Kamaramuzsika Nagykátán címmel hirdettük meg mi is a nagykátai Zeneiskola vonósainak koncertjét, még április 17-én. Nagy Izabella tanárnő nagyszerű munkát végzett el az utóbbi években. Hasonlóan Lakatos Ágnes tanárnőhöz, ő is igyekszik minél több lehetőséget adni tanítványainak koncertszerű fellépésekre, a kiérdemelt siker átélésére. Nem volt és ma sincs könnyű dolguk, hiszen a több mint 20 éves és valóban kiváló Fúvószenekar árnyékában szeretnék bizonyítani a városka polgárainak, hogy az ő tanítványaik is megérdemlik a publikum megtisztelő figyelmét.
Bár pont én vagyok az, aki leginkább szapulja „magunkat”, amikor még nagyobb publikumot követelek egy-egy tehetséges tápióvidéki társaságnak, most nekem sem sikerült szabaddá tennem magam erre a napra.
Végtelenül sajnálom, mert a Vonóskamara eddigi előadásain – de a Zeneiskola bármelyik rendezvényére igaz ez – mindig megkapom azt a varázslatot, amellyel kirángatnak a hétköznapokból, és az élő muzsika örömével frissítenek fel.
Teréki Krisztián barátom viszont jelen volt a koncerten. KÉPEI mellett véleményét is csatolom, mely szerint a vonósok ismét egy szép és tartalmas estével ajándékozták meg közönségüket.
Egy régebbi beszámoló:
2010. május 10. Tarnavölgyi László