Szinte érezzük az 1848-49-es szabadságharc hőseinek jelenlétét a nagykátai Szabadság téren. Március 15-i ünnepünk megszépült helyszínén magasodik az eleink által a múltszázad végén emelt Honvédemlékmű, az Ötgolyós korinthoszi oszlop. Hirdeti a ’49. április 4-i nagy csata önfeláldozó katonáinak örök dicsőségét.
A nagykátai iskolák, az önkormányzat, a művelődési központ évek óta, tartalmában és külsőségeiben is reprezentatív megemlékezésekkel áll a település polgárai elé.
Idén a Damjanich János Gimnázium és Szakközépiskola diákjait Szívósné Terék Mária tanárnő készítette fel a műsorra, amelyen a Városi Kórus – kórusvezető: Heimann Győző – , és a katonai hagyományőrző csapatok mellett, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nagykátai Tagiskolája működött közre.
Az elmúlt hónapok egyre jelentősebb sikereket elérő produkciói után, ismét kellemes meglepetést okozott a Zeneiskola. A Bernhardt András által vezényelt fúvósok, immár a Nagy Izabella tanárnő sokéves munkálkodása után megerősödött vonósokkal állnak ki. Ez a „Nagykátai Kis-szimfónikus Zenekar” is, az évek óta kedvezőtlen változások sorát elszenvedő Intézmény pedagógusainak és új vezetésének küzdelmét, életerejét dicséri!
A LENGYEL FOTÓSTÚDIÓ KÉPES BESZÁMOLÓJA
A nemzeti ünnep szónoka Harrach Péter, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezetője volt.
A hagyományokhoz híven, idén is elismerést vehettek a várost munkájukkal évek óta szolgáló polgárok.
A Díszpolgári címet Magyar Lászlóné, a Városgazdálkodási Szervezet vezetője, a Pro Urbe díjat Iványi Jánosné Székely Melánia, pedagógus, Molnár József gazdálkodó, Dr. Krevenka Antalné pedagógus, és Dr. Krevenka Antal állatorvos.
Mindannyiuknak gratulálunk! (Alább közöljük az Önkormányzat címadományozásnak indoklását, a méltatásokat.)
Magyar Lászlóné - Díszpolgári Cím
Magyar Lászlóné a Városgazdálkodási Szervezet vezetője csaknem harmincéves pályafutása alatt, melyet az önkormányzatnál illetve jogelődjénél töltött el, mindig a gazdálkodással és a város kötelező közfeladataival foglalkozott. 1983-ban a költségvetési üzem pénzügyi előadójaként kezdte pályafutását, majd a 1991-es átszervezés után (amikor a GESZ és a költségvetési üzem összevonásra került) gazdasági vezető a Városgazdálkodási Szervezetnél. 2003 óta kinevezett vezetője az intézménynek, amely igen nagy munkabírást feltételező feladat, 2008-ban a város önkormányzata létrehozta a Hulladék Kezelési Közszolgáltató Kft-t, melynek ügyvezetőjévé - nagy gyakorlata alapján - szintén Magyar Lászlónét nevezte ki.
Sokrétű munkáját a következő - nem teljes körű - felsorolás mutatja be: településrendezés, lakásgazdálkodás, vízrendezés-belvízvédelem, helyi közutak és közterületek fenntartása, település tisztaság, köztisztaság biztosítása, közreműködés a helyi foglalkoztatás megoldásában, óvodák és iskolák működésének biztosítása, közvilágítás, parkosítás, árkok karbantartása, piac működtetése, ebtelep fenntartása, ünnepségek eszközének és a helyszínének biztosítása, ezeradagos városi konyha működtetése…..
