Nyomtatás
Kategória: Visszatekintés

diniiiGyörgyey Ferenc Aladár emlékének idézése Tápiógyörgyén 2015. augusztus 8-án délután 15 órakora györgyei kastély kertjének árnyas fái alatt.
Varró István polgármester úr meleg hangú köszöntőjében, bevezető gondolataiban szólt arról, hogy a Györgyey Család tagjainak élete, munkálkodása hogyan él 2015-ben itt a faluban.

Nagy Zoltán barátom, nyugalmazott iskola igazgató igazán őszinte érzéseitől vezérelve foglalta össze míves gondolataival, mondataival, hogy számára mit jelentett a Györgyey kastély, tulajdonosainak, illetve az utódoknak baráti szeretete, szivélyessége, mindannak folytatása, amely akkor keletkezett, amikor a Táfflerek-Györgyeyek 1880 táján megvásárolták az elszegényedet Bencsikek, Prónayak földjeit, beköltöztek az omladozó régi kastélynak nevezett épületbe és az Oderberg-Kassai vasútvonal építéséből származó összegekből hozzá kezdtek egy az akkori polgárosodást szolgáló gazdasági tevékenységhez, az általuk megálmodott kastély felépítéséhez. A Tafler család 1865 táján ismerte meg a Tápió vidéken Tápiógyörgyét, minden bizonnyal a kedvező talajviszonyokat felismerve, hiszen iilyen adottságokkal csak Tápiószentmárton rendelkezett és rendelkezik ma is. Tafler Adolf Szelén, Györgyén, Farmoson és egy kicsi részen a Jászságban vásárolt földet. Így került birtokába a szelei Kláratelep, Ábrahámtelek, Györgye Nagymajorja, a györgyei belsőség,a kastély területe, a Tyúkász rét és a Putri-rét, Farmoson a Lebújnak nevezett határrész.

A Györgyey család tagjait gyorsan megszerették a györgyeiek, mert munkaalkalmat adtak a munkanélkülieknek, tisztességes napszámbért biztosítottak és az állandó alkalmazottakat meg nagyon megbecsülték, nagyobb ünnepek alkalmával ajándékokat adtak, házasság kötések alkalmával kistafírozták az illetőt. Közvetlen emberi kapcsolat alakult ki a Család és a györgyei emberek között. Györgyey Illés résztvett a község elöljáróságában, mint legtöbb adót fizető polgár és ebben a munkájában nagyban segítette a falu polgárosodását. Benne volt, vezette azokat a küldöttségeket, amelyek a vasútvonal vezetésével, utak kialakításával, postahivatal megalapításával, egészséges iíóvízzel való ellátás érdekében járt országos, megyei, járási fórumokon. Maga pedig olyan példaszerű gazdálkodást folytatott, példát adva ezzel a györgyei gazdáknak, amely már az 1885-ős nagy kiállításon arany érmeket hozott Tápiógyörgyére. Megtanítooták a györgyeieket krámmeresen szőlőt telepíteni, metszeni, a szőlőt kezelni, dohányt, cukorrépát, napraforgót termelni, a legjobb búza fajtákat vetni, az állattartásban pedig a nyugati tapasztalatok alapján, - a legmodernebb eljárásokat alakalmazni, a legjobb fajtákat tenyészteni, tartani. Résztvettek a tisztán katolikus falu nagy únnepeinek előkszületeiben, adományozással segítették a györgyei egyházközsg gazdagodását, a Szentháromság megépítését, a templom karbantartását, orgona felújítását, Szent Annai ünnepen a templom díszítését a melegházból való pálmák, dísznövények, virágok biztosításával.A tápiógyörgyei Domus Historia lapjain az akkori plébános megörökítette az egyház község háláját, köszönetét fejezve ki a Györgyey család tagjainak. Természetesen nem feledkeztek meg a zsidó hitközségről sem, hiszen 1896-ban Györgyey Illés biztosított területet a zsidó temető kialakításához, Ő épittette meg a györgyei zsinagógát, amelyben az éppen Györgyén tartózkodó család tagjai rendszeresen résztvettek a szombati ünnepek megtartásán. Györgyey Gyuri mesélte, hogy egyszer loholva keresték, - azonnal menjen a zsinagógába, hogy ki legyen a kötelező tíz létszám, az érvényes szertartáshoz.

A Család megosztotta életét Budapest és a Tápiógyörgyei Kastély között, télen Pesten, nyáron nagy vendégeskedéssel Tápiógyörgyén. Megtehették mert egykoron a Haas-Deutsch cég az első világháború előtt Magyarország legnagyobb holdingja volt és házasság révén a Deutsch-Györgyey család egyrészt öröklésútján, másrészt pedig a györgyei birtokon folytatott munka eredményeként szépen gyarapodott. Györgyey Illéséknek három lány, három fiú született: Flóra, Klára Amál, Lajos, Adolfés a szegény kis Miklóska, aki fiatalon elhunyt. A lányok férjhrz mentek különböző foglalkozású és anyagiakkal bíró polgárokhoz, Lajos a Kláratelepen gazdálkodott, Dodi Bácsi meg inkább utazást, irodalmat, művészetet, nyelveket szerető ember volt. Flóra fiú gyermeke volt Feri, akinek emlékét idézni jöttünk ide most. Köszönöm mindenkinek, aki ebben a nyári kánikulába vette a fáradtságot és eljött, külön köszönöm Varró István polgármester úrnak, a Györgyei Kastélykert Panzió és Étterem tulajdonosának, hogy egyrészről a névválasztással, másrészt meg a Györgyeyek iránti tisztelete, megbecsülése és hálája jeléül mindenkor megkülönböztetett szeretettel látja a család tagjait vendégül.          

                                                                                 Bihari József