére, (a vele még Tápiószelén készült riportunk megtalálható a honlapunkon) a rendezõvelvaló beszélgetésre,csakúgy, mint dr. Papp Lajos szívsebész professzor elõadására megtelt az emeleti terem.A siker a Kóka Néptáncegyüttes elõadásán, az Ismerõs Arcok koncertjén és a hajnalig tartó Soós zenekar táncházán sem maradt el.
Gratulálunk!
Teréki Krisztián videó-összefoglalójában Magyar Mihály kiállítását, Koltay Gábort, dr. Papp Lajost, Simó Józsefet, az Ismerõs Arcok zenekart és a Kóka Néptáncegyüttest láthatják.
