Nyomtatás
Kategória: Visszatekintés

Tóalmás népdalos értékeinek összefoglalásával újabb kulturális örökségvédelmi kiadvánnyal gazdagodott a Tápió mente. TpkKépek A népdaloskönyv, valamint annak DVD-ROM melléklete 2021. szeptember 04-én került bemutatásra a település első okleveles említésének 615. évfordulója alkalmából megrendezett Tóalmási Értéknapon.

 

kicsitóalmásiénekes

 

A népszerű strandfürdő területén megrendezett egésznapos, színes program részeként a 13 órakor kezdődő kulturális program keretén belül köszöntőt mondott Tóalmás Község polgármester, Kovács Magdolna, Czerván György országgyűlési képviselő úr, Czipperer Zsófia, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóságának igazgatója, Török-Czene István, a Pest Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Keresztesi Magdolna, a Tóalmásért Alapítvány elnöke, illetve Karácsondi Mihály római katolikus plébános úr, aki meg is áldotta a népdaloskönyvet. A beszédek sorát Terék József, Pest Megye Önkormányzatának kulturális szakreferense, a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja, a kötet szerkesztője folytatta, majd Erdélyi-Molnár Klára, a BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumának archívumi munkacsoport-vezetője értékelte a kiadványt. A program további részeként Terék József és barátai adtak ízelítőt Tárogató Hungarikum Koncert-repertoárjukból, fellépett a tóalmási Gerlice Táncegyüttes, Szívós István citerás (a helyi táncegyüttes vezetője), illetve a tóalmási népdalokkal idén két alkalommal is világbajnoki első helyezést elért Tápió Énekegyüttes, melynek tagjai Czira Sára (Farmos), Mázás Jázmin (Sülysáp), valamint Sass Éva (Tápiószele). Az ünnepi hangulatot tovább emelte, hogy a Szent korona másolata is a színpadra került, az ágyúszót követően pedig a Himnusz igen egyedi módon, tárogató-brácsa-cimbalom-nagybőgő hangszerelésben került előadásra. Ez alkalommal a településük érdekében hosszú időn át önzetlen, kiemelkedő munkát végző tóalmásiak közül többen is elismerő okleveleket, díjakat vehettek át.

Terék József a kiadványról a következőket mondta el az eseményen:

„Ünnepnap ez a mai számunkra, hiszen újabb kulturális örökségvédelmi kiadvány készülhetett el a Tápió mentén: népdalos kötet formájában adhattuk közre Tóalmás egyedülálló népdalkincsét. Köszönhetjük mindezt Tóalmás egykori szülöttének, Szekeres Józsefné Tóth Erzsébetnek, aki épp a holnapi napon, 2021. szeptember 05-én lenne 99 éves. A mai bemutatót az ő tiszteletére ajánljuk! Dalai pontos dokumentálásának köszönhetően megőrzésre kerültek a település legjellegzetesebb népdalai, melyek mellett természetesen mások munkásságát is figyelembe véve kijelenthetjük, hogy országosan egyedülálló értékmentő munka valósulhatott meg.

Kutatástörténeti szempontból 1956 volt az első meghatározó dátum, amikor Tóth János, a Jász Múzeum későbbi igazgatója, majd még ugyanebben az évben az MTA Népzenekutató Csoportja részéről Szabó Andorné Szojka Anna végeztek helyi kutatásokat. Őket követte 1974-ben Manga János, aki szintén az MTA Népzenekutató Csoport munkatársa volt, majd 1975-ben Borsai Ilona és Kapronyi Teréz. 2009 és 2012 között jómagam végeztem kutatásokat a település Nyugdíjas Klubjánál, illetve sikerült 2010-ben magával Szekeres Józsefnével is interjúkat készítenem, sőt még nekem is eldalolta kedvenc népdalait, nótáit, másolásra pedig kölcsönadta élete alatt felénekelt, közel 600 éneket tartalmazó kazettáit. Erzsi néni (vagy ahogyan a Tóalmásiak ismerték első férje nevét viselne: Lázás Bözsi) önzetlen segítőkészségének köszönhetően több mint 200 népdal került dokumentálásra, illetve számos interjú készült vele, melyek a korabeli tóalmási emberek életét, kiemelten a summásélet jellemzőit őrizte meg számunkra, a mai embernek, aki talán ma már elbeszélések alapján sem tudja azt a nehéz életet elképzelni, számos új és rendkívül tanulságos információkat hordoz.

