Hortiné dr. Bathó Edit születésnapi köszöntője
A Jászság több évszázados története során nem szűkölködött kiemelkedő jelentőségű, polihisztori adottságokkal megáldott polgárokban, jeles személyiségekben.KÉPEK

Szomszédaink újkori históriájának páratlanul gazdag hagyományait és azok ápolását ma a Jász Múzeum igazgatói székéből irányítja Hortiné dr. Bathó Edit. Méltatását és eddigi életműve bemutatását a 2015-ben átvett díszpolgári cím és a közelmúltban betöltött kerek születésnapi évforduló kapcsán kísérelem meg számba venni.

                Hortiné dr. Bathó Edit 1956. január 27-én született Jászberényben. Az általános iskola nyolc osztályát 1962-1970 között a város Kossuth Lajosról elnevezett oktatási intézményében végezte. Ezt követőleg a patinás Lehel Vezér Gimnáziumban tanult orosz-német szakon, s tett érettségi vizsgát 1974-ben. Érettségi után lett a Déryné Művelődési Központ mozgásművészeti előadója, ahol 1977-ig dolgozott. Párhuzamosan tanult levelező tagozaton a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő-könyvtáros szakán 1974-1978 között. Ez idő alatt végezte el a Népművelési Intézet C kategóriás gyermek néptáncoktatói tanfolyamát 1977-1979 között. 1979-ben az egri tanárképző főiskolán népművelésből kiegészítő államvizsgát tett.

A néprajz szolgálatában

                1980-1985 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakon szerzett diplomát. Itt védte meg egyetemi doktori címét 1993-ban, majd szerzett Ph.D tudományos fokozatot 2005-ben.

                A Jász Múzeummal 1977-ben került szorosabb munkakapcsolatba, ahol 1980-ig múzeumi népművelő, 1981-1994 között néprajzos muzeológus, 1994-től napjainkig mint múzeumigazgató dolgozik.

                Főbb kutatási témái között találjuk a táncélet kialakulását, a Jászság területén zajló méhészkedés és szőlőtermesztés tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtését és feldolgozását, a népviselet és a népi építkezés jellemzőinek bemutatását. Kutatásainak eredményeit saját szerkesztésű könyveiben, gyűjteményes tanulmánykötetekben, etnográfiai szaksajtóban, országos és megyei múzeumi és levéltári kiadványokban, a Jászberényben megjelenő újságok hasábjain, az általa szerkesztett „Redemptio”-ban olvashatjuk.

                Néprajzi gyűjtőmunkában vett részt a Jászság, Baranya megye, Kiskunság, Galga mente, a Tiszazug, Tiszafüred környéke, Gömör, Ung vidék tájain. 1979-80-ban részese volt a 25 kutató részvételével zajló a Tápió mentét feltáró nagy expedíciónak. Ennek a néprajzi gyűjtőtábornak lett az eredménye az 1985-ben a Studiai Comitatensia sorozatban megjelent kétkötetes „Tápió mente néprajza”, a régió mindmáig legigényesebb, legtudományosabb bemutatása. Editke tanulmánya, a „Lakodalom a Tápióságban” c. szakmunka helyhiány miatt maradt ki ebből a kötetből.

                Jelentős és számottevő Hortiné dr. Bathó Edit oktatói tevékenysége is. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola külső óraadójaként nappali és levelező tagozatos hallgatóknak társadalomnéprajz, folklór, tárgyi néprajz, muzeológia tárgyakban tartott órákat. A Jászberényben működő Viganó Alapfokú Művészetoktatási Intézményben ugyancsak külső óraadóként oktatott néprajzot, táncfolklórt, tánctörténetet.

