Csóka Károly tanár úr írását a Nagykátai Híradó 2011. márciusi számából vettem át. A méltatás közlése előtt magam is gratulálok Czakó Erikának és segítőinek ahhoz a lelkes munkálkodáshoz, amellyel ezt a modern és szép épületet tartalommal törekszenek megtölteni!

"Kedves Olvasóink! Ugyanezen címszó alatt indított cikksorozatunk utolsó állomásához érkeztünk. A Könyvtár és a Művelődési Központ bemutatása után, most az egy igazgatási központ alá tartozó harmadik egység, a Tájház következik.

2009.12.05-én ünnepélyes keretek között vehették birtokukba Nagykáta és a térség lakosai a szép új intézményt, a Tájházat. Városunk polgármestere, Kocsi János úr - aki a tápiószentmártoni Attila-park megálmodója -, ősi hagyományaink és kultúráink elkötelezett ápolójaként hatalmas energiát fektetett a 90%-ban uniós pénzből támogatott projekt megvalósításába. Ez a fáradozás nem volt hiábavaló. Tájházunk eddigi működése fényesen bebizonyította, hogy jó döntés volt létrehozni ezt az intézményt. Kiderült, hogy az igényes, dús programok, kiállítások, interaktív bemutatók ide hívogatják a helybélieken kívül a környékbeli érdeklődőket is. A Tájház tehát működik! Méghozzá magas színvonalon s méltóképpen tölti be hivatását. Egyedülálló, fontos szerepet játszik a hagyományőrzésben és egyben a hagyományteremtésben. Amellett, hogy aktív működési terület, felbecsülhetetlen eszmei értékű tárgyakat őriz, archivál. Nem csupán néprajzi, hanem muzeális helytörténeti adatok gyűjtése is folyik. Az itt dolgozók nagyon fontosnak tartják, hogy a nagykátai fiatalok megismerjék elődeik életét, kultúráját megörökítő írásos vagy tárgyi emlékeit. A hovatartozás érzésének megismerése és annak lelki átélése elengedhetetlen a hazaszeretet érzésének kialakulásához. Tájházunk - az itt dolgozók munkája nyomán - ennek az érzelemvilágnak az atmoszféráját sugározza.

Az itt folyó munka érdemi része Czakó Erikának köszönhető, aki szakalkalmazottként dolgozik. Apai nagyszülei nagykátaiak. Tápiószőlősről származik. A nagykőrösi Arany János Református Gimnázium hatosztályos évfolyamán végzett 2000-ben. Jászberényben a SZIE JFK-n informatikus könyvtáros-művelődésszervező szakon informatika-PR menedzser szakirányból szerzett diplomát. Később elvégezte a kulturális menedzser szakot. 2004-óta minden szakmai gyakorlatát Nagykátán töltötte. 2005-ben könyvtári gyermektábor megszervezésével, vezetésével bízták meg. 2006-tól az akkori Radnóti Miklós Városi Könyvtár feldolgozó könyvtárosaként dolgozott. Jelenleg a Városi Tájház szakmai feladatait látja el, de szükség szerint a Városi Könyvtárban és Művelődési Központban is besegít.

Lugosiné Urbán Erzsébet igazgatónő és Szalainé Apró Mária igazgatóhelyettes nagyon elégedett fiatal munkatársnőjükkel. Elmondásuk szerint rendkívül kreatív, önálló, talpraesett, lelkiismeretes, kiváló munkaerő. Munkája nélkülözhetetlen.

Munkatársa, Molnár Attila méltó segítője Erikának. Sokrétű feladatot lát el: gazdasági ügyek intézése, különböző előkészítő- és háttérmunka, tárlatvezetés, protokolláris feladatok rendezvények alkalmával és informatikával összefüggő munka. Természetesen szükség esetén a három intézmény bármelyikében segít.

Palkó Gábor, aki a Könyvtár bemutatásakor már méltattunk, szintén bármiben segít. Kiváló informatikus. Többek között a Tájház könyvtárának rendezése a feladata.

