Basa László, a nagykátai Mátray Gábor Általános Iskola történelem tanára, helytörténész a város kiemelkedő XIX. századi polihisztoráról írt tanulmányt. Az írás Mátray Gábor születésének 210. évfordulója alkalmából készült el.
„Minden település keresi múltjának azon pontjait, melyekre büszke lehet, melyek alkalmasak egy helyi kötődésű példakép felmutatására. Nagykátát nem kényeztette el a sors, hiszen talán 1848/49-es éveket leszámítva nem játszott meghatározó szerepet a nemzet történelmében, kultúrájában.
Nem voltak koszorús költői, híres hadvezérei, világverő bajnokai. Városunk múltjában kutatva bukkantunk rá Mátray Gábor nevére, aki a magyar kultúrtörténetben a reformkori „második” vonal jeles tagjaként vívott ki megbecsülést magának…”
Ezek a sorok Szegedi Pálnénak, a Nagykáta Barátainak Köre elnökének gondolatai, melyek a Mátray iskola hagyományőrzői által szerkesztett „Szakköri Lapok” Mátray-emlékszáma bevezető köszöntőjében olvashatók.
Ennek az emlékezésnek az adta az apropóját, hogy pár napja volt, hogy a Mátray Gábor nevét viselő iskola és szervezetek ünnepélyes keretek között tisztelegtek névadójuk munkássága előtt, születésének 210. évfordulóján. Ugyanitt felhívás hangzott el az emlékápolás további feladatait illetően.
Egy helyi hagyomány megalapozását többnyire egy „felfedezés” teszi lehetővé. Kátai Szilveszter és Lakatos Gyula középiskolai tanárok voltak Nagykáta helytörténete első „újkori” kutatói, ők hívták fel a közvélemény figyelmét a jeles férfiú kátai kapcsolatára. Sokáig nem volt visszhangja ennek a figyelemfelkeltésnek, míg a 70-es években napirendre nem került az általános iskolák esetleges névfelvétele. Az addig „1”-es és „2”-es számot viselő alapfokú oktatási intézmény válogathatott városunk múltjához kötődő nevek közül. Mizsei Tamás akkori igazgató elmondása szerint 1985-ben a vásártéri iskola tantestülete letetette a voksát Mátray mellett, melynek hivatalos engedélyeztetése az akkori viszonyok között nem volt éppen egyszerű. A MSZMP KB illetékes osztálya állásfoglalása után a megyei tanács VB. művelődési osztálya adta meg a hivatalos engedélyt. (5488-4/1988 sz. határozat) Dr. Novák István osztályvezető aláírásával az erről szóló oklevél 1988. március 22-én kelteződött.
A községi tanács akkori elnöke, Akantisz Marcell és az iskola úgy döntött, hogy a névfelvételi ünnepség egy évvel később, 1989. március 15-én történjék. Ezen a napon délelőtt Nagykáta átvehette a Németh-kormány jelenlévő tagjától a várossá válás okiratát, míg délután sor kerülhetett az iskolai névadóra. Mátray életútját és jelentőségét Várnai Péter, a reformkori polihisztor kutatója méltatta. Ezen a napon került felavatásra Mátray első magyarországi emlékműve egy szerény emlékoszlopra helyezett márványtábla formájában. (Mátray Gábor zenepedagógus /1797. Nagykáta-1875.Budapest/) E napon adták át Máté György jászberényi szobrászművész Mátrayt ábrázoló plakettjének első darabjait. Ma is ez az érem szolgál az iskola részéről adományozandó legnagyobb elismerésnek. Az avatás napján jelent meg a „Nagykátai Újság” első száma, mely közölte a névadó rövid életrajzát, az ünnepségre szóló felhívást.
Az iskola minden évben március 15-én koszorúzta meg az emléktáblát, ez jelentette azt a vékony szálat, mely az 1990-es évek elején a Mátray-emlékápolást jelentette. A Nagykáta Barátainak Köre városvédő egyesület tisztújító közgyűlése 1995. március 20-án határozatot hozott Mátray születésének közelgő 200. évfordulója méltó megünnepléséről. Még ezen év augusztus 16-án a városi könyvtár kiállítótermében megnyílt a helybéli református tiszteletes, Sebestyén Benedek műkedvelő szobrászművész alkotásainak kiállítása. A kiállítás központi helyén a nagykátai születésű Mátray portréja volt látható, melynek jelentőségét a kiállítást megnyitó Dr. Smidéliusz László méltatta. Az alkotás nagy közönségsikert aratott, s a városvezetés elfogadta a felajánlást a szobor maradandó anyagból, bronzból való kiöntésére.