Erzsi néni életútját megismerve kijelenthetjük, hogy nehéz élete volt, mindig mindenben a dalolás segítette át. Így rögződött valamennyi népdal fejében, melyeket annak idején daloltak, de számos esetben maga írt szöveget az aktuális, helyi életérzésekből fakadóan, még Tóalmáson töltött éveiben.

Ha nem kezd új életet Budapesten fiatal felnőtt korában, ha nem megy Tüdőszanatóriumba dolgozni Budán, ha nem a közelben kap szolgálati lakást, ha nem azon a napon végzi portásmunkáját a lakás előtt, amikor épp ott sétál Manga János (és hallja Erzsi néni gyönyörű hangját a magnófelvételeken a fülke ablakából), ha Tóalmás Község Önkormányzata nem ad fel hirdetést a helyi újságban 2010 őszén, hogy keresi Erzsi nénit (és Erzsi néni nem telefonál Tóalmásra, hogy olvasta a hirdetést, ő az és még jó egészségben van Budapesten), akkor most nincs könyv, nincsenek helyi népdalos dokumentációk ilyen mennyiségben és minőségben, a summáséletet pedig teljesen elfeledjük, hogy milyen is lehetett. 2012-ben Tóalmás Község Önkormányzata Tóalmásért Emlékéremmel ismerte el az akkor 90 éves Erzsi néni egész életén át tartó tóalmási népdalos értékek megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett önzetlen munkásságát, melyet követően még öt évet élt annak tudatában, hogy szülőfaluja elismeri, tiszteli és szereti őt.

Jelen kiadvány megvalósulásához azonban már nem tudtuk kérni engedélyét. Habár 2012-ben mindennel felhatalmazott és felhasználási engedélyt kaptam tőle, most ugyanezt a könyvbemutatón is jelen lévő rokonai, fiának felesége, illetve unokája és felesége adták meg Erzsi néni 2017-ben, 95 éves korában történő eltávozása miatt. Mindezekkel egyidejűleg a BTK Zenetudományi Intézettel 2009 óta tartó folyamatos szakmai, tudományos és emberi kapcsolatoknak köszönhetően szintén minden esetben megkaptuk a felhasználási engedélyeket, melyért hálás köszönet Der. Richter Pál intézetigazgató úr részére!

A népdalos könyv megjelenését megelőzően már számos esetben publikálásra kerültek Tóalmás népdalai, illetve a summásélet. 1980-ban Kapronyi Teréz tanulmánya jelent meg „Aratószokások a summáséletben” címmel, az MTA Zenetudományi Dolgozatok című tanulmánykötetben. 1992-ben a Magyar Népzene Tára VIII. kötetében került publikálásra tóalmási népdal, majd 2008-ban Dr. Lázár Katalin „Gyertek, gyertek, játszani” című, népi játékokat tartalmazó könyvsorozatának „IV. Alföld” kötete tartalmaz néhány tóalmási, dallamos és dallam nélküli játékot. 2012-ben egy sikeres LEADER pályázatnak köszönhetően készült el a település saját népdalait tartalmazó népdalos és népzenei CD kiadványa „Sej, szép Tóalmás” címmel a Tóalmásért Alapítvány gondozásában, mely 57 helyi népdalt adott közre. 2013-ban Dr. Bereczky János, a MTA BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerkesztésében jelent meg „A magyar népdal új stílusa I-IV.”, melyben 19 tóalmási népdal került publikálásra. Ugyanebben az évben Héjja Bella Emerencia védte meg „Szekeres Józsefné Tóth Erzsébet tóalmási asszony előadásának tanulságai” című szakdolgozatát Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2014-ben jómagam szerkesztettem, illetve a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány sikeres LEADER pályázatának köszönhetően megvalósítottuk a „100 év 1000 népdal a Tápió mentén” című népdalos kötetet, mely a Tápió mente 21 településének első, a teljesség igényével készített, az addig feltárt valamennyi kutatási eredményt közreadó 535 oldalas könyv; 103 tóalmási népdal szerepel a kötetben. 2015-ben Dr. Anka László szerkesztésében valósult meg a „Beszédes képek, Tóalmás története” című könyv, melyben Szekeres Józsefné Tóth Erzsébet rövid életútja is megtalálható.

