110 éve született Pándi Kiss János szobrászművész
A Tápió mentén született művészek kerek évfordulói mindig apropót biztosítanak életművük bemutatására, a kistérségi lokálpatriotizmus fejlesztésére, kulturális örökségünk megismerésére és számbavételére. KÉPEK
Ezt tesszük most annak kapcsán, hogy 110 éve, 1905. október 14-én született Pándon a régió leghíresebb szobrásza, Pándi Kiss János. A kishazánkból elszármazott művészek közül az ő szobrai találhatók legnagyobb számban közterületen, s művészete sokkal jobban dacolt a változó közízléssel, mint az ugyancsak a Tápió mentén született más kortársainak alkotásai. Egyedül neki van a szülőhelyén állandó kiállítása, s végső nyugalmát is szülőfaluja temetőjében találta meg.
Elindultam szép hazámból…
Ahol a Tápióbicske felől érkező országút a település központjában Káva felé éles kanyart vesz, az Őr-hegy lábánál található a Petőfi Sándor utca. Itt született 1905. október 14-én Kiss János villamoskocsi vezető és Marsai Mária gyermeke, János. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a fővárosban tanult tovább. 1923-1925 között a Budapesti Iparrajziskolában képezte magát, ahol mestere Lux Elek szobrászművész (1884-1941) volt.
1925-ben Olaszországba utazott, ahol 1926-tól Rómában Aurelio Mistruzzi, majd Angello Zanelli műhelyében segédkezett. 1931-1934 között a római Képzőművészeti Főiskola növendéke. Ma láthatók ezekben az években készült művei Rómában és Siracusában. 1939-ben tért haza Magyarországra.
Lakása Budapesten a II. kerületi Retek utcában, míg műterme a Százados úton volt. A 30-as évektől használta szülőfaluja iránti tiszteletből a „Pándi” előnevet. Kisplasztikákat, érmeket, plaketteket, megbízás alapján szabadtéren felállított monumentális szobrokat alkotott. „Klasszicizáló kisplasztikái, épületdíszítő művei mellett munkásságának kiemelkedő darabjai a portrék. A tökéletesen megformált test, a humánummal és életörömmel áthatott ember áll művészetének központjában. Változatos szobrászati munkásság mellett restaurálással is foglalkozott.”
Első egyéni kiállítása 1942-ben Budapesten volt, majd 1960-ban a Műcsarnokban és a debreceni Déri Múzeumban volt tárlata. Szülőfalujában, Pándon 1979-ben mutatkozott be, míg Nagykátán –valószínűleg a Pándon látható kollekciót- 1980-ban láthatta művészetének válogatását a régió műértő közönsége.
Az alkotó névjegye
A szobrász alkotásai jelentik a művész névjegyét. A semleges témaválasztás esetenként garantálja az időtállóságot, míg a markánsabb ideológiai tartalomnál fennáll annak a veszélye, hogy a művész alkotása valamely szoborparkban vagy szemléltető eszközként múzeumban köt ki. Ettől független az esztétikai érték. Pándi Kiss János Magyarországon 1942-1975 között alkotott szobrai mindkét kategóriában megtalálhatók. Jövendő c. kompozíciója 1942-ben került Budapesten a Szabadság Strandfürdő bejárata elé. A Korsós nő-t 1950-ben állították fel a budapesti Kvassai-zsilip előtt. A műértők szerint az egyik legjelentősebb szobra a Váci úton levő hajógyári központ előtt álló, a kőből készült Hajógyári munkás 1953-ban került felavatásra. A hajócsavar mellett álló tökéletes emberi formát nem lehet elvonatkoztatni a korra jellemző, heroizáló szemlélettől, ahol nem katonahősök, történelmünk nagyjai, hanem a munkásember megformálása volt a megrendelő és a művész követendő példája.
1955-ben József Attila domborművű képmását avatták fel a IX. kerületben. Az 1942-ben alkotott Jövendő 1955-ben alumíniumba öntve került a XIII. kerületbe. Az 1955-ben Sajószentpéterre kerülő Diszkoszvető-n ugyancsak jól látszanak az olasz iskola, a heroizáló embereszmény megformálásának hatásai. 1957-ben a IX. kerületben leleplezték Fáy András Pándi Kiss János által megformált domborművét.
Az un. szocialista térformálás, városképi kompozíció jellegzetes alkotása lett a Kazincbarcikán 1959-ben elhelyezett A kör bezárul c. kompozíció. 1960-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem számára készítette el az intézmény névadójának mellszobrát. Fekvő női akt c., alumíniumból készült alkotása 1962 óta látható a VIII. kerületben, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság lépcsőházában. A kőből készült Tavasz ugyancsak 1962-ben került Fertődre. Márványból készült Lenin-portré-ját 1963-ban helyezték el a MSZMP váci székházába.
Az alumíniumból öntött Integető-t 1965-ben állították fel Komáromban, majd a művész annak bronzból készült változatát 1981-ben adományozta szülőfalujának, Pándnak. A kő anyagú Tavasz 1966 óta áll a zalaegerszegi Béke-ligetben. A vörösréz Győztes 1966-ban került a XIV. kerületbe.