Egy település életében ezek meghatározó, a lakosság közérzetét jelentősen befolyásoló feladatok, melyeket Magyar Lászlóné úgy végzett, hogy emberi és munkatársi magatartása mindig példaértékű volt. Munkája eredményességét munkatársai munkavégzésének eredményei is jól mutatják. Azok a feladatok, amelyek komoly, nagy átalakítást kívántak, körültekintő szervezőmunkát igényeltek, mindig feltételezték az ő hathatós segítségét. Lelkiismeretes, alapos munkája eredményeképpen egy hatékonyan működő városgazdálkodási szervezetet alakított ki, mely az önkormányzat lehetőségéhez képest magas színvonalú ellátást biztosít az itt lakók számára. Az eltöltött évek alatt különböző továbbképzéseken vett részt s az ott elsajátított ismereteket folyamatosan beépítette mindennapi munkájába. Jellemző rá az ügyek iránti nagyfokú elhivatottság, a pontosság, megbízhatóság, mindemellett pályakezdő kollégáinak szívesen nyújt segítséget. Munkakörénél fogva szinte a nap huszonnégy órájában készenlétben kell állnia a váratlan feladatok és problémák azonnali ellátására.
Magyar Lászlóné olyan habitusú vezető, aki mind önmagának, mind pedig a városban élőknek száz százalékosan szeretne megfelelni és kiválóan teljesíteni. Feladatvállalásaiban és azok jól teljesítésében segíti őt az a tudat, hogy gyermekei és unokái szeretetétől övezve végezheti munkáját.
PRO URBE - Iványi Jánosné Székely Melánia
Iványi Jánosné Székely Melánia 1921. július 26-án született Budapesten. Pedagógus családban nevelkedett. Édesapja, nagyapja és dédnagyapja példáját követte, amikor ezt a szép pályát választotta. A Tanítóképzőt a Salvador rendi Nővéreknél végezte el Budapesten 1940-ben.
A háborút követő nehéz években postatisztviselő, majd adminisztrátor. Házasságkötése után pár évvel költöztek Nagykátára. Itt kezdett el tanítani 1952-ben az I-es számú Általános Iskola Kossuth utcai épületében. 1990-ben vonult nyugállományba. Csaknem negyven éves pályafutása alatt emberi és tanítói magatartása, stílusa mindig kifogástalan példaértékű volt. Oktató-nevelő munkáját szakértelemmel, jó módszerek alkalmazásával precízen végezte. Az alsó tagozat sokrétű és színes munkájából különösen az írás, olvasás és az ének-zene tanításában emelkedett ki. Tanítványai megalapozott tudással kerültek ki osztályából. Szakmai felkészültsége, a szülőkkel kialakított kapcsolata elismerést váltott ki kollégái és a település lakói körében egyaránt. Nyugodt, kedves egyénisége meghatározó volt a tantestületben. Vezetői kiváló munkáját elismerték, többször kapott emiatt kitüntetést.
Ő azon kevesek egyike, akik hivatásnak és egyben örömforrásnak tekintik munkájukat. A gyermekek szeretgetése, nevelése nem merült ki számára az iskolában, hiszen népes család veszi körül. A pedagógus pálya családi tovább öröklődését jelzi, hogy mindhárom leánya ezt a nem könnyű hivatást választotta.
„Ha a gyermek szívének száz kapuja volna, mint Théba városának – tartja az ókori bölcselet – akkor mind a száz kaput ki kellene nyitni, hogy a gyermek kora virágos mezejéről minél több örömet vihessen a felnőtt kor rögös útjaira.”
A sokak által kedvelt és tisztelt Mella néni ezeket a kapukat nyitogatta kitűnő eredménnyel.
PRO URBE - Molnár József
Molnár József gazdálkodó tősgyökeres nagykátai családból származik. Életében mindig meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság, földművelés, iskolái elvégzése után a szüleivel együtt dolgozott a családi gazdaságban. 1962-ben elhelyezkedett a közeli gépállomáson ahol mezőgazdasági gépszerelőként tevékenykedett. Később a helyi termelő szövetkezetben folytatta munkáját, időközben megnősült, gyermekei születtek. Gyermekeit feleségével együtt szeretetben, katolikus hitvallásnak megfelelően nevelte és a mai napig ennek megfelelően élnek. Rendszerváltás után fontos szerepet töltött be a földosztó bizottságban, sok család újbóli földhöz jutását segítve ezzel. Így munkához és megélhetéshez jutatta az embereket. Nem csak a földtulajdonosokat segítette iránymutatásával, hanem helyismerete miatt a földmérő mérnökök munkájához is sok esetben nélkülözhetetlen volt. Jelenleg mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedik fiával és unokáival, 150 hektár földön. Idős kora ellenére aktívan részt vesz a munkában vezeti a gazdaságot. A közéletnek aktív alakítója a Gazdakör alapító tagja. Ő az, aki a város életében kezdeményezte a majális ünnepség megrendezését, így több éven keresztül szerzett felnőttnek, gyermeknek egyaránt feledhetetlen napot.
