1.        (Dia-525) A nagykátai temetőben levő honvédparcella képe 1984-ben. A fejfákon levő azonos szövegű táblát a HNF nagykátai szervezete helyezte el, s azt tartalmazza, hogy itt a tápióbicskei ütközetben megsebesült, majd a nagykátai hadikórházban elhunyt honvéd nyugszik.Nemrég, október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján gimnazisták kezében tartott lobogó fáklyák fényénél keresték fel diákok és felnőttek a nagykátai temetőt.                                       

Basa László írása

(386) A nagykátai hadikórházban 1849. április 4-június hónapban elhunyt honvédek nevei a „Hősök-kertje” 1988-ban készített emlékhelyén. A márványtáblát Zemniczky József kőfaragó adományozta, s a nevek vésését Schulhoff István és Varga János főfaragók végezték.Egy lombját sátorszerűen szétterítő fa alatt terméskőből alapozott, ferde síkban fekvő márványtáblát, amolyan oltárszerű építményt koszorúztak meg a város vezetői, a pártok és a civilek képviselői. Valószínűleg ekkor nem gondoltak arra, hogy ezt a szépen kialakított kegyeleti helyet napra pontosan 20 éve, 1988. október 6-án avatták fel. (393) Sírkeresztek a „Hősök-kertjében”. A sírjelek elkészítését a Magyar-Koreai Barátság Mgtsz asztalosai és Magó János kádár mester végezték.Az akkor sok tekintetben példamutató kezdeményezés, egy hagyomány születése – melynek eredetére talán kíváncsiak lehetünk –megérdemli, hogy a helytörténész kronologikus sorrendben tekintse át annak létrejöttét, történetét.

(391) Pilaszanovics Béla (1831-1849) Hunyadi-huszár hadnagy síremléke, mely a temető egy másik pontjáról került a „Hősök-kertjébe”.160 éve kezdődött. 1849. április 4-én, a koraesti órákban a nagykátai gazdák szekereken hozták a Keglevich-kastélyba a közelben zajlott tápióbicskei ütközet sebesültjeit. Az alkalmi hadikórházban- melynek történetét ugyancsak érdemes lenne majd a közelgő 160. évforduló kapcsán a közzétett dokumentumok alapján feldolgozni- megfeszített gyógyító tevékenység folyt a sebesültek életéért. Az elhunytakat Rácskay plébános, Spóner káplán és Rigó kántor közreműködésével a kátai temetőben helyezték végső nyugalomra. (030) Rácskay Ferenc, Nagykáta 1848/49-es plébánosa síremlékének ünnepélyes újraavatása 1995. április 4-én. A síremléket a Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat állította helyre Ulrich Péter segítségével, majd 1996. januárjában végső helyén, a „Hősök-kertjében” került elhelyezésre.Két hadnagynak –Farkas Miklós és Pilaszanovics Béla- nem sokkal haláluk után családjuk állított időtállóbb márvány síremléket.

Miután a nagykátai plébánia halotti anyakönyve precízen, napra pontosan rögzítette az elhunytak nevét egy ideig névvel ellátott fejfák voltak –mint egy kis hadsereg sorakoztak a sírkeresztek- a temetőben. Az időközben korhadó sírjelekről eltűntek a nevek, sőt sokszor már csak a sírhalom jelezte, hogy itt földi halandó nyugszik. (387) A Mátray iskola diákjai végső helyére állítják az általuk helyreállított Rácskay-síremléket. (1996. január)Kettős folyamat zajlott az elmúlt 160 évben. Egyfelől egészen 1945-ig rendszeresek voltak a temetőt szervezetten felkereső fáklyás menetek, melyekről beszámoltak különben a korabeli újságok. Az 1897-ben avatott un. „ötgolyós” emlékmű vagy a templom elől indultak el egy évben több alkalommal is a kátai polgárok, hogy a szülőföldjüktől távol nyugvó hősöknek ismételten megadják a tiszteletet.

