Nyomtatás
Kategória: Hagyományőrzés

  DSC08923.JPG

2015. április 4-én Nagykátán a 27. Tavaszi Emlékhadjárat hivatalos programjaként tartották meg hagyományos ünnepségüket a Magyarország Felfedezői Szövetség helyi csapatai. A Város Napja sorozat első rendezvényén megjelentek a város vezetői, velünk emlékeztek és ünnepeltek a jászdózsai hagyományőrzők is.Képek

Az ünnepség –melyre 1993 óta minden évben sor kerül- főhajtás volt a szabadságharc gyermekhősei, ezen belül is a nagykátai temetőben nyugvó Pilaszanovich Béla, a 17 éves korában hősi halált halt huszárhadnagy emléke előtt.

A szabadságharc hőse volt

                Roglaticzai Pilaszanovich Béla a Bács megyei Roglaticza pusztán született 1831. október 31-én. Szülei: Pilaszanovich József vagyonos földbirtokos és Vojnits Antónia. Édesapja 1848-ban Baja város főbírója, aki a város osztrákok által történő elfoglalása után Debrecenbe ment, s ott Kossuth szolgálatába állt.

                Béla 1848 őszén diákként állt be a 13. Hunyadi huszárezredbe. Hadnagyi rangját 1849. február 1-jén kapta a felső-tiszai (I.) hadtestben. 1849 márciusában Abony környékén egy váratlan helyzetben született nagyszerű ötlete nyomán a császáriak által bekerített hadtestét ki tudta menteni a gyűrűből. Az abonyi hadicsel az 1868-ban megjelent „Honvédalbum” –mely a kiegyezés után az első legális emlékőrző kiadvány volt- egyik elbeszélésének- Abonyi Lajos: A honvéd gyermek- a hősévé tette, ezzel országos ismertséggel ruházta fel.

                Az ifjú hadnagy 1849. április 4-én a Klapka vezette csatanyitó I. hadtestben a gyalogság pánikszerű menekülése során a Tápió hídjának fedezetét kapta osztagával feladatul. Ekkor egy ágyúgolyó mindkét lábát szétroncsolta. Az eszméletlen sebesültet a nagykátai hadikórházba szállították, s ott állt ágyánál részvéttel április 5-én Kossuth Lajos. A hős huszárhadnagy április 9-én hunyt el, s a a kátai sírkertben a kápolnához közel temették el. Síremlékét 1988-ban átszállították az akkor létesített Hősök kertjébe.

Emlékére Nagykáta város főterén 1993-ban kopjafát állítottak, s a hadikórházat -melyben a huszárhadnagyot ápolták- 1999-ben jelölték meg táblával. Pilaszanovich Béla az 1989-ben alakult Magyarország Felfedezői Szövetség országos gyermekszervezet csapatainak egyik példaképe. A huszárhadnagy családjának leszármazói 1996-ban kapcsolódtak be az emlékápolásba, s emlékzászlót és kitüntetést alapítottak ősük tiszteletére.

Emlékének ápolásában –mely a szövetségtől kapott megbízatás- kiemelkedő szerepet játszik a Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat. 1999-ben a gyermekhősök tiszteletére kezdték el a katonai hagyományőrző tevékenységüket, s 2002-től minden évben az 1848-as gyermekhősök tisztelete jegyében résztvevői a tavaszi emlékhadjáratnak. A hős huszárhadnagy emlékére 1993 óta minden évben április 4-én zajlik Nagykátán szövetségi ünnepség.

Egy kis rendezvénytörténelem

                A kezdet, az első ünnepség maradandó emléke Pilaszanovich Béla 1849-es huszárhadnagy ma is látható kopjafája a Szabadság téren található. 1993-ban a két nagykátai általános iskola úgy döntött, hogy tanulói között toborzót hirdet az 1989-ben alakult országos gyermekmozgalmi szervezet, a Magyarország Felfedezői Szövetség tagságának elnyeréséért. Több mint féléves előkészítő munka után 1993. április 4-én a Szabadság téren először tettek fogadalmat a „propatriás” gyerekek, s alakult meg a Váci Mihály Általános Iskolában a Bede Molnár Mihály csapat, míg a Mátray Gábor Általános Iskolában a Damjanich János nevét viselő gyermekközösség.

                A városban ekkor már működött egy cserkészcsapat, s a Rakó József vezette országos szövetség az úttörőmozgalom helyi szinten történő megszűnése után volt hivatva az így keletkezett űrt betölteni. Az 1990-es évek végén –az országban egyedülállóan- már négy –iskolánként 2-2- csapat tevékenykedett Nagykátán, s ezzel a szövetség egyik központjává vált a város. (Nem sokkal később Kátán a gyermekcserkészet sajnos megszűnt, mára a hagyományőrző csapatok száma is kettőre apadt.)