Beszédes József márvány mellszobra 1967-ben készült, s az V. kerületben levő Országos Vízügyi Főigazgatóság tulajdona. A kő alapú Szarvasok 1967-ben került leleplezésre Ózdon. Az ólomból megformált –kiöntött- Ülő nő 1969-óta áll Pilisvörösvárott az Országos Érc-és Ásványbányászati Vállalat előtt. Várkonyi István munkásmozgalmi személyiség mellszobra mészkőből faragva 1973 óta díszíti Cegléd egyik parkját. A különleges hatású Gagarin bronzból készült, s 1973-ban leplezték le a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű előtt. Pándi Kiss János több település, intézmény számára készítette el annak címerét, emblémáját, így 1971-ben Nagykanizsáét, 1974-ben az abaújkéri kutatóállomásét, az V. kerületi Legfőbb Ügyészség, a gödöllői Pest Megyei Állategészségügyi Állomás tevékenységét tükröző jelképet.
Jelentős Pándi Kiss János egyházművészeti munkássága is. A Keresztút c. fadomborművet 1943-ban helyezték el Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben. Szent Antal szobra a Bosnyák téri templom dísze.
Ragaszkodás a szülőföldhöz
Minden szobrászművész szeretné, hogy szülőföldjén általa készített alkotás álljon. Amikor kissé megkésve a pándiak is megvalósították az országos elvárást: emlékművet állítani a Nagy Háború hősi halottainak, az már magától értetődő volt, hogy annak elkészítésére községük szülöttjét kérik fel. Pándi Kiss János édesapja elsőként esett el a háborúban a bevonult pándiak közül. Ez a tény valósággal determinálta az alkotót, hogy édesapja és annak anyja alakját mintázza meg a kétalakos kompozícióban. A maga nemében egyedülálló alkotás mindenképpen elüt az ezekben az években készült heroizáló, historizáló, mindenféle pátosszal rendelkező emlékművek közül.
A katonaruhás apa alakjával szemben törékeny anyja vesz búcsút a fiától, s az a pillanat rögzül bronzba öntve, amikor utoljára látják egymást. 1937. február 14-én jótékonysági hangversenyre került sor a Zeneakadémia nagytermében a pándi I. világháborús emlékmű javára. Fellépett Palló Imre, Ferencsik János, Rősler Endre, Koréh Endre, Solti György és mások.
Pánd I. világháborús hősi emlékművét 1938. október 23-án, vasárnap avatták fel. Az avatáson jelen volt vitéz Endre László, Pestvármegye alispánja, dr. Lovászy Gábor, dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő, Patay Samu, Viczián István ny. államtitkár, Palló Imre –ki gyakran tartózkodott a faluban-, operaénekes. A honvédséget Tasnády Ferenc alezredes képviselte.
Az emlékművet később kiegészítették a II. világháborúban elesettek neveivel -1989. november 4-én avatva-, illetve az 1944. november 8-án történt bombázás polgári áldozatainak névsorával.
A szomszédos Bénye község is 1938-ban állított emlékművet az első háborúban hősi halált halt fiainak. A 410 katonának behívott bényei férfiből 36-an estek el, s az ő nevük olvasható a templom melletti kertben felállított, Pándi Kiss János által megmintázott emlékmű talapzatán. A szerényebb dombormű –kevésbé költségesebb- megoldás hasonlít a pándi kompozícióhoz. Itt is az anya (feleség?) és a katonaruhás férfi látható amint búcsút intenek egymásnak. A megoldás mintha a pándi szobor folytatása lenne.
Pándi Kiss Jánosnak a község temetőjében is találhatók bronz domborművei, így többek között édesanyja, a Gáspár család, Mohácsi Gergelyné Gál Mária sírján.
1979-ben, halála előtt két évvel a pándi művelődési házban volt életmű kiállítása, melyet Pogány Ödön Gábor (1916-1998) a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitott meg. A megnyitón részt vett a művész is. Nem sokkal később, 1981. július 2-án Pándi Kiss János elhunyt, akit végakaratának megfelelően édesanyja Pándon levő sírjába temettek 1981. július 24-én. A művész özvegye férje hagyatékát Pándnak ajándékozta, melyből 1982. augusztus 20-án nyílt kiállítás. A tárlatot Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója nyitotta meg. Ez a kiállítás csakhamar egy állandó bemutatóvá vált a művelődési házban. Több mint 20 szobor, valamint festmény látható ezen az életmű kiállításon. Ekkor került elhelyezésre a műv. ház előtt két egészalakos bronzszobra, a Korsós lány és az Integető.
„Nehéz szívvel, a közeli gyász megrendítő érzésével állok járási kiemelt ünnepségünk egybegyűltjei, Pánd község lakói elé, hogy a község szülöttjének, az egyetemes magyar képzőművészet kiemelkedő mesterének, Pándi Kiss János szobrászművésznek két bronzba öntött szobrát felavassam, átadjam a község lakosságának, a művészetet szerető, pártoló közönségnek, mindenkinek, aki majd ide zarándokol, hogy kezet foghasson Pándi Kiss János művészetével…”- mondta Bihari József.
1994. január 1-jén Pánd községé lett Pándi Kiss János szobrainak tulajdonjoga, s a faluban utcát neveztek el a település híressé vált fiáról.
Basa László
IRODALOM
- Bihari József: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. 2003.
- Molnár József: Pándi Kiss János szobrászművész. Pándi Tükör, 2005.
- Pándi Kiss János. http://artportal.hu/lexikon/muveszek/pandi-kiss-janos-933
- Hősi emlékmű. https://www.kozterkep.hu/-/23590/Hosi_emlekmu_Pand_1938.html
- I. és II. világháborús emlékmű. https://www.kozterkep.hu/-/20387/ I_es II vilaghaborus_emlekmu…
-