Barna Lóránd neve szintén ismerősen cseng. A Művelődési ház a fő munkahelye, de itt is sokat dolgozik: filmvetítéssel, hangosítással teszi hasznossá magát.

Külön ki kell emelnünk az intézmény fenntartási dolgozóit: Benke Zoltánnét, Késmárki Istvánnét, Pozsár Zoltánnét. Az épület tisztántartása mellett még számos feladatot látnak el: a rendezvények idején ügyeletet tartanak, előkészítenek, pakolnak, ha kell, terítenek, díszítenek, vendégeket kísérnek és a teremőri teendőket is ők látják el, mindezt könyvtári munkájukkal összeegyeztetve. Lelkiismeretes munkájuk nélkül a Tájház nem működne olyan színvonalon, mint most.

Czakó János a Tájház mellett a Könyvtár és a Művelődési Központ fűtéséért és karbantartási munkálataiért felelős. A három intézmény bármelyikében szakmai profiljának megfelelően segít. Ha szükséges, liftet javít, ha kell, pakol. Lelkiismeretes, kitűnő munkaerő.

A dolgozók bemutatása után a teljesség igénye nélkül most a Tájház programjaiból adunk ízelítőt. 2010. március 27-én a kiállító teremben Bodrogi Sándor élete és munkássága c. kiállítás nyílt, ahol a látogatók megcsodálhatták a mester szellemi és tárgyi hagyatékát képező csodálatos lószőrékszer kollekciót. Nagykáta büszkén vállalja magáénak eme ősi mesterség gyökereit, hiszen Sanyi bácsi hagyatéka őrzi mindezt. A bemutató után vált Marton László lószőrékszer-készítő a szakkör vezetőjévé, ahol az érdeklődő fiataloknak adja tovább eme nemes művészetet. Személye egyike a ma élő kevés alkotónak. Gyönyörű munkáit szintén megcsodálhatjuk a Tájházban.

Az „1848-as szabadságharc képekben és dokumentumokban” kiállítás Kucza Péter, Hermann Róbert és Dobák Géza gyűjteményét képezi. Felbecsülhetetlen értékű összeállítás, mely dicső múltunknak állít emléket.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából vert csipke kiállítás nyílt Simon Istvánné abádszalóki csipkeverő alkotásaiból. A nagysikerű bemutató után csipkeverő szakkör indult Simon Istvánné Esztike néni vezetésével.

2010. augusztus 18-án „Árpád házi királyok és szentek arcképcsarnoka” címmel nyílt kiállítás szalmaképekből, melyet Sülye Károlyné, a Magyar Kultúra Lovagja nyitott meg. A tervek között szerepel egy ilyen jellegű szakkör beindítása is.

2010. október 22-én „Régészeti emlékek Nagykáta és térségéből” c. időszaki kiállítás nyílt a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve. Az intézmény dolgozói életében szakmailag ez egy igen nagy lépés, hiszen muzeológus, régész, restaurátor, néprajzkutató kollégákkal dolgozhattak együtt, akitől hasznos szakmai segítséget kaptak.

Úgy vélem, hogy az eddigi programokból kiemelt események egyértelművé teszik, hogy a Tájházban szakmailag igényes, Nagykáta hagyományait megőrző és egyben a fiatal generáció számára átörökítő nemes munka folyik. Tisztelet és köszönet az intézmény vezetőjének és minden dolgozójának. Tisztelet és köszönet illeti Nagykáta Város Önkormányzatát, mivel lehetőségeik függvényében mindent megtesznek azért, hogy ilyen kiváló intézményt működtessenek, mint a Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház.

Továbbá köszönet mindenkinek, aki ebben a cikksorozatban velünk tartott.

Kedves nagykátai polgárok! Örüljünk szellemi értékeinknek és becsüljük meg azokat!

Élvezzük minél többször a Tájház vendégszeretetét!"

Cs. K.