Kossuth Lajos (1802-1894) (reprodukció)A Kossuth Szövetség öt tápiómenti településnek adományozott „Kossuth-emlékhely” megtisztelõ címet. Ebbõl három helyen maga a nagy magyar 1849-es ott járta alapozta meg emléke késõbbi kultuszát, ez volt Nagykáta, Szentmártonkáta, Kóka.
Basa László tanulmánya

Kossuth Lajos ceglédi toborzó beszéde 1848. szeptember 24-én. (reprodukció)Kossuth hosszú életének két napja kötõdik ezen településekhez, míg Tápiószentmárton és Szentlõrinckáta az utókor tiszteletét kifejezõ mellszobor –mindkettõ Sebestyén Benedek református tiszteletes alkotása- felállításával nyerte el a rangot és kötelezettséget is jelentõ címet.

A nagykátai hagyományőrzők 1994. novemberében jártak először Cegléden. Csoportkép a Szabadság-téren, Kossuth szobra előtt.Külön tanulmány témája lehetne a nagykátai Kossuth-emlékápolás 160 esztendejének krónikája. Az emlékápolás mai formája és keretei az 1999. április 4-i emléktábla leleplezéssel kezdõdtek. Nemcsak a fél napos elnöki látogatás eseményeit kell megismertetni az utókorral, hanem a legendásan hatalmas terjedelmû Kossuth-levelezés több darabja kötõdik településünkhöz. 1997. szeptemberében tartottunk először megemlékezést az egykori Keglevich-kastély –ma polgármesteri hivatal- Kossuth Lajos születésére emlékezve. A nagy magyar életrajzát Korponai Gábor hagyományőrző ismertette. (Basa László felv.)Minden egyes Nagykátán írt, Kossuth által, vagy neki címzett iromány a magyar történelem fontos korszakának beszédes forrása. Ezen levelek megismertetése, illetve teljes terjedelmükben való gyûjteményes megjelentetése egykoron szép feladata lehetne az emlékápolóknak. (Erre tett kísérletet Kossuth születése 200. évfordulóján Hermann Róbert és Kucza Péter.)

Képek

Kossuth Lajos 1849. április 5-i nagykátai látogatását megörökítő emléktábla avatása 1999. április 4-én. (Basa László felv.)Az emlékápolás másik vonulata a Kossuth által létrehozott szervezeti egységek, katonai alakulatok nagykátai mûködésének epizódjai. A Kossuth Szövetség fontosnak tartja Kossuth munka-és kortársainak települési kötõdése felkutatását, ezen személyek emléke ápolását is. Nagykáta e téren is „nagy neveket” tud felmutatni, gondoljunk Horváth Mihályra, gróf Keglevich Gáborra, Bobory Károlyra, Mészáros Lázárra, Görgey Artúrra, Dembinszki Henrikre és másokra. A Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat gyakran ellátogatnak a Kossuth-relikviát őrző kókai Kossuth Falumúzeumba. A nevezetes korsó –melyből Kossuth és Görgey ivott- ott látható a szekrényben. (Basa László felv.)Ennek az összetett és rendkívül szerteágazó tevékenységnek városi szintû koordinálója immáron tíz éve a nevét viselõ hagyományõrzõ csapat a Mátray Gábor Általános iskolából.

