Az a videó-beszámoló, amit most mi Önöknek feltálalunk, műfaji korlátai miatt sem adhatja vissza az ízek és illatok azon harmóniáját, melyeket a Tápióbicske Barátainak Köre és a tüzércsapat kínált a vendégei számára. Január utolsó szombatján ugyanis ismét meginvitálták mindazokat, akik a tavalyi esztendőben valamilyen módon segítették a lokálpatrióták működését.
Mivel még az olyan, igazán szóra sem érdemes ténykedők munkálkodását is számon tartják, mint a programjaikat hirdető tapiokultura.hu szerkesztői, így meg is telt a művelődési központ nagyterme. Mi már tudjuk, hogy a Bori József, Kökényesi József és a Vér-házaspár által vezényelt gárda számára, a vendég tökéletes kiszolgálása szinte már védjegynek tekinthető, így most sem bíztak semmit a véletlenre. Hogy az étkek tökéletesre sikeredjenek, úgy intézték a dolgot, ne kelljen a hentes és a szakács miatt idegeskedniük. Nem csak a hurka kemencébe csúsztatását, de a hajnali órákban még igencsak duhajkodó kurta farkú ólból való kicsalogatását is maguk intézték. Meg is lett az eredménye!
Előételnek sem „akárkiket” prezentáltak. A decemberben 2. születésnapját ünneplő Tápióbicskei Községi Kórus Horváthné Szolovjov Zsuzsa vezényletével adta meg az alaphangot az estére. A tápiószentmároni Szentmárton Táncegyüttes Szívós István irányításával lépett a színpadra. Utánuk – ilyet is kevés mulatózó társaság mondhat el magáról – egy olyan zenekar fokozta a hangulatot, melynek egyik oszlopos tagja országgyűlési képviselő, a másik meg polgármester, a dobverőket meg egy evangélikus lelkész kezeli. A Borvirág zenekar tagjaként Czerván György országgyűlési képviselő és Tóth János, Tápiószentmárton polgármestere láthatóan nem csak a közönséget, de önmagukat is kiválóan szórakoztatta. {google}-5438152704851815248&hl{/google} A Tápióbicske Barátainak Köre és a tüzércsapat évek óta tevékenykedik a településük kulturális-, karitatív-, közösségi életének élénkítéséért. A Tápióbicskei Csata évenkénti megünneplésének közreműködőiként, szervezőiként felvállalták a történelmi emlékhelyen élők kötelességét, a megemlékezés méltóságának megőrzését. Szerteágazó munkálkodásuk egyik nagyon fontos szála, a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás. Az egyesület tagjai anyagi és fizika fáradtságot sem sajnálnak ezen ügy érdekében. Az általuk kialakított szentegyházi, holtmarosi barátság egyre erősebb lesz. Az ideérkezőket bőséges vendéglátással, szállással és figyelmes szeretettel várják. (Magam is ezúton köszönöm a nagyvonalú segítségüket a decemberi Angyalbetlehemesek ügyében!) Erdélyi vendégeskedésükre sem szoktak üres kézzel menni.
Ezen utóbbi témában is felsorolhatatlan lenne a bicskeiek múltesztendei tevékenysége. Csak egy gyors hír: Rövidesen Szentegyházára és Bélafalvára indulnak, hogy a tavalyi, feledhetetlen – itt, a tapiokultura.hu oldalain is méltatott Nemzetiszínü Szentegyháza – szentegyházi március 15-éhez hasonló módon, együtt ünnepeljenek az erdélyi barátokkal. Jelenlétükkel erősítik az ottaniak (és még inkább, a saját magunk) identitását is. Aki tudja, támogassa őket adója 1 százalékával is!
Tápióbicskei Tüzér Csapat:18694026-1-13 Tápióbicske Barátainak Köre:18685808-1-13