(398) A Magyarország Felfedezői Szövetség 1999. április 4-én a „Kossuth Lajos azt üzente…” országos mozgalom keretében, az általa szervezett 3 napos „Damjanich-expedíció” keretében tisztelgett a nagykátai temetőben. Az emlékműnél a szövetség első katonai hagyományőrzői, az 1999. március 19-én alakult Koroknay Dániel Diáktüzércsapat alapító tagjai állnak díszőrséget.Másfelől bizonyos fokú érzéketlenség is tapasztalható volt a fentiekkel párhuzamosan, ami abban nyilvánult meg, hogy a hősök síremlékeit hagyták elpusztulni, sőt volt példa az „átlényegülésre”, vagyis más nevet véstek a síremléken a régi helyébe. Erre a „folyamatra” példa Bobory Károly, Clementisz Gábor nyughelyének a sorsa. A honvédparcella is egyre jobban szűkült, egyszerűen rátemetkeztek a katonasírokra, nem volt a közelben hozzátartozó, aki ez ellen a kegyeletsértés ellen szót emelhetett volna.

(399) Rácskyay Ferenc plébános síremléke és emléktáblája.Volt azonban egy megindítóan szép epizód is ebből az időből. 1907. augusztus 15-én  meghalt Bede Molnár Mihály, a szabadságharc egykori katonája. A községi elöljáróság engedélyével Klapka katonájának engedélyezték – miután ez neki halála előtti kérése volt- , hogy bajtársai körében nyugodjék. Ez volt tehát az egyetlen legális eset, amikor engedéllyel bolygatták meg a honvédek nyugalmát.(392) Az 1990-es évek végén a nagykátai hagyományőrzők rendszeresen megrendezték a „Hősök nyomában Nagykátán” nyomolvasó játékukat, melynek egyik állomása a „Hősök-kertjénél” volt. (2000.március)Ma egy hagyományőrző csapat viseli a nagykátai születésű honvéd nevét, s a Váci Mihály iskola diákjai rendszeresen felkeresik a család által is szépen gondozott sírt.

Valamely oknál fogva a XX. sz. második felében a síroknál a szervezett kegyelet minimálisra csökkent, s ezzel párhuzamosan ez a nemzeti emlékhely tovább pusztult, a honvédparcella egyre kisebbre zsugorodott.

(390) 2001. október 27-én, Pilaszanovics Béla születése 170. évfordulóján a Kossuth-csapat koszorúzási ünnepséget szervezett a „Hősök-kertjében” levő síremléknél.Ebben a szomorú folyamatban a változás akkor következett be, amikor 1983. május 3-án községünkben megalakult a Nagykáta Barátainak Köre civil szerveződés. Célja volt ennek a régióban is példamutató kezdeményezésnek a Nagykátához kapcsolódó hagyományok ápolása, a Nagykáta történetére vonatkozó dokumentumok, irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások gyűjtése, feldolgozása és közzététele. (143) A Kossuth-csapat a maga szerkesztette „Szakköri Lapok” kiadványsorozatban dolgozta fel a „Hősök-kertjében” nyugvó honvédek életrajzát. Képünkön az 1999-ben született, Pilaszanovics Béla dokumentumokat tartalmazó két lapszám.Kimondták, hogy feladatuknak tekintik a település kulturális értékeinek, természeti környezetének védelmét, új értékek létrehozását, azok gyarapításának kezdeményezését tervezték.

A párttagot, pártonkívülit, a plébánost és a párttitkárt egyformán kezelő és befogadó egyesület tevékenységének sokrétű köréből kiemelkedik az öt év múlva létrehozott, ma is látható „Hősök-kertje”. Elmondhatjuk, hogy a városvédő egyesület első jelentős alkotása volt ez a munka, mely ezzel tiszteletet és megbecsülést szerzett a közösségnek.