Egy néprajzos naplójából

                Bathó Edit 2014-ben a Redemptióban közölte visszaemlékezéseit az 1978-1982 közötti időszakban végzett néprajzi gyűjtőmunkájáról. A harmadik rész a „Tápió menti gyűjtés (1979-1980)” címet viselte, ebből az írásból idézek:

                „1979-ben kezdtük meg –Ikvai Nándor szervezésében- a Tápió mente falvainak kutatását is. Mendétől Újszászig, mintegy tizenöt települést vizsgáltunk. Nagykátán, a gimnázium kollégiumában volt a főhadiszállásunk, s onnan vittek ki bennünket mikrobusszal a falvakba, de volt, hogy járatos busszal utaztunk. A csapat a következő módon állt fel: Ikvai Nándor, Ikvainé Sándor Ildikó, Kocsis Gyula, Nagy Varga Veronika, Korkes Zsuzsa, Őrsi Julianna, Novák László, Ráduly Emil, Szabó László, Bellon Tibor, Tóth Judit, Bereczki Ibolya és én.

                Etnikailag és vallásilag is rendkívül sokszínű és izgalmas vidék volt, nagyon jól lehetett gyűjteni. Adatközlőink barátságosak, kedvesek voltak, különösen az idősek, akik igen örültek, hogy végre valaki fiatal korukról kérdezi őket. Én ekkor a párválasztás és a házassági szokásokat gyűjtöttem. Tápiószentmártonban lehetőségünk volt egy teljes esküvőt és lakodalmat végig fotózni, dokumentálni, hangfelvételt készíteni. Mivel jól összebarátkoztam a mennyasszony szüleivel, megengedték, hogy minden részletet lencsevégre kapjak. Az esküvő a menyasszony falujában volt, a lakodalom pedig Bicskén, a vőlegény falujában.

                Úgy volt, hogy mi is elmegyünk majd a lakodalmas házhoz, és tovább folytatjuk a fotózást. Őrsi Julika meg is beszélte a vőlegény szüleivel a dolgot annak rendje s módja szerint. Ment is minden simán, egészen az esküvő végéig, amikor mi is átvonultunk a vendégekkel a lakodalmas házhoz. Természetesen kitartóan fotóztunk mindent, míg egyszer csak elébünk állt a vőlegény édesanyja és közölte velünk, hogy most már ne fotózzunk tovább. Természetesen értettünk a szóból, s megköszönve a szíves vendéglátást, odébb álltunk. Úgy éreztük magunkat, mint akit forró vízzel jól nyakon öntöttek…”

A néptánc bűvöletében

                „Sokat munkálkodik a Jászság táncéletének, népdalainak népszerűsítéséért is. Az általa vezetett Jász Múzeumért Alapítvány elsőként jelentette meg 1998-ban a Jászság első népzenei kazettáját, ami később CD formájában is napvilágot látott, s napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. A Galagonya és a Barkóca Együttes művészeti vezetőjeként generációkba oltotta bele a néptánc szeretetét. Hat éve pedig nagy odaadással vezeti a Jászsági Hagyományőrző Egyletet, amelynek profilja egyedülálló Magyarországon.”

A városvédő és hagyományőrző

                A Jász Múzeum igazgatójának rendkívül szerteágazó, sokoldalú a művészeti, hagyományőrző, városvédő tevékenysége. Még általános iskolás korában 1969-ben lett alapító tagja a Lehel Társastánc Klubnak, melyben 1974-ig tevékenykedett. Ugyancsak ebben az időszakban működött közre alapító tagként a Mozaik Irodalmi Színpad előadásaiban.

                Ott találjuk az 1971-ben megalakult Jászsági Népi Együttes alapító tagjai, táncosai között. A szívéhez közel álló, azóta nagy sikereket elért együttesben 1980-ig táncolt. Alapítója és művészeti vezetője volt 1974-1980 között a Galagonya Gyermek Néptáncegyüttesnek. Ugyanezt a funkciót töltötte be 1987-2007 között a Barkóca Gyermek Néptáncegyüttes élén is.

                1987-ben alakult meg az országos viszonylatban is kiemelkedő munkát végző Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület, melynek jelenleg is titkára. 1979-1988 között működött a városban a Gyermek Honismereti Szakkör, melynek alapítója és vezetője volt a Jász Múzeum akkori néprajzos munkatársa. A Sipos Orbán Gyermek Honismereti Szakkörnek 2007-2011 között volt alapítója és vezetője. A Jászsági Hagyományőrző Egylet alapítója és művészeti vezetője 2008-tól Hortiné dr. Bathó Edit.

