A Város-és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) XXIX. Országos Találkozóját és Szakmai Konferenciáját 2010. július 14-16. között tartották Jászberényben. A házigazda szerepét az 1987-ben alakult Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület töltötte be. A jászok „fővárosa” 1995-ben, a Jász-Kun Redemptió 250. évfordulóján, a jászok első világtalálkozóján egyszer már volt vendéglátója az évente megrendezésre kerülő országos rendezvénynek.             Basa László írása  
Kevés magyar település mondhatja el ezt a „kettőzést”, mely a Jászberényben folyó honismereti és városvédő tevékenység elismerését is jelenti.
Basa László fotói

 

         Idézek a Város-és Faluvédők Szövetsége 2009. évi közhasznúsági jelentéséből:

Szövetségünk 1986-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja, segítse azokat a helyi civil szervezeteket, melyek a magyarországi települések épített és természeti értékeinek védelmével, nemzeti kulturális örökségünk (benne: történeti értékeink, hagyományaink) megőrzésével, a települések szépítésével foglalkoznak. A Szövetségnek jelenleg 247 tagegyesülete van az ország különböző részeiről.

         Az Europa Nostra –Európa legnagyobb nemzetközi civil szervezete- 1991-ben vette fel tagjai sorába Hungaria Nostra néven…A Szövetség alakulása óta minden év nyarán találkozóra hívja tagegyesületeit valamelyik tagegyesület székhelyére. A találkozók alkalmával a jelenlévők a település- és környezetvédelem, településszépítés, településfejlesztés, nemzeti kulturális örökségünk, a közösségek helyzete aktuális kérdéseivel foglalkoznak, kicserélik tapasztalataikat, bemutatják eredményeiket…”

         2010. július 14-én 13.30 órai kezdettel a jászberényi Andrássy Rendezvényházban került sor a 29. találkozó ünnepélyes megnyitójára. Erre az alkalomra az ország sok pontjáról mintegy 200 városvédő jött el, dacolva a 35 fok körüli hőséggel. A szónokok részéről használt „meleg fogadtatás” éppen ezért keltett derültséget.

 A Lehel-kürtje hangjára hozták be a jászok történelmi zászlóit, melyet felállva fogadott a konferencia. A műsorvezető Hortiné dr. Bathó Edit – a berényi városvédő egyesület titkára- elsőnek a házigazdák közül  Bolla János egyesületi elnököt szólította a mikrofonhoz. Az ezt követő dr. Gedei József polgármester köszöntője után Szerencsés Martina ajkáról jászsági dalok szólaltak meg. Szolnok város alpolgármestere felszólalását a jelenleg regnáló jászkapitány, a jászágói Dobos Gergely követte.

         A köszöntések sorát a szövetség elnökének, Ráday Mihálynak a megszólalása zárta. A TV népszerű „Unokáink…” c. városvédő műsorának szerkesztője a mozgalom legismertebb alakjaként mindenki által elismertként a legtöbbet tette épített örökségünk védelméért.

A köszöntők után szakmai jellegű előadások következtek, melyeknek témája: „Értékőrzés és korszerűség, avagy a kisvárosok arculata a 21. század elején” volt. Elsőnek Dr. Meggyesi Tamás professzor „A vidéki városok mai fejlesztésének követelményei és lehetőségei. A középületek szerepe és funkciója” c. előadását hallgattuk meg. Dr. Winkler Gábor főépítész, a szövetség alelnökének vetített képes mondandója „A vidéki városok történelmi szemléletű megújítása” címet viselte. Alvári Csaba, Jászberény város főépítésze „Jászberény városképének alakulása az elmúlt 40 évben, fejlesztésének lehetőségei napjainkban és a közeljövőben” témakörben fejtette ki mondanivalóját.

         A közösen elfogyasztott vacsora után a rendezvényház udvarán a Jászsági Népi Együttes, a Portelki Pávakör, a Jászsági Hagyományőrző Egylet adott ízelítőt a Jászság kultúrájából.

         Másnap délelőtt négy szekcióban folyt a tanácskozás. A nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat vezetője a „Hagyományőrzés a 21. század elején” elnevezésű körben a katonai hagyományőrzés történetét, jelentőségét kívánta bemutatni. Ebéd előtt  a szekcióülések ajánlásait összefoglalták. Koradélután négy csoportban városnézésre került sor.