A nagy magyar kultuszának egyik állandó eleme a mindenkori születésnapról való megemlékezés. A csapat tagjai minden évben a Magyarország Felfedezői Szövetség zarándokútján tisztelegnek névadójuk emléke előtt. Képünkön a csapat katonai hagyományőrzői a Kossuth-mauzóleum mellvédjén. (Basa László felv.)E téren a kerek évfordulók jelentenek általában városi szintû ünnepséget, így volt ez 2002-ben és 2007-ben. A Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Csapat szeptember 19-e táján évek óta kerékpáros emléktúrát szervezett, s a tanévkezdés hónapjának programja bõvült tavaly óta a ceglédi Kossuth-toborzón való részvétellel. Meghajtjuk a „Hősök zászlaját” –melyet a Pilaszanovics-család adományozott a nagykátai hagyományőrzőknek- Kossuth szarkofágja előtt. Katonai hagyományőrzők díszőrsége Kossuth síremlékénél. (Basa László felv.)2008. szeptember 20-án a nagykátai gyerekek együtt emlékeztek Kossuth születésnapjára és a ceglédi toborzó kerek évfordulójára. Ez a nap többszörösen is fontos dátum az emlékápolás krónikájában, ugyanis ráirányította a figyelmet egy, a Kossuth nevéhez erõsen kötõdõ, 1849. júliusában történt históriai eseményre.  A csapat – mely soha nem ment a szomszédba, ha kezdeményezõleg kellett fellépni – ünnepélyesen felvállalta a Kossuth által létrehozott Közép-Tiszai hadsereg mûködése – mely ezer szállal kötõdik Ceglédhez és a Tápiómentéhez – jövõre esedékes 160. évfordulós megemlékezéseinek koordinálását.

A csapat a 2002-ben –Kossuth születése 200. évfordulója tiszteletére-  létrehozott Kossuth-zászlóalj mozgalommal is névadója emlékét ápolja. A zászlóalj a Tavaszi Emlékhadjáratok legnagyobb létszámú résztvevő egysége megalakulása óta. Képünkön a zászlóalj felvonulás a hadjárat április 4-iki nagykátai rendezvényén.( Nagykátai Fotóstúdió felv.)160 évvel ezelõtt, 1848. szeptember 24-én Kossuth Lajos Cegléden mondta el alföldi toborzóútja elsõ beszédét. Cegléd –mely elsõnek avatta Bobory Károly kezdeményezésére Kossuth apánkat a város díszpolgárává – az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkezõ Kossuth emlékápolását valósította meg. A Kossuth-zászlóalj a tavaszi hadjárat minden, Kossuth személyéhez kötődő emlékhelyen a katonai alakiság szabályainak megfelelő tisztelgést tart. Képünkön Szentmártonkátán –hol Kossuthnak 1849. április 5-6-án szállása volt- hajtjuk meg tiszteletünk jeleként a zászlóalj lobogóját. (Basa László felv.)A ceglédi beszéd, Kossuth életének és kortársainak és a történelem emléke õrzésének kõbe-márványba faragott, bronzba öntött jeleit látjuk lépten-nyomon a városban. A Kossuth Múzeum ereklyegyûjteménye a nagy magyar személyes tárgyaival ugyancsak egyedülálló az országban.

A 2002-ben alakult Kossuth-zászlóalj lobogójára 2008-ban szalagot kötött testvércsapatunk parancsnoka, Káplár Béla katonai hagyományőrző tüzérszázados. (Basa László felv.)A rendszerváltozás után, 1996-ban az akkori városvezetés határozatott hozott, hogy „Kossuth városának” minden év szeptemberében meg kell emlékeznie a nevezetes évfordulóról. Gyakorlatilag a toborzóbeszéd napja lett azóta a Város Napja Cegléden. A Kossuth-zászlóalj programja a hadjárat keretében az un. „Kossuth-toborzó”, melynek segítségével népfelkelőket hívunk a seregbe. Képünkön Kossuth-bankót nyom a seregbe felvett népfelkelő kezébe Németh Ramóna toborzótiszt. A felvétel Dányban készült. (Basa László felv.)A várost jól ismerõk tanúsíthatják, hogy a „Kossuth Toborzó” évrõl-évre gazdagabbá, látványosabbá vált, szó szerint mára elérte a rangot jelentõ fesztiválminõsítést.

