Simon Tamással „kísérleti jelleggel”, „Nagykátáról beszélünk” címmel elkészítettünk két kisfilmet egy-egy bennünket érdeklő témáról. Az elsőben Rada Istvánnal beszélgettünk a Keglevich-kápolnánál, annak várható felújításáról és egy új, nyitott ravatalozó megépítéséről.

Ezt a videót most, a másikat, amelyben a Mátray Gábor Általános Iskola és a Városi Könyvtár közös programjának apropóján az új igazgatónál, Török Katalinnál jártunk, majd a jövő héten tesszük közzé.

Ha időnk, magánéletünk engedi, akkor rendszeresen, talán két-három hetente, havonta beszám olunk valamiről, amire kíváncsiak vagyunk, vagy aminek nagykátaiként mi is örülünk. Nem mint intézményvezetők, alkalmazottak forgatunk. Ez csak két hasonló érdeklődésű ember szubjektív témaválasztású, hangvételű kísérletezése. Bízunk benne, hogy lesznek „nézőink”, de az biztos, hogy a könyvtárunk helytörténeti gyűjteményében is elhelyezzük ezeket a riportokat, interjúkat. Hátha kíváncsiak lesznek a majdani nagykátaiak ezekre az esztendőkre is valamikor!

A Rada Istvánnal készült interjúban a Főépítész úr történeti véleménye mellett más vélemények is vannak!

Kucza Péter: Nagykáta anno – Múltidéző történetek c. 2013-ban megjelent könyvében ez áll a Keglevich-kápolnát ábrázoló kép alatt :

„ 103. Temetői kápolna. A Keglevich grófok által a XVIII. században, Fischer von Erlach bécsi építész tervei alapján épített, a Szentkereszt felmagasztalására emelt barokk jellegű sírkápolna. Ellipszis alakja miatt országunk egyetlen ilyen műemlék épülete.

Van, aki a tervező személyét megkérdőjelezi, de eddig bizonyítottan senki nem cáfolta.

A kétkedők megnyugtatása végett idézek Lakatos Gyula „Nagykáta története a kezdetektől 1848-ig” című könyvének, 169. oldalon olvasható tanulmányából: „1760. június 30-án, gróf Keglevich Gábor saját kezűleg írott levelében kéri Gróf Eszterházy Károly váci püspököt, hogy engedélyezze sírkápolna építését a nagykátai temetőben. A levélben hivatkozik a nagykátai plébános által megküldött tervrajzra is. Fischer von Erlach bécsi építész tervei alapján pár év alatt el is készült.” Ma ravatalozóként működik.”

Ajánlom az érdeklődők figyelmébe Kucza Péter könyveit, Lakatos Gyula könyvét, a Thapeu folyóiratot, amelyek a remélhetőleg rövidesen nyitó könyvtárunkban is elérhetők. Basa László és Rada István tapiokultura.hu-n régebben megjelent írásai is érdemesek az elolvasásra!

Basa László: Az utolsó tárnokmester

Rada István: Keglevich-kápolna - Az építész kutatásai alapján

Tarnavölgyi László