A városi önkormányzat képviselőtestülete 1995. október 24-én tárgyalta a szoborállítás témáját.” Nagykáta Város Önkormányzata Képviselőtestülete a Sebestyén Benedek lelkész úr által készített Mátray Gábor mellszobor bronzba öntéséhez 250.000 Ft+ÁFA összeget biztosít, azzal, amennyiben a szellemi alkotás jogáról a város javára lemond. A szobor felállításáról később dönt.”
Mindezen idézet különben azért vált most szükségessé, mert a korabeli jegyzőkönyv tanulsága szerint többen az iskola „kötelességévé” szerették volna tenni az emlékállítást. „A Képviselőtestület 137/1995./X.24/ sz. határozata alapján Sebestyén Benedek lelkész úr által készített mellszobor bronzba öntése megtörtént. A szobor a könyvtárhoz leszállításra került. Szükséges a szobor helyének kijelölése. A mellszobor elhelyezésére a kiállító terem /volt OTP székház/ előtti közterület látszik a legalkalmasabbnak…”
Az 1996. március 20-án kelt határozat talán azért is „történelmi” jelentőségű, mert az eddig csak a vásártéri iskola „belügyének” tekintett emlékápolás szó szoros értelmében a város közügye lett, azzal, hogy szobrot állított –első olyan személynek, aki városunkban született- Mátray Gábornak. Az avatásra a XIII. Kátai tánctalálkozó keretében, 1996. augusztus 20-án került sor. A megnyitó beszédet és az avatást Bodrogi Györgyné polgármester tartotta.
Az 1994. szeptemberében a Mátray iskolában megalakult történelem-és honismeret szakkör kezdettől fogva kiemelt feladatának tekintette az iskola névadója emlékének ápolását. Többször szervezett vetélkedőt a reformkori polihisztor életéből, majd minden évben legalább egy alkalommal ellátogatott tagjaival a Nemzeti Sírkertbe, Mátray sírja előtt tisztelegvén. 1996 márciusában megjelent a „Mátray Hiradó” első száma, melynek címlapján az iskola névadójának portréját Lendvai Zoltánné tervezte és rajzolta. A lap szerkesztésében kezdettől fogva meghatározó szerepet játszott az ez évtől hagyományőrző csapattá alakult közösség. Az ugyancsak 1996-ban indult „Szakköri Lapok” harmadik számát a hagyományőrző csapat Mátray Gábor emlékének szentelte. A 16 oldalas kiadvány 1997-ben jelent meg.
Az 1996-os év bővelkedett a Mátray Gábor nevéhez fűződő programokban. Az augusztus 31-én történt tanévnyitó ünnepségen avattuk fel a köztéri szobor gipsz eredetijét az iskola lépcsőházában. Szeptember 8-án a csapat vendége volt az alkotó, akit december 21-én a városi önkormányzat PRO URBE díjjal tüntetett ki. A tiszteletes úr később a csapat tiszteletbeli tagja lett. November 5-én a hagyományőrző csapat felhívásában az 1997-es évet MÁTRAY GÁBOR EMLÉKÉV-nek nyilvánította.
Az emlékév alkalmat biztosított arra, hogy az iskola diákjai még jobban megismerjék névadójuk páratlanul gazdag és sokoldalú életútját. Az emlékév méltó zárása volt az 1997. november 21-én a művelődési központban megrendezett egész napos rendezvénysorozat. Délelőtt az iskola vette birtokába az intézményt. A hagyományőrzők összeállította műsor után Körber Tivadar, a Mátray alapította pesti zenede utóda, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára méltatta a 200 éve született Mátray Gábor jelentőségét. Délután a városi ünnepség keretében léptek fel a tápiószecsőiek – a Rothkrepf-család annak idején Nagykátáról ide költözött- akik ezzel a gesztussal mintegy megtették az első lépést, hogy az ő településük is magáénak érezhesse a tudóst. Mindkét ünnepségen a városi oktatási intézmények is bemutatták a maguk hozzájárulását, így volt ez a nap szép és kerek. A hagyományőrző csapat kiállítását Puskás Ottó igazgató nyitotta meg.
A hagyományőrzők felvették a kapcsolatot az Országos Széchényi Könyvtárral, melynek eredménye 1998 májusában egy meghívás lett. Május 7-ike a Mátray Gáborra való emlékezés jegyében telt el. Kezdődött a nap a Nemzeti Sírkertben, hol a mohalepte sírra letettük a tisztelet koszorúját. Az ország első könyvtára délután látta vendégül a gyerekeket. Egyedüli nagykátaiként megnézhettük a Mátray Gábor műveiből, kézirataiból, személyes tárgyaiból szerkesztett kiállítást. Csapatunkat Szerző Katalin, a Zeneműtár igazgatója fogadta. Ebből az alkalomból egy kötetbe szerkesztve összegyűjtöttük és a könyvtárnak átadtuk kutatásaink eredményét, az addigi emlékápolás dokumentumait. Mátray Gábor élete leghosszabb időszakát töltötte ebben a könyvtárban, ezt a hangulatot próbáltuk felidézni, amikor végigjárhattuk a nagyközönség elől elzárt részeket.
