Nyomtatás
Kategória: Beharangozó

Terék József Népművészet Ifjú Mestere verseny 2015.05.15 Hagyományok Háza15-35 éves korig lehet pályázni a Népművészeti Ifjú mestere díjra, mely a népművészeti szakma egyik rangos kitüntetése. Terék József immáron harmadik alkalommal indult el ezen a nemes megmérettetésen. Mindhárom alkalommal előadási darabjainak megválasztásánál központi szerepet töltött be szülőföldjének, a Tápió-mentének népdalos, népzenei anyaga, melynek egy részét saját maga gyűjtötte a vidékünkön 2009 óta közel 150 alkalommal több száz adatközlő nénitől és bácsitól egyaránt.

Az időt, energiát, pénzt, családot, egészséget nem kímélő szakadatlan munka nem maradt el eredmények nélkül. Elkészült 7 település saját népdalaiból álló önálló népzenei CD kiadványa (Tápiószele, Tápiószentmárton, Nagykáta, Kóka, Tóalmás, Sülysáp, Tápiószecső), a Bartók a Tápió-mentén CD, A Tápió-mente népdalai, népzenéje dupla CD 37 előadó közreműködésével, illetve két könyv: A Tápió-mente zenekarai a XX. században c. zenekaros könyv, mely összefoglalja a helyi népi zenekarokat, rezesbandákat, cigányzenekarokat, illetve a DVD-ROM melléklettel ellátott 100 év 1000 népdal a Tápió-mentén c. népdalos könyvet.

Számtalan koncerttel hirdette szülőföldjének zenei sokszínűségét, mely munkáknak eredményeképpen 2012-ben Tápiószeléért emlékéremmel, 2014-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Az eddig említett szakmai munka is a Népművészet Ifjú Mestere díj odaítélésének egy igen fontos kritériuma, hogy ki milyen és mennyi szakmai tevékenységet, eredményt ért el a népzenében, a gyűjtőmunkában, mennyire kerültek személyes kapcsolatba az adatközlőkkel, mennyire tudják hitelesen közvetíteni a népzenét.

Terék József ekképpen vélekedik a versenyről:

„Közel fél éves felkészülési időt adtam magamnak arra, hogy méltó szereplője lehessen ennek a nemes versenynek, melyen a legtehetségesebb fiatalok egymással versengenek. Szakdolgozatom megválasztása igen nehéz feladat volt, hiszen a Tápió-mente sokak számára ismeretlen anyagát dolgoztam ki, a helyi tót lakosság népdalos, népzenei múltját, jelenét, értékeit, illetve történelmét. KSH adatok, adatközlők énekei, archív felvételek, kották, fényképek, leírások egyaránt megtalálhatók a szakdolgozatban, mely a kiírásban szereplő minimum 10 oldalas dolgozat helyett 81 oldalasra sikerült. Két lektoráláson ment át a dolgozat Dr. Király Katalin etnográfus, valamint Dr. Lázár Katalin, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa személyében. A szakdolgozatot a zsűri egyik tagja, Sebő Ferenc hihetetlenül jól eső pozitív jellemzéssel illette. Ő feladata volt szakdolgozaton olvasása és elemzése, melyről azt állapította meg, hogy egy hiánypótló írás, tanulmány látott ezennel napvilágot, mely munka igazán értékes és becsülendő, hogy valaki a szülőföldjének népdalos, népzenei kultúrájával ilyen behatóan foglalkozik.

Természetesen a dolgozattal kapcsolatban helyi muzsikát vittem. Tót népdalos összeállítást klarinétoztam a februárban 90 éves korában elhunyt Kocza József adatközlő zenész emlékére az ő tót repertoárjából. Klarinét hangszerrel indultam a versenyen, hiszen bőgősként elég vicces lett volna, másrészt meg szólisztikus hangszerekkel lehet indulni. A zsűri választotta ki a második összeállítást, ami vagy egy kürti muzsika (Felvidék) lett volna, vagy egy homoródabásfalvi muzsika (Erdély). Ez utóbbit választották, melyről videófelvétel is készült:

Homoródabásfalvi muzsika (Székelyföld)

Mindkét előadási darab tökéletesen sikerült szerencsére. Ezer köszönet zenészbarátaimnak, akik mindig ott vannak velem. Hrúz Szabolcs ez alkalommal brácsán kísért, Tóth Gergely bőgőzött, illetve Szabó Dániel cimbalmozott.

Nagyon örülnék neki, ha elismerné a szakma a munkámat, mivel 34 évesen utoljára indulhattam eme rangos versenyen. Bízom benne, hogy valóban számít, hogy ki mikor, mennyit tett le az asztalra, milyen múlttal rendelkezik, milyen előadóművészi képessége van.

A Tápió-mentén elkezdett munkát be fogom fejezni előreláthatólag 10 éven belül és a vidékünk is el fogja nyerni méltó helyét a népzenei, valamint a táncház mozgalomban egyaránt. A Jászság és a Galga-mente is végig járta már ezt az utat, de tény, hogy nem a legarchaikusabb tájegységek egyikéről beszélünk, éppen ezért nehezebben fogadják el az emberek, mint új (egyébként ugyanolyan régi) tájegységet. Én ezek után is ugyanígy fogok élni, dolgozni, gyűjteni. Remélem, hogy minden Tápió-mentén élő ember számára vissza tudjuk adni azt, ami a legnagyobb kincsünk: a saját népművészeti értékeinket.”