 17.30 órai kezdettel II. Rákóczi Ferenc 300 éve történt látogatásának emléket állító márványtábla avatására került sor. A fejedelem portréját tartalmazó emléktáblát az egykori Jászkürt Fogadó falán helyezték el. Ezzel a gesztussal Berény egy  szép hagyományt követett. Amikor 1995. augusztus 11-én a XIV. országos találkozó keretében az egykori szovjet hősi emlékmű helyén felavatták Zilahy Zoltán szobrászművész szoborkútját, kimondva és kimondatlanul a városvédők legfontosabb rendezvényének állítottak jelképesen emléket. A Rákóczi-emlék a városvédők második, Berényben tartott konferenciájára emlékeztet.

         Este a rendezvényházban átadták az idei Podmaniczky-díjakat. 15-en, személyek és közösségek kapták meg az elnökség által odaítélt, a szövetségen belül a legrangosabbnak tartott elismerést. A díjak felét magánszemélyek: építészek, tervezők, kivitelezők kapták a gondjukra bízott műemlék, épített örökség példás gondozása, helyreállítása elismeréseként. A kitüntettek másik körét azok az egyesületek jelentették, akik évek óta sokat tettek településük szépítéséért, gondozásáért, értékei védelméért. Amikor elhangzott a díjazott egyesület neve, az elismerésben részesült település küldöttsége felállva tapsolt. Egy mellettem ülő idős rácalmási –ott volt 2009-ben a konferencia és találkozó- férfi szemében  könnyeket láttam. A Berényben töltött három nap meggyőzött többek között arról is, hogy a városvédő egyesületek nemcsak a legjobb értelemben vett védő-és szépítő kollektívák, hanem egy jó ügy szolgálatában végzett munka során nagyszerű közösségépítők is. Ezt látom többek között a Bolla János vezette berényi csapatnál is.

         A díjak átadása után a 2011-es rendező település, Budaörs mutatkozott be. Editke a házigazda berényiek nevében szalagot kötött a városvédő vándorbotra, majd átadták a jelképet a budaörsi küldöttségnek. Az egykoron borospinceként funkcionált, most légkondicionált helyiségben ezt követőleg megtörtént az országos találkozó hivatalos zárása. Dr. Gedei József polgármester stílusosan a Lehel-kürtből ivott a vendégek egészségére. Megköszönte a berényiek nagyszerű munkáját Ráday Mihály, s jó utat kívánt a vendégeknek Bolla János elnök is. A polgármesteri fogadás az udvaron közösen elfogyasztott vacsorával zárult, mely alatt Fehér Ödön és zenekara fülbemászó muzsikáját hallgathatták a találkozó résztvevői.

         A harmadik napon a résztvevők négy autóbusszal és útvonalon 9 és 14 óra között a jászsági településekkel ismerkedtek. Minden útvonal három várost, községet érintett, ahol a látogatók megtekinthették a település műemlékeit, a részben a helyi város-és faluvédők segítségével helyreállított  épületeit, a közösség értékmentő munkájaként létrehozott tájházat, helytörténeti gyűjteményt. Jászjákóhalma, Jászapáti, Jásszszentandrás, Jászfényszaru, Jászágó, Járokszállás, Jászdózsa, Jásztelek, Jánoshida, Jászkisér várta e napon szeretettel a városvédőket. Országos viszonylatban is példamutató az a közösségi összefogás, mely korra és végzettségre tekintet nélküli közösségek révén hozott létre a Jászságban honismereti szakköröket, hagyományőrző egyesületeket, helytörténeti gyűjteményeket, az összetartozást szimbolizáló rendszeresen ismétlődő találkozókat, a múlt történelmi hagyományait nagyszerű formában megjelenítő ünnepségeket. Aki a „Redemptió” és a „Berényi Kármentő” lapjait rendszeresen forgatja, annak ékes bizonyságul szolgálnak a fenti megállapítások. A Város-és Faluvédők XXIX. Konferenciájának szakértő közönsége is igazolta állításom hitelességét.

                                                                                                   Basa László