(389) A Kossuth-csapat katonai hagyományőrzői segédkeztek a tavaszi hadjáratnak a „Hősök-kertjénél” zajló koszorúzásában. (2002. április 4.)„A Nagykáta Barátainak Köre vezetősége bárhová fordult segítségért a munkálatok szervezésénél, mindenütt azonnal és jó szándékkal mondtak igent a kérésre. Vállalatok, dolgozók éppen úgy, mint kisiparosok, magánemberek.” – írta Káplár Béla, az egyesület titkára az 1989-ben –ugyancsak a baráti kör gondozásában- megjelent „Nagykátai Újság” első számában.(394) A Kossuth-csapat tagjai a sírkertben történő elhelyezése előtt olvashatóvá teszik a feliratot Márton Gábor nagykátai születésű honvéd sírkeresztjén.(2000.márc.) Ebben az írásban olvashatjuk a közreműködők neveit is, akik 20 év távlatából is megérdemlik, hogy akkori tevékenységük ismételt nyilvánosságot kapjon. Magos György, Somogyi Tibor, Nagy Imre, Kozári József, Lendvai István, Magó János, Gergely József, Kósa Imre, Dr. Szomolányi Miklós, Zemniczczky Béla, Schufhoff István , Varga János, ifj. Káplár Béla, Kele Erika, Nemes Tiborné, Nyitrai Ferenc nevét örökítette meg akkor az egyesület kiadásában megjelent újság.

(395) Márton Gábor nagykátai 48-as honvéd síremlékének előkészítése a „Hősök-kertjében” való elhelyezése előtt. (2000. márc.)„A vaskerítés anyagát a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat adta. Kerítést a Magyar-Koreai Barátság MgTSZ  Rákóczi szocialista brigádja készített belőle, és ők állították a helyére is. Befestette a Telefongyár Hámán Kató és Viktor Jara brigádja. A kerítés alá való járdalapokat és az emlékmű termésköveit a tanács adományozta, s a Költségvetési Üzem dolgozói építették be.” – írta még többek között az egyesület titkára. (396) A nagykátai hagyományőrzők elhelyezik a „Hősök-kertjében” Márton Gábor nagykátai születésű honvéd sírkeresztjét.(2000. márc.)Akik a legtöbbet áldoztak a szabadidejükből, hiszen a szervezőmunka számolatlanul igényelte az órákat: Farsang István, az egyesület elnöke, valamint Káplár Béla, a kör titkára voltak.

A kegyeleti emlékhely kialakításánál Káplár Béláék gondoltak a síremléküket „elvesztett” történelmi személyiségekre is, így jelképes sírkeresztet kapott a kertben Bobory  Károly plébános és Clementisz Gábor honvédalezredes. (397) Rakó József, a Magyarország Felfedezői Szövetség alapító elnöke mondott beszédet Márton Gábor sírkeresztje újraavatásán, 2000. április 4-én.Pilaszanovics Béla Hunyadi-huszárhadnagy sírkövét a temető egy másik pontjáról szállították ide.

Az emlékhely egy év múlva már a várossá vált Nagykáta április 4-iki megemlékezésének egyik helyszíne volt; az ekkor hirtelen megszaporodott pártoknak volt hol lerónni  kegyeletüket.(400) Jakab László (1953-2004) katonai hagyományőrző huszár főhadnagy temetése 2004. június 17-én a nagykátai temetőben. A kép előterében a két nagykátai diákkorú katonai hagyományőrző látható. Ekkor indult a tavaszi emlékhadjárat is, s Közép-Európa legjelentősebb katonai hagyományőrző rendezvénye. Ennek a sorozatnak egyetlen, temetőben levő honvédsíroknál történő tisztelgése zajlik itt azóta is, évről-évre. Kialakult az emlékezésnek az a hagyománya, mely minden évben április 4-én és október 6-án helyezi a figyelem és tisztelet középpontjába a honvédparcellát.

(401) Jakab László, a tavaszi emlékhadjárat egyik alapítójának emlékkeresztjét 2004. június 17-én helyezték el a „Hősök-kertjében”.A nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat már megalakulása évében elhatározta, hogy kiveszi a részét a „Hősök-kertje” ápolásából és gyarapításából. Vállalásunk részeként elsőként 1995-ben helyreállítottuk a honvédeket eltemető plébános, Rácskay Ferenc síremlékét , s azt egy emléktáblával kiegészítve helyeztük el a honvédparcellában.