A csapat saját kiadványsorozata, a „Szakköri Lapok” mintegy tíz számát szentelte Kossuth Lajos tápiómenti látogatása bemutatásának. (reprodukció)A 160. évforduló 3 napos rendezvénysorozatának legkiemelkedõbb eseménye a Kossuth-szobor restaurálása, újraavatása volt. Horvay János alkotását annak idején a nagy magyar államférfi születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 18-án avatták fel. Első ízben 2007-ben vettünk részt a ceglédi Kossuth Toborzó városi rendezvényén. Ekkor, s egy év múlva is közösen ünnepeltünk az ugyancsak nagykátai Bede Molnár Mihály Hagyományőrző Csapat tagjaival. A Váci Mihály iskola diákjai a képen a Kossuthot fogadó korabeli ceglédi népet jelenítették meg a toborzót dramatizáló jelenetben. ( Basa László felv.)A háromalakos szobor restaurálását Szórádi Zsigmond szobrászmûvész végezte el. Somkutas Imre írásában említést tesz a nagykátai hagyományőrzőkről is. Megjelent a „Ceglédi Panoráma” 2008. szeptember 12-i számában. (reprodukció)Õ volt az 1993-ban leleplezett nagykátai II. világháborús emlékmû alkotója, s városunk önkormányzata õt kérte fel az új parkban felállítandó 1956-os emlékmû kivitelezésére is.

A „Kossuth Toborzó” rendezvényein kezdettõl fogva jelen voltak a tápióbicskei A 2008. évi Kossuth Toborzó műsorrendje. (reprodukció)Bitskey Gáspár Hagyományõrzõ Tüzércsapat tagjai, s tavaly elsõ ízben a nagykátai Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Csapat 48-as egyenruhát viselõ diákjai is. A 2008-as három napos fesztiválra ismét meghívót kaptak a régiónkat képviselõ egyesületek. Miután a város ebben az évben sem részesítette támogatásban a csapatot, Cegléd Város A 2008. évi Kossuth Toborzó műsorrendje. (reprodukció)Önkormányzata finanszírozta szereplésünket.

Érdemes itt arról is szót ejteni, hogy a Mátray Gábor Általános Iskolában mûködõ közösség már megalakulása évében, 1994-ben ellátogatott Ceglédre. Ami összekötötte Kossuth városát és a tápiómenti kisváros hagyományõrzõit, az elsõsorban a Kossuth-kultusz ápolásában megnyilvánuló közös érdekük. Indulásra készen a Kossuth-zászlóalj tisztelgő egysége 2008. szeptember 20-án. (Basa László felv.)A csapat gondozója a ceglédi születésû Bobory Károly emlékének, s ne felejtsük, hogy a ceglédi temetõben nyugszik a Nagykátán és Tápióbicskén nagy tiszteletnek örvendõ Földváry Károly honvédezredes.

A Kossuth-zászlóalj tisztelgő alakulata a 2008. évi jubileumi Kossuth Toborzó Szabadság-téri ünnepségén. (Basa László felv.)A ceglédi Kossuth Múzeum és a nagykátai hagyományõrzõk kapcsolata is 14 éves múltra tekint vissza. Dinnyés István, Dr. Kocsis Gyula, Reznák Erzsébet, Tari Edit , a múzeum munkatársai nyújtottak a fenti munkában segítséget a gyerekeknek, leletanyaguk és információik közreadásával támogatták a csapat 1996-os nagysikerû kenderhalmi kiállítását.  Ezen a napon elhoztuk magunkkal a másik Kossuth-emlékhely, Nagykáta város hímzett zászlaját is. (Basa László felv.)A csapat kutatási eredményeit viszonzásul a múzeum adattára rendelkezésére bocsátja. A vásártéri iskola diákjai minden évben ellátogatnak Ceglédre, ahol a város 48-as és Kossuth emlékhelyeit keresik fel, megtekintik a múzeum kiállításait. 2007-tõl immáron a városi rendezvények résztvevõi is.