Pro Urbe díj – Dr. Krevenka Antalnét és Dr. Krevenka Antalt
Dr. Krevenka Antalné Bőti Piroska Nagykátán született. Az ELTE magyar-történelem szakát végezte el majd rövid ideig Kiskunfélegyházán tanított. 1967. szeptemberében kerül haza Nagykátára, ahol a Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola tanára lett, majd innen ment nyugdíjba. A gimnáziumban igen aktív és tevékeny volt, akinek mindig fontos volt a diákok szemléletének formálása.
A Nicolai Ceaucescu diktatúrája alatt lévő Romániában a Székelyudvarhelyi Benedek Elek Szakközépiskola osztályaival jó kapcsolatot alakított ki, s így a diákok látogatást tehettek Magyarországon és viszont látogathattak a nagykátai diákok Erdélyben. Ez egyrészt segítette az anyaországgal való kapcsolattartást, míg a nagykátai diákoknak az ősi nyelv, a rovásírás, a népművészet, a népzene, a néptánc, a hagyományok ápolóival való közvetlen találkozást jelentette.
Igen nagy hangsúlyt helyezett az iskolai ünnepek méltó megünneplésére. Évtizedeken át ő készítette fel a tehetséges gyermekek egy-egy csoportját tanulmányi versenyekre, illetve a városi ünnepségekre is. Jelenleg nyugdíjasként is sokat tesz a közélet alakításáért. A nem rég megtartott a Radnóti emléknapot is ő szervezte melyhez a műsort is ő tanította be. A különböző rendezvények állandó támogatója, ötleteivel, jó rendezői meglátásával sokat segít intézményeinknek és a civil szervezeteknek. Nagykáta újbóli várossá nyilvánítása alkalmából rendezett ünnepség sorozat tevékeny résztvevője, s a kiállítások megszervezője is ő volt. Tanítónak, tanárnak lenni az egyik legnagyszerűbb hivatás. Köszönjük, hogy ezt a hivatást dr. Krevenka Antalné a mi városunkban töltötte be.
Dr. Krevenka Antal a Budapest Állatorvosi Egyetemen summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát 1964-ben. Dolgozott Kecskeméten a Barneválnál higiénikus állatorvosként, majd Tápióság és Tóalmás termelőszövetkezeteiben üzemi állatorvosként. Ez évek során kibővült Tápióbicske és Pánd területével. A 70-es években baromfi - és szarvasmarha gyógyászatból szakállatorvosi diplomát szerzett. Később Tápiószelére került állatorvosi feladatok ellátására, majd nyugdíjba ment, de azóta is folytatja az állatorvosi tevékenységet.
Munkaköre alapján hatósági állatorvosi feladatokat is ellát a térség húsüzemeiben és üzleteiben. Közéleti érdeklődése a társadalmi problémák iránti fogékonysága kiemelkedő, ezért rendszerváltozáskor a Budapesten alakuló Széchenyi Társaság tagja lett feleségével együtt. Krevenka doktor évtizedek óta szakmailag és emberileg kifogástalanul látja el feladatát. A Tápió-vidék ismert és elismert szakembere, nagy gyakorlattal és lelkiismeretesen végzi munkáját. Éjjel-nappal hívják, s ő visszautasítás nélkül végzi a nehezebbnél-nehezebb vizsgálatokat. Diagnózisai mindig pontosak, s a díjtételt jó szokásaként a körülményekhez igazítja, ez sokszor ingyenességet jelent. Tudjuk, hogy Sík Sándor költő szavait, „több telik tőled” magáévá téve végezte és végzi munkáját. Krevenka doktor feladatai ellátásakor ezen gondolat jegyében mindenkor a tőle elvárható legmagasabb szintű ellátást nyújtja.
2011. március 29. Tarnavölgyi László