                „Kezdettől fogva aktívan közreműködik a jász világtalálkozók szervezésében, s 1998-ban Jászfényszaru Város támogatásával életre hívta az újkori jászkapitányság intézményét, amellyel hagyományt teremtett, s amely kezdeményezéshez 2000-ben a Nagykunság, 2005-ben pedig a Kiskunság is csatlakozott. A jász világtalálkozók díszünnepségeinek minden évben az egyik legszebb eseménye a jászkapitány ünnepélyes beiktatásának ceremóniája.

                A kapitányi munka összefogására 2006-ban megalakult Jászkun Kapitányi Tanács munkájának kezdettől fogva szakmai tanácsadója, s egyik megalkotója volt a Jászkun Kapitányok Tanácsa Protokoll Szabályzatának.”

Országos szervezetek tagjaként

                Editke 1983-ban lett tagja a Debreceni Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságának, a Magyar Táncszövetség Tudományos Tagozatának, 1979-től a Magyar Néprajzi Társaságnak. Mint múzeumigazgató a Pulszky Társaság, a Magyar Múzeumi Egyesület Választmányának tagja, 2005-től ezen társaság Kismúzeumi Tagozatának elnöki tisztjét is betölti.

                1995-től a Város-és Faluvédők Szövetsége Országos Választmányának tagjaként képviseli a testületben Jászberényt, a Jászságot. A Jászok Egyesülete Ügyvivői Testületének 1992-től a tagja.

Szűkebb körben a Jász Múzeumért Alapítvány titkára volt 1994-2008 között, majd elnöke lett 2009-től. A Hamza Gyűjtemény - Jász Galéria Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztjét 2011-től látja el. Az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesületének 1995 óta tagja.

Elismert teljesítmények

A Jász Múzeum szakmai munkájának támogatására 1994-ben létrehozta a Jász Múzeumért Alapítványt. Kezdeményezte a Jászsági Füzetek cím kiadványsorozat újraindítását. Szervezésében történik olyan tudományos és ismeretterjesztő sorozat szerkesztése, mint a Jászsági Könyvtár, a Jászság népművészete. Felelős szerkesztője az ugyancsak általa 1994-ben elindított kéthavonta megjelenő folyóiratnak, a jász és kun települések honismereti lapjának, a Redemptiónak. Ebben a színvonalas kiadványban az utóbbi években több a Jászság és a Tápió mente történelmi kapcsolatát bemutató írás jelent meg.

                A Jász Múzeum igazgatói irodájából irányítják azt a könyvelőfizetői gyűjtőhálózatot, mely lehetővé teszi a fenti kiadványoknak elsősorban a Jászkun Hármas Kerület településein való terjesztését. Az elmúlt 20 év alatt a Jász Múzeum gondozásában 44 kötet látott napvilágot.

Hortiné dr. Bathó Edit nevéhez fűződik a Jász Múzeum állandó kiállításának         megszervezése. Az Élet a jászok földjén c. állandó tárlat –régészet, történelem, néprajz, biológia- 1998 óta vonz jelentős látogatói közönséget. 1999-ben a Jász Múzeum elnyerte az Év Múzeuma címet.

Nagysikerű időszaki kiállítások megrendezése fűződik a múzeum vezetőjének a tevékenységéhez. Ilyen volt 1987-ben a Játékország csodái, 1990-ben a Népi méhészkedés a Jászságban, 1993-ban Emlékek Dérynéről, 1994-ben A Jász Múzeum 120 éve, 2001-ben Adj békét Uram - A vallás a jászok életében, 2002-ben A Jászság népviselete, 2004-ben A Lehel kürt és kultusza, 2006-ban A gombok világa, 2007-ben A hatvanas évek mozija, 2008-ban A terített asztal örömei, 2009-ben A mesterségek dicsérete, 2010-ben A nagyszüleink iskolája, 2011-ben Üzenet a múltból, 2012-ben A jász hímzés a 21. században, 2013-ban „Kimegyek a doberdói harctérre…” – A jászok az I. világháborúban c. időszaki kiállítás.

