A mérleget jövőre készítjük el, de már most elmondhatjuk, hogy egy igen sikeres és a maga nemében egyedülálló kezdeményezést illesztettünk a gyermekkorú hagyományőrzők általános programjába. A mozgalom –ha szabad ezt a közhelyszerű hasonlatot használni – „arany fokozatú támogatója” Szentmártonkáta lett, ahol 2004 óta minden évben az első látogatás évfordulóján került sor a Rákóczi-évek… központi megemlékezéseire, a fejedelem emléktáblájának megkoszorúzására.

  Képek

         Szentmártonkáta mellett Nagykátán, Szentlőrinckátán, Kókán, Tápiószentmártonban voltak ezen kívül az elmúlt években még emlékjelállítások, illetve a gyerekek részvételével zajló megemlékezések.

 2009. február 18-án a Bede Molnár Mihály és a Kossuth Lajos hagyományőrző csapat a Zárda utcai iskolában tartott bensőséges ünnepségén arra emlékezett, hogy napra pontosan 300 éve, 1710. február 18-én tapodta utoljára Nagykáta földjét a nagyságos fejedelem.

         A tanterem egy rövid időre átalakult a fejedelem emlékhelyévé. A közismert Mányoki festmény előtt kuruc ruhás katonai hagyományőrzők álltak díszőrséget, kezükben a korabeli harci fokosok élethű másolatával. Láttuk e délután a mozgalom nagyméretű emblémáját, minden 300. évfordulós rendezvény állandó kellékét. Kibontottuk a Magyarország Felfedezői Szövetség 2003-ban, Borsiban avatott 1.sz. emlékzászlaját, mely a szülőhelytől a kassai végső nyughelyig kísérte el a Rákóczi-emlékhelyeket felkereső hagyományőrzőket.

         Az ünnepségen résztvevő hagyományőrzőket -a városban működő négy iskola diákjait- a rendezvény házigazdájaként Illés Zsuzsanna csapatvezető köszöntötte. Üdvözölte Szabó Károly képviselő urat és kedves feleségét, az invitálást elfogadó pedagógusokat, szülőket.

         A Kossuth-csapat vezetője ismertette a két fejedelmi látogatás rövid történetét. Elmondta, hogy 1704-ben Jászberény felől jövet érkezett először Rákóczi a Tápió-mente, Nagykáta területére. Az egykori marhavásártér hatalmas területén tartott a három alföldi város: Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét ide felrendelt lovassága felett hadiszemlét. Ennek emlékére rendezték 2004-ben több száz –az ország különböző pontjáról érkezett- hagyományőrző előtt az igen látványos fejedelmi seregszemléjüket.

         Az 1710-es romhányi csata után először a Galga mentén, majd február 2-18. között Szentmártonkátán és Nagykátán vert tábort a közel 10 ezer fős kuruc fősereg. Az előadó beszélt arról, hogy az alig 500-600 fős településeknek milyen megpróbáltatást jelenthetett egy ilyen nagyságú hadsereg ellátása. Amikor február 18-án a fejedelem Ceglédre távozott, bizonyára sokan megkönnyebbültek.

         A Rákóczit ábrázoló festményt ez alkalommal két oldalt a magyar és a lengyel zászló szegélyezte. A szónok elmondta, hogy ma a tápiómenti magyar-lengyel történelmi kapcsolatok első epizódjára, a fejedelem seregében szolgálatot teljesítő, a két településen táborozó lengyel katonákra is emlékezünk. Sokáig 1849-et tekintettük a két nép barátsága kezdetének, s most felülvizsgálva a hagyományt, 1710-et jelölhetjük meg az emlékőrzés kiinduló pontjának. Ebből az alkalomból köszöntöttük a barátság ápolásában 70 éve fontos szerepet játszó, körünkben tartózkodó Gallai Istvánné, Manci nénit.

         Az előadás után a Bede Molnár Mihály csapat alsó tagozatos diákjai kis műsorukkal –benne versek, mondák, zeneszámok- idézték fel a fejedelem alakját. A Kossuth Lajos csapat programja Rákóczi 1704. április 19-én Nagykátán írt levele egy részletének felolvasásával kezdődött. A mai füllel nehezen érthető korabeli szöveget Bárdy Viktória kat.hő. hadnagy tolmácsolta. Kármán László kat.hő. őrmester Petőfi Sándor: Rákóczi c. költeményét mondta el. A csapat harmadik műsorszáma Szikra Tóth Ágnes kuruc dallamokat bemutató hegedűszólója volt. A nemrég elhunyt László Gyuri bácsi  magát Cinka Panna, a fejedelem udvari muzsikusa leszármazójának tartotta. Cinka Panna mai utódja, a zeneiskolai tanulmányokat folytató Ági nagy sikert aratott.

         Gallai Istvánné több mint hetven éves iskolai tanulmányaiból idézte meg nekünk Rákóczi alakját, énekelte el a „Krasznahorka büszke vára” c. dalt. Az ünnepség második felében az MTV által nemrég sugárzott „Magyarország története” Rákócziról szóló  videófilmjét tekintették meg a diákok.

2010. február 18-án az esztendő legjelentősebb helytörténeti évfordulójáról, II. Rákóczi Ferenc 300 éve történt utolsó tartózkodásáról így emlékeztek meg Nagykátán.

                                                                                           Basa László