Basa László beszámolója a tápiószelei emlékműavatásról. 2010. június 3-án 18 órai kezdettel bensőséges ünnepség keretében került sor térségünk legfiatalabb városában, Tápiószelén a trianoni békeszerződés aláírása 90. évfordulója alkalmából rendezett emléknap megrendezésére, a kisváros főutcáján egy emlékmű felállítására. A Szerző KÉPEI
Az emléknap gondolatában és kivitelezésében meghatározó szerepet játszott a Tápiószelei Erdélyi-Magyarok Klubja egyesület. Tápiószelén –mely befogadó készségéről a történelem korábbi szakaszaiban már példát mutatott- a XX. század végén sok Erdélyből áttelepült család lelt új otthonra. 2001 őszén Urbán Mária művelődési otthonvezető kezdeményezésére alakult meg az egyesület. Ellensúlyozni kívánta azt a sajnálatos közhangulatot, mely az erdélyi magyarokat mintegy megbélyegezve „románoknak” nevezte. Fő céljuk az volt, hogy Erdély történelme és kultúrája ápolásával és bemutatásával mindenki számára egyértelművé tegyék, hogy ők a magyar nemzet részét képezik. Ennek jegyében szerveznek programokat: kiállításokat, irodalmi műsorokat, évfordulós megemlékezéseket. Az egyesület vezetője Barta Sándor. Az Erdélyből jött szelei polgárok minden városi civil szervezetben lelkes munkát végeznek. Ott vannak a múzeumbarátok rendezvényein, a természetjárók kirándulásain, minden városi akcióban és rendezvényen.
A egyesület 2008-ban egy Hargitáról hozott fenyőcsemete elültetésével emlékezett Trianonra. Egy évvel később a klub hasonló rendezvényén Czerván György országgyűlési képviselő mondott beszédet, s fellépett a művelődési házban a nagybeteg Máthé Ottilia is.
A maradandó emlékállítás gondolata Urbán Máriában és férjében, a partiumi Szatmárnémetiből Tápiószelére került Deák Árpádban –elmondásuk szerint- akkor fogant meg, amikor Nagykátán az év elején megtekintették a „Legbátrabb város” c. filmet. A város lakói felhívásukra 500-1000 forintos felajánlásokkal, néhány nagyobb összegű adománnyal járultak hozzá az emlékhely kivitelezéséhez.
Az emléktáblát hordozó terméskövet Sziráki Károly, az Euro-Novotex Kft vezetője adományozta. A márványtáblát Görgy Attila és Zoltán, valamint édesapjuk; György József készítették. Az erdélyi motívumokkal díszített kopjafát Péter Zoltán helyi asztalos faragta. Az emlékmű kivitelezésében segített Gavaldik Ottó egyéni vállalkozó. A felállítás, az emlékmű környezetének virágosítása a városgazdálkodás munkatársai és vezetőjük, Makai András tevékenységét dicséri. A meghívó, a plakát, az emléklap a Katona Krisztián vezette Katona Nyomdából került ki. Az emlékállítás és az avatás fővédnöke Czerván György országgyűlési képviselő, vidékfejlesztési államtitkár volt.
Június 3-án az időjárás megkönyörült a szervezőkön: az egy hónapja tartó esős időszakban ekkor volt egy kis szünet. A kisvároson átmenő, a Ceglédre vezető főutca egy beszögellésében került sor a Trianon igazságtalanságát hirdető emlékkő és kopjafa avatására. Sokan eljöttek ezen a kora esten: a Tápiószelei Erdélyi-Magyarok Klubja tagjai, városi polgárok, a Gój Motorosok Klubja egyesület tagjai. A békeszerződésről néhányan magasba emelt tranparanssel mondták el véleményüket.
Az ünnepség műsorvezetője Deák Árpád Wass Albert szavait hívta segítségül mondandója megerősítésére. Az avató beszédet Cselényi László, a Duna Tv elnöke mondta. Gondolatait saját egyéni sorsa bemutatásával ötvözte, s elismerését fejezte ki a tápiószeleieknek, hogy példamutatóan ápolják a kapcsolatokat a külhoni magyarokkal.
Dr. Sipos Ete Álmos református lelkész, a Biblia Szövetség főtitkára részletesen ismertette a békeszerződés aláírásának körülményeit. A TV-ből jól ismert Keresztes Ildikó színművésznő, énekesnő rögtönzött kis koncertjében találtunk népszerű slágert, hazafias töltetű dalt is. Az őt követő Tápiószelei Színjátszó Társulat tíz amatőr előadója az erre az alkalomra összeállított műsorukban irodalmi idézetekkel, dalokkal mutatta be az 1920-ban született nemzeti traumát. A társulat vezetői Katonáné Barna Zsuzsanna és Katona Krisztián.
Az emlékművet leleplezték: Kovács Ferenc polgármester, Cselényi László, Czerván György és Barta Sándor . Régi szelei szokás a jeles nap tiszteletére fehér galambok röptetése. Ez történt az emlékmű avatása után is, ahol a békegalamb jelkép utalhatott a jelenlévők békés szándékára. A műre Dr. Sipos Ete Álmos református lelkész adott egyházi áldást. Az emlékmű talapzatához ezt követően koszorúkat, virágokat helyeztek az illusztris vendégek, a Tápiószelén és környékén működő települések –mindenekelőtt Farmos, Tápiószőlős, Tápiószentmárton- önkormányzatának vezetői, a pártok és civil egyesületek képviselői, a tápiószelei polgárok.
Az emléknap ezt követőleg a művelődési házban folytatódott, ahol levetítették Matúz Gábor: ”A legbátrabb város” c. filmjét. Ebben a filmben vállaltak szerepet a forgatás során Balassagyarmat egykori hős ellenállóinak emléke előtti tisztelgésük jegyében a nagykátai Káplár Béla kat.hő. százados vezetésével működő katonai hagyományőrző csapat tagjai. A filmvetítés előtt Dr. Szabó József János hadtörténész beszélt, aki a közelmúltban volt „Hősök Napjára” is emlékezve beszélt a filmben megjelenített eseményről. A június 3-iki emléknapról másnap a Duna TV híradója (www.dunatv.hu/musor/videotar) – benne Barta Sándor rövid nyilatkozatával- összeállítást sugárzott.
A trianoni békediktátum 90. évfordulóján több tápiómenti településen avattak emlékművet, melyeknek jelenléte arra figyelmezteti az utókort: habár a történelem kerekét visszafordítani nem lehet, ugyanakkor a nemzetet ért fájó méltánytalanságra emlékezni mindenkor erkölcsi kötelességünk.
Basa László