Tudományos konferenciák, nagysikerű közművelődési rendezvények szervezője

Az elmúlt évtizedekben a Jász Múzeum a Jászság és Jászberény városa egyik meghatározó szellemi-kulturális központjává vált. A tudományos konferenciák sorában említést érdemel az 1993-as Gyermekvilág a régi magyar falun, az 1994-es Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási gyűjtők Konferenciája, a 2007-es Az ázsiai nomádok – Nemzetközi régészeti konferencia, a 2007-es Nő a Jászkunság társadalmában, a 2013-as A termelés és fogyasztás a Jászkunságban, a 2014-es Jászkunsági századok c. tudományos konferencia, melynek szervezője, sok esetben egyik előadója Hortiné dr. Bathó Edit volt.

A Jász Múzeum a gyermekek számára rendszeresen szervez történelmi játszóházat, a felnőttek részvételével Múzeumok éjszakáját, Múzeumi Estek előadásokat, Zenés Múzeumi Esték rendezvényeket, s karácsony előtt adventi vásárt.

A múzeum sokoldalú feladatainak ellátása nem nélkülözheti az öntevékeny munkatársak, társadalmi segítők bevonását. A jászberényi példa egyfajta modellértékű kezdeményezés, melyben a múzeumi önkéntes hálózat kialakítása 2008-ban kezdődött.

„Hivatali kötelezettségét meghaladó módon támogatja a jászsági honismereti szakkörök és helytörténeti gyűjtemények tevékenységét. Egyik szakmai segítője volt az 1990-es évek elején kibontakozó jászsági lovas hagyományőrzésnek. Kezdeményezésére indult hódító útjára az 1990-es évek közepén a rég elfeledett jász viselet, amely napjainkban már reneszánszát éli.

Ugyancsak jelentős szerepet vállalt az egykori jászsági szűcsminták megismerésében, és jelen korunk textíliáin, valamint más alapanyagokon való tovább éltetésében. Ma is nagy elkötelezettséggel segíti a jászsági díszítőművészeti szakkörök értékmegőrző törekvéseit.

Fontosnak tartja a Jászság népi ételeinek megismerését, és jelenkorunk táplálkozásában való megjelenését. Ennek érdekében készítette el a nagy sikerű, s azóta már három kiadást megért jászsági népi ételeket bemutató szakácskönyvét.”

A propatriás gyerekek segítője

Az 1989-ben megalakult Magyarország Felfedezői Szövetség legerősebb vidéki bázisa sokáig Jászberényben volt. Faragó László és Literáti Erzsébet csapatvezetők munkáját segítette a Jász Múzeum, annak a múzeum épülete az egyik bázisa volt. 1993-ban a Jász Múzeumban nyílt meg az intézmény állandó kiállítása, „A szabadságharc gyermekhősei” c. tárlat, mely a hagyományőrző gyerekek egyfajta zarándokhelyévé –példaképeik bemutatása révén- vált. 1999-ben tudományos konferenciát rendeztek a múzeumban a 150. évforduló kapcsán a 48-as gyermekkatonák helytállásáról. Amikor a berényi hagyományőrző csapat megszűnt, akkor mintegy szerepét átvéve a Hortiné dr. Bathó Edit vezette gyermekközösségek, honismereti szakkörök vettek részt a tavaszi hadjárat berényi és nagykátai, tápióbicskei rendezvényein.

A nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat 1998-ban került kapcsolatba a múzeummal. A gyerekek önálló kiadványban dolgozták fel Nagykáta és Jászberény XIX. századi történelmi és kulturális kapcsolatait. Az anyaggyűjtő „expedíció” során Editke a múzeumban fogadta a nagykátai hagyományőrzőket. A későbbiek során is számos alkalommal jártunk a Táncsics Mihály utcában, s a tavaszi emlékhadjárat április 3-iki programjai során gyakran vettük igénybe a múzeum és munkatársainak segítségét.