2002-ben a 200 éves jubileumát ünneplő Magyar Nemzeti Múzeum évfordulójáról úgy emlékeztünk meg, hogy azt összekötöttük a Mátrayra való emlékezéssel, hiszen névadónk az ország első közgyűjteményének alkalmazottja, kimagasló alakja volt.
2003. július 25-én a Mátray Gábor Alapítvány szervezésében egy régi adósság törlesztésére került sor. A Nemzeti Sírkertben levő, meglehetősen tönkrement síremlék felújítására, egyházi beszentelésére, avatására került sor egy népes küldöttség jelenlétében. Itt született meg az az elhatározás, hogy az OSZK a közeljövőben Nagykátán tenné tiszteletét.
A tudományos tanácskozásra –mely végre megvalósította a szülőhely és Mátray munkássága országos „találkozóját”- 2004. április 15-én került sor az Országos Széchényi Könyvtár és a Mátray Alapítvány rendezésében. A rendezvény fővédnöke Hiller István oktatási és kulturális miniszter volt, s a megnyitót Szabó Imre, Pest Megye Közgyűlésének elnöke tartotta. A tudományos igényű tájékoztatások előadói Somkúti Gabriella, Tari Lujza, Szekeresné Farkas Márta, Nagy Zoltán voltak. Az OSZK és Kucza Péter helytörténész közösen biztosított relikviái egy minden eddiginél színvonalasabb kiállítást eredményeztek. Ami így utólag sajnálatos: mindmáig nem valósult meg az előadások szövegének kiadása, s a kiállítás installációi várják, hogy egy városi múzeumban végre ismét napvilágra kerüljenek.
2007. november 22-én a nevét viselő iskola és szervezetek képviselői gyűltek össze Mátray Gábor egyetlen köztéri mellszobra előtt. Az ünnepi beszédet Mizsei Tamás címzetes igazgató mondta. Az iskola diákjai szavaltak, az énekkar Mátray gyűjtötte népdalt adott elő. Elhangzott egy felhívás, melyben a Mátray Gábor nevét viselő iskola és szervezetek névadójuk szülőházának emléktáblával történő megjelölésére, a reformkori tudós életének egy városi múzeumban való bemutatására tettek javaslatot. A katonai hagyományőrzők díszőrséggel tisztelegtek, s a megemlékezés végén koszorúk kerültek a szobor talapzatához.
Összeállításunk legfőbb tanulsága az, hogy egy városi értéket, hagyományt miként lehet rivalizálás nélkül úgy ápolni, hogy az magának a városi lokálpatrióta szellemnek az egyik élesztője, fejlesztője legyen. Az elsődlegesen nevét viselő iskola mellett az önkormányzat, civil városvédők, gyermek hagyományőrzők, országos szervezetek esetenkénti összefogása eredményezte ezt a gazdag leltárt. Bárcsak így lenne ez az élet minden területén. Basa LászlóA képeket Basa László a 2007. november 22-i ünnepségen készítette.
FELHÍVÁS
A Mátray Gábor nevét viselő intézmények és szervezetek névadójuk születésének 210. évfordulóján a következő szövegű felhívásukat teszik közzé:
Mi, akik viseljük a magyar kultúra kiemelkedő alakjának nevét, kötelességünknek érezzük Mátray Gábor emlékének folyamatos ápolását. Javasoljuk, hogy a közeljövőben emléktáblával jelöltessék meg az a hely, hol 1797-ben névadónk született. Ez a helyszín egyúttal Nagykáta várps legrégibb oktatási intézménye, első iskolájának helye is. Az emléktábla szövege erre a tényre is utaljon.
Az elmúlt évek során több Mátrayra vonatkozó relikvia, emlékanyag gyűlt össze. Javasolnánk, hogy Nagykáta leghíresebb szülöttje emlékét egy jövendő városi múzeumban külön emlékszoba, állandó kiállítás hirdesse.
A Mátray Gábor nevét viselő intézmények és szervezetek ezen felhívás szellemében hajlandók anyagilag is támogatni a megvalósítandó emléktáblát, erre kérik a város önkormányzatát, más oktatási intézményeit, civil szervezeteit.
Kelt Nagykátán, 2007. november 22-én.
Mátray Gábor Általános Iskola
Mátray Gábor AlapítványMátray Gábor Általános Iskola Diákönkormányzata
Mátray Gábor Általános Iskola Történelem és Honismeret Szakköre
és a
Magyarország Felfedezői Szövetség K
ossuth Lajos Hagyományőrző Csapata