Ha szeptember, akkor Kossuth! A nagykátai gyermekkorú hagyományőrzők mindenkori éves programjuk tervezésénél a mozgalmi év első hónapjára Kossuth 1802. szeptember 19-iki születésnapjához kapcsolódó programot keresnek. Kezdetben – elvégre szeptemberben még jó idő van – valamely Tápió-menti Kossuth-emlékhelyre, többnyire Tápiószentmártonba, Szentmártonkátára, Szentlőrinckátára tettünk kerékpártúrát. Basa László beszámolója
Négy éve bővült az emlékezés, tisztelgés köre: Cegléd város önkormányzata 2007-ben meghívta a Kossuth-csapatot az akkor 11 éves hagyománya, Kossuth 1848. szeptember 24-én elhangzott toborzó beszéde alkalmából szervezett 3 napos „Város Napja” ünnepségsorozatára. A katonai hagyományőrzők felvonulásához nem sokkal később csatlakozott Nagykáta másik hagyományőrző közössége, a Váci Mihály iskolában működő Bede Molnár Mihály csapat is. (A csapat névadója, Bede Molnár Mihály nagykátai honvéd Kossuth katonája volt!) A ceglédi Kossuth-toborzón régiónkból különben a legtöbbször a tápióbicskei Bitskey Gáspár Katonai Hagyományőrző Csapat vett részt, hol mozsárágyúját, hol meg 3 fontos, rézből készült lövegét megszólaltatva. A nagykátai hagyományőrzők különben 1994-ben jártak először Kossuth-program keretében Cegléden.
A Szerző k é p e i
A XV. Kossuth-toborzót nem a legjobb idő köszöntötte. A hét nagy részében csepergő eső sok gyereket elriasztott a részvételtől. Ennek ellenére a reggeli borús-esős idő ellenére kiváló időben zajlott a nap további programja. Nagykátáról 9-kor indult a két csapat közös küldöttsége: honvédek, a Kossuthot fogadó ceglédieket megjelenítő, korabeli parasztgúnyába öltözött hagyományőrzők. Miként korábban, most is elkísérte a gyerekeket a szülők, hozzátartozók néhány képviselője.
A ceglédi autóbusz pályaudvartól pontban 10 órakor indult a Kossuth Ferenc úton a hagyományőrző honvédek és huszárok, cserkészek, népitáncosok, zenekarok színes forgataga. A menet élén a „Kossuth-toborzó” táblát Illés Benjámin kat.hő. hadnagy vitte, míg a katonai hagyományőrzők menetét a nagykátai honvédek egyesített csapata –Kossuth-zászlóalj nevet viselve- vezette.
A felvonulás útvonalán egy-egy csomópontnál három helyen volt 10-10 perces megálló. A népitáncosok, a pom-pom lányok tették a dolgukat, de mit csináljanak ez alatt a katonai hagyományőrzők ? A kátaiak egy rögtönzött katonai alaki bemutatót, a kecskemétiek pedig minden alkalommal egy sortüzet produkáltak. Így már mozgalmas, látványos volt a felvonulás.
A Szabadság térre elsőként a Kossuth-regimentje mai utódai közül a kátai gyerekeket szólították: ők a református nagytemplom első lépcsőjén foglaltak helyet. A „vácis” hagyományőrzők lelkes ovációval fogadták a szekéren érkező, a Csikány Tamás hadtörténész által megformált Kossuthot. Földi László polgármester köszöntője után Csikány Tamás – ki különben az április 4-iki rendezvények állandó résztvevője is –
hagyományosan a legendás toborzó beszéd történetét mondta el.
A díszszemle ez évben is mutatott új elemeket. Az már hagyomány, hogy a rangidős csapatvezető-a nagykátai Kossuth-csapat századosi rangban levő parancsnoka- vezényli a szemlét. Első ízben köszöntötte Kossuth a csapatokat, melyre az egész teret megremegtető harsány „Erőt, tisztességet!” volt a hagyományőrzők részéről a válasz. Ugyancsak új elem, hogy a szemle végén a gyalogos csapatok díszmenetben vonultak Kossuth és a közönség előtt. A kecskemétiek díszsortüze és bicskeiek 3 fontos ágyúja „hanghatásával” növelte az ünnepség fényét.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem terepruhás hallgatóinak látványos harci-és önvédelmi bemutatója zárta a főtéri rendezvényt. A közös ebéd és a főtéri látványosságok megtekintése után –miután mindkét csapatban sok volt az új hagyományőrző- Cegléd város Kossuth-emlékhelyeit tekintettük meg amolyan születésnapi zarándoklat része gyanánt. Amikor sétánkat a pozsonyi Zöldfa-vendéglő emlékművé átalakított erkélyénél – melyen 1848. márciusában Kossuth beszélt – megkezdtük, az MTV 1-es csatornájának stábja felvételt készített a kátai kishonvédekről. A felvétel október 3-án délután kerül adásba a „Körhinta” c. magazinműsorban.