Visszatérve a jubileumi toborzó eseményeire, ott a 3 napos ünnepi események azon elemeit említeném most, melyen a tápiómenti hagyományõrzõk szereplésükkel emelték a fesztivál fényét. Szeptember 20-án, szombaton a buszpályaudvartól indult a hagyományõrzõk menete végig a Kossuth Ferenc utcán a Szabadság térig. Kossuth szobránál Földi László ceglédi és Szepessy Zsolt monoki polgármester mondott beszédet, s õk leplezték le az újra a régi fényében ragyogó Kossuth-szobrot. A lepel lehullása után megkondultak a város templomainak harangjai, eldördült a bicskeiek öblös torkú tarackja. Felemelõ pillanat volt.

A Kossuth-zászlóalj tisztelgő alakulata 2008. szeptember 20-án a frissen avatott ceglédi Kossuth-szobor előtt. (Basa László felv.)A koszorúzás során a szegedi és a nagykátai hagyományõrzõk sorfala között vonultak az emlékmûhöz a város vezetõi, a pártok és a civil szervezetek irányítói. A Kossuth Szövetség –melynek tagja a nagykátai csapat is- koszorúját Gavlik István, a Kossuth-kultuszt koordináló országos szervezet örökös tiszteletbeli elnöke kísérte.

Majorettek társaságában és fúvószenekari felvezetéssel vonultunk ki a Hubertusz Parkba, ahol amolyan majálisszerû  hangulatban folytatták a ceglédiek az ünnepséget. A nagykátai Bede Molnár Mihály és a Kossuth Lajos hagyományõrzõ csapat Perczel Mór szobránál és Földváry Károly sírjánál szervezett a délután folyamán katonai tiszteladással megemlékezést.

A két közösség itt egy felhívást fogadott el a szabadságharc „második Kossuth-toborzója” jövõre esedékes 160. évfordulója méltó megünneplésérõl. Ebben a felhívásban szerepel, hogy Kossuth és Perczel 1849 nyarán közösen próbáltak népfelkelést szervezni az Alföldön, az osztrák és orosz hadaknak akarták így útját állni. A frissen toborzott népfelkelõkbõl 1849. július 8-án Kossuth kormányzó parancsára Cegléden alakult meg a Perczel Mór vezérõrnagy vezérlete alá rendelt Közép-Tiszai hadsereg. Perczel Mór fõhadiszállása néhány napig Nagykátán volt, innen indultak a katonák a hadsereg egyetlen harci cselekménye, a turai ütközet megvívására.

Perczel Miklós ceglédi szobránál megtartott tisztelgés során fogadtuk el azt a felhívást, mely a Kossuth által létrehozott Közép-Tiszai hadsereg működése jövőre esedékes 160. évfordulós ünnepségek megrendezésére hívja fel a figyelmet.( Basa László felv.)A felhívás szövegét az események egykori helyszíneire az „elsõ” Kossuth-toborzó 160. évfordulójának a dátumával a nagykátai hagyományõrzõk el kívánják juttatni az események egykori helyszínein levõ településekre. Bíznak abban, hogy a kerek évforduló alkalmat biztosít arra, hogy történelmünk eme viszonylag kevésbé ismert fontos eseménye elfoglalja az õt megilletõ helyét az emlékápolás, hagyományõrzés szépen bõvülõ folyamatában.

Mire alapozzák a kezdeményezõk az optimizmusukat? Erre talán választ adhat az a levél, melyet Földi László ceglédi polgármester intézett a nagykátai csapatvezetõhöz a 2007-es toborzón való részvétel után:

„…Rendezvényeink színvonalas lebonyolításához és sikeréhez az Ön és munkatársai lelkiismeretes munkája és segítése elengedhetetlen volt. Szívbõl jövõ köszönetemet fejezem ki az Önök által nyújtott segítségért. Õszintén bízom abban, hogy a jövõben is eredményesen tudunk együttmûködni városunk rendezvényeinek, ünnepeink sikeres lebonyolítása érdekében, melynek legfõbb biztosítéka a széles körû összefogás és a szakmai hozzáértés.”

           Basa László