Hivatalosan Tápió-Vidék Ágyszántó és Lófogatú Szántóversenye címet kapta a farmosiak által már nem is először megrendezett nyári program. Az előző évek sikerét jelzi az is, hogy idén 24 versenyzőre szaporodott a megmérettetésre jelentkezők száma.
Jászberényi út melletti Rekettyés volt a helyszín, ahol nem csak az ekevasak gazdáinak vetélkedése adta egyetlen látnivalót a rekkenő hőség ellenére is igen szép számú érdeklődő számára.
A főszervező Szilágyi-Farm Kft, a Farmosi Életmód Egyesület és a helyi Önkormányzat segítségével olyan programot hozott össze, amely versengést országos szinten is összefogó Magyar Szántóverseny Szövetség számára is elfogadható volt.
A G3-as Postagalamb Egyesület látványos „röptetése”, a vetőmagok, műtrágyák, növényvédőszerek és a térségben termett és előállított termékek bemutatója mellett nem maradt el a tápióbicskeiek országosan is elismert gasztronómusa, Vér János barátom által zsűrizett főzőverseny sem.
Tápiómente Táncegyüttes és a Farmosi Nyugdíjas Klub is fellépett a rendezvényen.
Remek ötletnek tartom, hogy a helyiek idén is igyekeztek felhívni a figyelmet településükhöz tartozó területek természeti értékeire, és a lovasfogattal is megtekinthetővé tették a Duna Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó a Sóvirág, illetve a Kékbegy tanösvényeket.
A technika iránt talán kevésbé érdeklődő népművelőt is lenyűgözte az a szabadtéri kiállítás, amely a száz esztendőnél is régebbi gépmasinákat mutatta meg a nézelődő sokadalomnak.
A versengés programját – amelynek védnöke Czerván György Országgyűlési képviselő úr volt - Pásztohy András miniszteri biztos, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára és Dr. Soós Sándor a Magyar Szántóverseny Szövetségi Titkár nyitotta meg.
Mező István református lelkipásztor az alábbi bibliai idézettel mondott áldást a versenyzőkre, szervezőkre és minden megjelentre:
„Mert miérettünk íratott meg, hogy a ki szánt, reménység alatt kell szántania, és aki csépel, az ő reménységében részes lesz reménység alatt.” (1Kor 9,10)