Az 1000 példányban megjelent, 232 oldalas B5 méretű kötet tartalmazza Kovács Magdolna polgármesteri köszöntőjét, Szabó István, Pest Megye Közgyűlése elnökének köszöntőjét, Dr. Fehér Anikó lektori előszavát, a magam részéről megírt Szekeres Józsefné Tóth Erzsébet életútját, a summáséletről készített valamennyi interjújának dokumentációját (eredeti tájnyelvi szavakkal és kiejtésekkel leírva, ahogyan elhangzott Erzsi nénitől), a népdalok típusrend szerinti fejezeteit, illetve számos táblázatot, adattáblát. A kötet végén egy DVD-ROM melléklet is található, melyen több mint 200 eredeti hangfelvétel hallható, a kötetben található 183 dallam sorrendjében, azokkal megegyező számozással, azonosítóval, hogy még tanulhatóbb legyen valamennyi népdal.

A kiadvány prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Miniszterének NKA Miniszteri keretéből történő támogatásából valósult meg, melynek eredményeként 3.000.000 Ft támogatást ítélt meg a kötet elkészítéséhez Miniszter úr, melyet szívből köszönünk!

Ugyanilyen köszönet illeti Dr. Fehér Anikó karnagy, népzenekutatót, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát, kinek szakmai segítése és ellenőrzése mellett készülhetett el a kötet szakmai és tartalmi rendezése, rendszerezése.

Hálásan köszönjük a tápiószelei Tápió Nyomda Kft-nek, Katona Krisztián cégvezetőnek, valamint Ali Attila ügyvezetőnek a kötet minőségi, professzionális elkészítését. 2009 óta összesen 37 kulturális örökségvédelmi kiadványt készítettem el, melyek néhány kiadványt leszámítva a Tápió Nyomda kiváló munkájának eredménye. Ezek közül 29 kiadvány Czerván György országgyűlési képviselő úr fővédnökségével valósult meg, országosan is egyedülálló mennyiségben és minőségben, melyet szívből köszönök országgyűlési képviselő úrnak!

Számos további kérdés vetődhet föl a kötet jövőjét illetően. Hogyan tovább? Mit kezdünk 1000 db népdaloskönyvvel?

Örömmel jelenthetem be a Tóalmásért Alapítvány elnökének, illetve Tóalmás Község polgármesterének közös döntését, melynek értelmében mindenki, aki állandó tóalmási lakcímmel rendelkezik, ingatlanonként 1 példányt térítésmentesen átvehet a mai napon vagy a későbbiekben az önkormányzatnál, munkaidőben. Ezen felül a népdaloskönyv bekerül a helyi tantervbe oktatási segédanyagként, mely lehetőséget ad a jövő tanévtől kezdődően, hogy a fiatal gyermekek megtanulhassák helyi népdalaikat intézményi vagy szakköri kereteken belül. Ez erősíti helyi identitástudatukat is, de ami a legfontosabb talán: ha úgy hagyhatják el az általános iskola padjait, hogy a helyi népdalokat megtanulják, majd 3-4 generáción át megőrzik, unokáiknak éneklik, akkor közel egy évszázadra megmentettük és azt mondhatjuk, hogy megérte!

Mindezek mellett pedig turisztikai, idegenforgalmi szempontból is egy egyedi kiadvány készülhetett el, mellyel ma még csak nagyon kevés magyar település rendelkezik. További funkciója lehet a kötetnek, hogy erősítse meg a helyi közösségeket, szolgálja a köz javát, tanulják újra népdalaikat a helyi csoportok, együttesek, hogy hiteles és tiszta forrásból merítve éljék át újra több évszázadra visszatekintő vokális helyi értékeiket, majd vigyék újra színpadra.

A magam részéről csak annyit, hogy jövőre, azaz 2022-ben lesz 30 éve, hogy az előadóművészi pályát választottam életem legfőbb irányának (melyhez 2009 óta a népzenekutatás is párosul, illetve 2017 óta mindezt már nem csak a Tápió mente 21 települése, hanem Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének elnöke jóvoltából a megye 187 településén végezhetem), életem első fellépéseinek egyike pedig épp itt, Tóalmáson valósult meg Szívós István néptáncpedagógus, citerás mellett, melyre jó szívvel gondolok vissza azóta is, hiszen a kezdeti lépések tekintetében életem legmeghatározóbb időszaka volt.

Bízom benne, hogy a kulturális örökségvédelmi munkát a jövőben is lesz lehetőségem folytatni. Hálásan köszönöm a bizalmat, hogy elkészíthettem Tóalmás népdaloskönyvét! Használják egészséggel, szolgálja a köz javát minden időben!

Saját mottóm, hogy: „Adjuk vissza a falvaknak, ami a falvaké!”

Büszkén kijelenthetem, hogy ez most megvalósult!”

Tóalmás, 2021. szeptember 04.