1997-ben a Magyarország Felfedezői Szövetség legmagasabb elismerését, a Pro Patria kitüntetést adományozta Hortiné dr. Bathó Editnek.

A kiváló munka elismerése

A Jász Múzeum igazgatóját kiváló munkája elismeréséül számos esetben részesítették elismerésben. Így életrajzában a következő kitüntetések szerepelnek: Déryné Emlékplakett (1991), Pro Urbe Jászberény (1994), Pro Patria kitüntetés (1997), Podmaniczky Díj (1997), Apponyi-emlékérem (1997), Szűcs Béla Vándordíj (1999), Jászberény Város Kultúrájáért Díj (2000), Magyar Kultúra Lovagja (2002), Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tudományos Díja (2002), Jászságért Díj (2008), Jász-Nagykun-Szolnok Megye Európa Díja (2009), Jász-nagykun-Szolnok megyei Príma Díj (2010), Balázs Mester Díj (2011), A Jászkunság hagyományőrzéséért Díj (2014), Jászberény Város Díszpolgára (2015).

A „jászok nagyasszonya”

Jászberény város hivatalos lapja, a Jászkürt 2016. február 4-iki számában emlékezett meg Hortiné dr. Bathó Edit 60. születésnapjáról: „Különleges ünnepi ülést tartott január 27-én a Magyar Néprajzi Múzeum Anyagi Kultúra Szakosztálya, amelynek meghívott vendége volt Szabó Tamás, Jászberény polgármestere és Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója is. Az üléshez két könyv bemutatója is kapcsolódott.

Csoma Zsigmond szakosztályi elnök üdvözlő szavait követően Szabó Tamás, Jászberény polgármestere köszöntötte a hatvanadik születésnapját velünk együtt ünneplő Hortiné Bathó Editet. Jászberény polgármestere a Jászság fővárosában Editkének ismert és nevezett ünnepeltet „önálló intézménynek” nevezte, annyira összefonódott tevékenysége a város életével. Szerinte Bathó Edit olyan személyiség, akit kisugárzása, a város közösségi életében kifejtett munkálkodása érdemessé tesz a „jászok nagyasszonya” titulusra. Ha a polgármesteren múlna, akár a jászkapitányi tisztséget is nyugodtan rábízná!...”

Kedves Editke! Születésnapod alkalmával kívánunk minden jót, erőt és egészséget, munkád hasonló szellemben való folytatását. Isten éltessen sokáig!

                                                                               Basa László

IRODALOM

-          Hortiné dr. Bathó Edit szakmai önéletrajza.

-          A Jászkunság hagyományőrzésért díjazottjai. Redemptió, 2014. június.

-          Bathó Edit: Egy néprajzos naplójából – I. rész. Redemptió, 2014. április.

-          Bathó Edit: Egy néprajzos naplójából – II. rész. Redemptió, 2014. június.

-          Bathó Edit: Egy néprajzos naplójából – III. rész. Tápió menti gyűjtés (1979-1980). Redemptió, 2014. augusztus.

-          Együtt élő mestereink. Jászkürt, 2016. február 4.

-          Basa László: Egy emléktábla története. tapiokultura.hu, 2008. szeptember 17.

-          Basa László: A város-és faluvédők országos konferenciája Jászberényben. tapiokultura.hu, 2010. július 21.

-          Basa László: A jászok világtalálkozója. tapiokultura.hu, 2011. augusztus 3.

-          Basa László: A 80 esztendős Faragó László köszöntése. tapiokultura.hu, 2012. november 8.

-          Basa László: A XIX. Jász Világtalálkozó Jászberényben. tapiokultura.hu, 2013. július 16.

-          Basa László: A XX. Jász Világtalálkozó Jászapátiban. tapiokultura.hu, 2014. augusztus 14.

-          Basa László: Jászok a Nagy Háborúban. tapiokultura.hu, 2014. december 3.

-          Basa László: A 140 esztendős Jász Múzeum köszöntése. tapiokultura.hu, 2015. január 14.

-          Basa László: A Jászkun Redemptió 270. évfordulója. tapiokultura.hu, 2015. május 22.