A versenyről bővebben:

„A kultúráért felelős miniszter az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelet alapján Népművészet Ifjú Mestere díjat adományoz. A díj odaítélése a miniszteri rendeletben és az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerések és egyes állami kitüntetések kezdeményezésének részletes szabályairól szóló 7/2013. (III. 1.) EMMI utasításban foglalt szabályozás szerint történik.”

A pályázatot a mindenkori kormányzat kulturális vezetése hirdeti meg a Magyar Közlönyben, és adja ki a díjat az augusztus 20-i ünnepségek egyikén. – Idén és már az előző évben is elég korai időpontra került a megmérettetés. A Minisztérium minden díj felterjesztését az átadás előtt 3 hónappal bekéri, és ehhez a Hagyományok Házának, mint lebonyolítónak is alkalmazkodnia kellett, ezért a korai bemutató. A szervezők most azon munkálkodnak, hogy a közlönybeli kiírás is korábban jelenhessen meg.

A Minisztérium és a Hagyományok Háza célja a magyar népi hagyományok ápolása, s ezzel a díjjal azokat szeretné kiemelni, akik egy adott tájegység táncos, zenei vagy alkotóművészeti megformálásában kiemelkedő teljesítménnyel bírnak. A „Népművészet Ifjú Mestere” egy állami kitüntetés, és ezt azért fontos kiemelni, mert ennek megfelelően más követelményei vannak, mint a többi szólótáncos díjnak, vagy versenynek. Nem szabad összetéveszteni pl. a Békéscsabai Szólótáncversennyel.

Itt a táncismeret (motívumkészlet, táncszerkesztés, tánc megformálása) mellett nagy jelentőséggel bír a folklorisztika és művészi hitelesség (táncstílus, tájjellegű viselet, hagyományhű viselkedés, egyéniség). A bemutató előadás előfeltétele, hogy a pályázónak egy dolgozatot is kell készítenie, mely alapján tükröződik szakmai és elméleti tájékozottsága. A feladat egy minimum 10 oldalas dolgozat elkészítése, melynek témája a pályázó által választott tájegység / falu / adatközlő egyéniség hagyományos tudása, előadói stílusjegyek elemzése, stb. A dolgozat írója foglalja össze a témával kapcsolatos gyűjtői tevékenységét, annak módszerét, szakirodalmi és archívumi tájékozottsága mellett az élő néphagyományhoz fűződő személyes élményeit is.

A színpadi bemutatkozásnál a pályázónak először a dolgozatához fűződő táncanyagot kell bemutatni, másodjára pedig a zsűri által választott táncot, zenét, éneket.

A zsűribe mindig olyan személyeket választanak, akik elismert szakemberek és a pályázók választott témakörének mély ismerői és. Idén Hortobágyi Gyöngyvér, Kovács Norbert ’Cimbi’, Szőnyi Vivien, Árendás Péter, Agócs Gergely, Juhász Katalin, Balogh Sándor lesznek az előadó-művészeti kategória zsűritagjai. Azt tudni kell, hogy tavaly óta nemcsak a szakmai zsűri terjeszti fel a legjobbakat, hanem a Minisztérium által felkért 5 fős bizottság hagyja jóvá a felterjesztéseket (dr. Ratkó Lujza, dr. Varga Sándor, Beszprémy Katalin, Csupor István és Vavrinecz András).

A beérkezett pályázatok alapján az idei jelentkezők a táncos oldalon:

- Kósa Ruben Zalaegerszegről: bodonkúti anyaggal,

- Gyémánt Ádám és Gyémánt-Csontos Lívia Pomázról: szászcsávási magyar táncokkal,

- Móricz Bence és Farkas Ágnes Békéscsabáról: keményfoki táncokkal,

- Puskás László Debrecenből: Kraszna menti cigány anyaggal,

- Resócki Rolland Adáról: Bácskai Tisza-menti táncokkal.

Zenészek, énekesek:

Tik trio: népdal – énekegyüttes

Patonai Bátor: hangszeres szólista(tekerő)

Márványos tamburazenekar: hangszeres csoport

Terék József: hangszeres szólista (fúvós)

Boros Erzsébet: énekes szólista

Demeter Panna Katalin: énekes szólista

Salamon Soma: hangszeres szólista (fúvós)

Dragony Gábor: hangszeres szólista (citera)

Leskó – Dely Tercia: énekes szólista

Zsikó Zsuzsanna: énekes szólista

Komáromi Márton: hangszeres szólista (hegedű)

Debreczeni – Kis Helga: hangszeres szólista (citera)

A pénteki nap délelőtt színpadbejárással kezdődik, majd 14.00-tól várják az érdeklődőket a színházterembe a színpadra, mert idén nem a nézőtérről, hanem a színpadról testközelből élvezhetik a nézők az előadást, mely idén még különlegesebbé teszi a rendezvényt.