(402) Jakab László emlékkeresztje a „Hősök-kertjében”. Tőle balra a kert alapítási emléktáblája látható, az 1988. október 6-i dátummal.A Pest Megyei Levéltárban megtaláltuk a nagykátai honvédek névsorát, s ezen lista alapján átfésültük a temetőt egykoron volt kátai szabadságharcos katonák sírját keresve. Így bukkantunk Márton Gábor sírkeresztjére, melyet a család engedélyével áttettünk a „Hősök-kertjébe”. Avatási ünnepségén, 2001. április 4-én Rakó József, a Magyarország Felfedezői Szövetség elnöke mondott beszédet.

(353) A Kossuth-csapat –Kossuth-zászlóalj” – katonái díszőrséget állnak a tavaszi emlékhadjárat rendezvényén, a nagykátai sírkertben. (2007. április 4.)A gyerekek részéről az emlékápolási folyamat részét képezi az évente három alkalommal a honvédsíroknál zajló tisztelgés, tiszteletadás is. 2002-től a csapat résztvevője a tavaszi emlékhadjáratnak, ami a temetőbéli tisztelgésben való részvételt is jelenti. Ott vagyunk az október 6-ai emlékezéseken, s halottak napja környékén gyertyagyújtás és díszőrség zárja a részünkről megnyilvánuló tiszteletadást. (354) Nagykátai diákkorú hagyományőrzők a tavaszi hadjárat keretében minden évben április 4-én (is) tisztelegnek a tápióbicskei ütközet nagykátai földben nyugvó hősei előtt.Amennyiben egy-egy történelmi személyiségnek kerek születési vagy halálozási évfordulója van, akkor az évforduló alkalmából külön is megszervezzük a temetőben a koszorúzási ünnepséget. Legutóbb éppen Bobory Károly születésének 200. évfordulóján szerveztünk a helyszínen méltatást. Ugyanekkor testvércsapatunk, a Váci Mihály általános iskolában működő Bede Molnár Mihály Hagyományőrző Csapat névadója halálának 100. évfordulóján helyezett virágot a hantra.

(355) Koszorúzási ünnepség a „Hősök-kertjében”.A honvédparcellában nyugvó katonák életét folyamatosan kutatjuk, s kutakodásunk eredményét saját kiadású helytörténeti kiadványunkban, a „Szakköri Lapokban” jelentetjük meg. Külön említést érdemel a két hadnagy –Farkas Miklós és Pilaszanovics Béla- emlékápolása, mely a kiadványokon túl a szülőhellyel való több évtizedes intenzív kapcsolatot, róluk szóló színdarab bemutatását is jelentette többek között.

A nagykátai hagyományőrzők halottak napján minden évben gyertyagyújtással, katonai tiszteletadással adóznak a hősök emlékének. (2004. okt. 26) A „Hősök-kertje” pillanatnyilag utolsó „gyarapodása” Jakab László katonai hagyományőrző huszár főhadnagy emléktáblájának az elhelyezése volt. A tavaszi emlékhadjárat egyik alapítójaként ismert hagyományőrző érdemeit örökítette meg a kis réztábla. Maga a temetés, mely természetesen nem a „Hősök-kertjében”, hanem a temető egy másik pontján volt, 2004. június 3-án történt.

A Nagykátáról készült kiadványok, a szabadságharc emlékápolását bemutató könyvek a kegyelet és hagyományőrzés szép példájaként említik a „Hősök-kertjét”. Ebben a 160 éves történetben a honvédparcella 20 éve történt, méltó módon megtervezett és kivitelezett átalakítása egy új fejezet kezdetét jelentette. Tisztelet azoknak, akik akkor ezt a sokrétű összefogást igénylő munkát megszervezték és elvégezték, s elismerés azoknak, akik azóta is ápolják az életüket a hazaért áldozó honvédek emlékét.

                                                                                                                    Basa László