A nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat kezdeményezésére és szervezésében tartottuk ünnepségünket 2009. január 18-án a Szent György parkban a második világháborús emlékműnél, hogy megemlékezzünk a doni áttörés 66. évfordulóján a több tízezer hősi halált halt vagy hadifogságba került magyar katonára. Czigel Erzsébet írása
Az ünnepséget megelőzően a római katolikus templomban Szabó Zsolt káplán atya mutatott be szentmisét a hősi halottak lelki üdvéért. A megemlékezés keretében Makay László református lelkipásztor és Szabó Zsolt káplán atya mondott áldást az elesett katonák emlékére. Mindketten hangsúlyozták, hogy minden mai ember kötelessége hőseink tisztelete, hiszen hazafiságuk, életük feláldozása követendő példa minden felnövekvő generáció számára. Az egyházi áldásokat követően több nagykátai szervezet is elhelyezte koszorúját az emlékműnél, a nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat ifjú tagjai pedig egy-egy szál virággal tisztelegtek a Don-kanyar hősei előtt. Természetesen hozzátartozók, családtagok is elhelyezték az emlékezés virágait.
Az ünnepség megszervezéséért és lebonyolításáért köszönet illeti Káplár Béla hagyományőrző századost, aki hivatásának tekinti hőseink emlékének ápolását, a méltó ünnepségek megszervezését.
Végezetül hagy idézzem dr. Zempléni Miklós, a 2. magyar hadsereg egykori honvédorvosának A boldog szunnyadókhoz című versének egy részletét:
„Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny,
mely értetek pereg.
Aludjatok csak Don menti holtak,
folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni jó,
S nyugtasson a Donnak zúgása, mint a Tisza folyó.”
Czigel Erzsébet