A ceglédi Kossuth-kultusz kezdetének állít emléket a „turini százak” emlékoszlopa. A vaskos hengeren levő nevek arcmásait majd a múzeumban szemléljük meg. Az 1848 szeptemberi alföldi toborzó út első állomásának emléktáblája után a városháza udvarán Bobory Károlyra emlékeztünk. A ceglédi pantheonban látható márványtáblánál arról beszéltem, hogy Bobory ceglédi és nagykátai plébánossága, több ciklusban betöltött képviselősége, a szabadságharc és utóéletében betöltött fontos szerepe miatt érdemli meg az utókor tiszteletét. Bobory Károly emlékét Nagykátán a „felfedezők” szövetsége helyi csapatai őrzik.
A Kossuth Múzeumban – mely elnevezésében egyaránt utal az apára és Ferenc fiára- a Kossuth-kultusz gazdag ereklyegyűjteményét, a nagy magyar életének személyes tárgyait, működése különböző szakaszaiban használt bútorait néztük meg.
Hazaútban megálltunk a Kálvária temetőnél. Miután tavaly ünnepeltük Földváry Károly honvédezredes születésének 200. évfordulóját, a Tápió partján álló honvédemlékműnél –melynek talapzatán a „bátrak bátra” bronzba öntött arcmása látható- megtartott megemlékezésünk kiegészítéseként róttuk le kegyeletünket a 3. zászlóalj egykori parancsnokának sírjánál.
Pontban 16 órakor került sor Tápiószelén a születésnapi megemlékezésre. Ennek helyszíne a Tápió-mente 10. Kossuth-emlékhelye volt. Sebestyén Benedek református lelkész alkotását 2010. március 15-én avatták fel, s hagyományőrzők tulajdonképpen ezzel az ünnepséggel vették birtokba az emlékművet. A katonai tiszteletadással zajló ünnepségen a Kossuth-csapat vezetője beszédében felidézte Kossuth tápiószelei kortársait. Dubraviczky Simon, Rákóczy János, Geszner Mihály, a Ruttkay-család személyes kapcsolatban –rokoni, munkatársi és hivatali- állott Kossuthtal. Ebben a vonatkozásban kétségtelen, hogy Kossuth portréjának elhelyezésére-annak ellenére, hogy itt nem járt hősünk- Tápiószele az egyik leghitelesebb település.
A 10. tápiómenti Kossuth-emlékhelyet a 10 éve alakult Kossuth Szövetség Tápió-menti Régiója tagszervezete nevében (is) keresték fel e napon a gyerekek. Amikor 2000. áprilisában Szentmártonkátán e szervezet megalakult, annak alapító okiratát elsőként a Kossuth-és a Földváry csapatok vezetője írta alá. A szervezet programját az elmúlt 10 év során gyakorlatilag a nagykátai hagyományőrzők szervezték. Emlékezetes programként idéztem fel az évforduló kapcsán a második alkalommal megrendezésre került „Kossuth-emléknap” programját, melyet a tavaszi emlékhadjárat keretében Kossuth 1849-es tápiómenti tartózkodása helyszínein –Nagykátán, Szentmártonkátán, Kókán, Dányon- zajlott.
A koszorút a két csapat vezetője helyezte az emlékmű talapzatához, majd Kossuth nevét viselő hagyományőrző kitüntetések –„Kossuth-regiment” és „Kossuth tiszt”- átadása történt.
Kossuth életében a 208. és a 162. évforduló nem kerek dátum, ennek ellenére a nagykátai hagyományőrző csapatok egész napos komplex program keretében, méltó módon idézték fel a „magyarok Mózese” emlékét. Tették ezt maguk, valamint tagsági viszonyukból fakadóan a Magyarország Felfedezői Szövetség, a Kossuth Szövetség, a Magyar Hagyományőr Világszövetség képviseletében is.
Basa László