                Nagykáta Város Önkormányzata és a Nagykáta Barátainak Köre civil egyesület összefogásának eredményeként az első két csapat megalakulásának napján felavatták a nagykátai temetőben nyugvó Hunyadi-huszárhadnagy, a 17 éves korában a tápióbicskei ütközetben megsebesült, a nagykátai hadikórházban elhunyt Pilaszanovich Béla emlékművét: a Szilágyi Dezső jászfényszarusi népi fafaragó alkotta kopjafát. E napon adományozták először a szövetségi tagságot elnyert ifjú hagyományőrzőknek a „Nagykáta Hagyományőrzője” kitűzőt.

                Közismert, hogy a „felfedezők” tevékenységének egyik középpontjában a magyar szabadságharcokban résztvevő gyermekkorú katonák, hősök emlékének ápolása áll. Nagykáta e tekintetben szerencsés helyzetben van, hiszen a tápióbicskei ütközetben harcolt a legtöbbet említett három gyermekhős: a 12 éves honvéd Szabó Jóska, Koroknay Dániel diáktüzér, a 17 éves huszárhadnagy Pilaszanovich Béla 1849. április 4-én ugyancsak járt Nagykátán. A nagykátai felfedező csapatok mindhárom példakép emlékápolásában élenjáró szerepet töltenek be. Így lett a mindenkori április 4-ike a Magyarország Felfedezői Szövetség gyermekhősök emlékét ápoló programjának központi rendezvénye.

                1996-ban a Pilaszanovich-család egy ilyen városi és szövetségi ünnepségen adományozott emlékzászlót a nagykátai csapatoknak. A város még 1993-ban kitűzőt alapított „Nagykáta hagyományőrzője” felirattal, amit sokáig a polgármester tűzött ki április 4-én a sikeres próbát tett hagyományőrzők mellére.

                1999-ben megalakult az ország első diáktüzér katonai hagyományőrző csapata, s ezt követőleg a mindenkori április 4-i ünnepnapon került sor a szövetségi tüzérpróba teljesítésére: a hatfontos ágyú tűzkészültségbe helyezésére. A mindenkori nagykátai diáktüzérek mellett egy-egy évben mádi, békésszentandrási, pápai felfedezők teljesítették ezt a próbát, s „jutalmul” lehettek résztvevői délután a bicskei hadijátéknak. A 2000-es évek elején jelentek meg ezeken az ünnepségeken a nagykátai csapatokat patronáló obsitos tüzértisztek –közöttük több esetben tábornokok is-, a Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület tagjai.

                A nagykátai ünnepségek 2002 óta a mindenkori tavaszi emlékhadjáratok programjának a részét képezik, melynek fő szervezője a két csapat katonai hagyományőrzőit egyesítő Kossuth-zászlóalj. 2013-ban egy ilyen –a 20. évfordulót ünneplő- rendezvényen vehette át a zászlóalj –a gyermekcsapatok körében elsőként- a Magyar Hagyományőr Világszövetség „Kiváló Katonai Hagyományőrző Egység” kitüntetését.

                1996-os alapítása óta csak Nagykátán adományozzák a hős huszárhadnagy emlékét őrző „Nemzeti Hagyományőrző” kitüntetést. A próbaidő leteltével minden évben április 4-én tesznek fogadalmat a legifjabbak, a szövetség újdonsült nagykátai tagjai.

                2011 óta ugyancsak állandó színfoltja a nagykátai ünnepségnek a „Simon Imi Emlékére” elismerés átadása, mellyel a fiatalon elhunyt Simon Imre Antal (1991-2009), csapatunk egykori tagjának az emlékét őrizzük.

A 23. alkalommal szervezett főhajtás

                A hadjárat második „akciónapján”, április 3-án Jászjákóhalmán és Jászberényben már zajlott egy koszorúzás a gyermekhősök emlékhelyén, ahol legnagyobb számban jelenlévő jászdózsai és a nagykátai alakulatok biztosították a tisztelgő alakiságot.

Egy nappal később, 2015. április 4-én 13 órai kezdettel a 27. Tavaszi Emlékhadjárat első nagykátai programjaként került sor a gyermekkorú hagyományőrzők ünnepségére. A Pilaszanovich kopjafa elé katonai alakzatban vonultak be a két helyi csapatból alakult Kossuth-zászlóalj kiskatonái. Nem sokkal utánuk foglalták el helyüket a téren –miként teszik azt 2009 óta minden évben- a jászdózsai honvédek és népfelkelők. Megjelent Nagykáta Város Önkormányzatának három vezetője: Dorner Gábor polgármester, Agócs Pál és Tóth István alpolgármesterek, valamint a hagyományőrzők hozzátartozói.

                A zászlóalj parancsnoka eskütételre szólította az egység három próbaidős tagját: Inges Istvánt, Molnár Bencét, Kozári Barnabást.

„Én,…itt mindenki a nevét mondja…..a Magyarország Felfedezői Szövetség katonai hagyományőrzője, szövetségi vezetőim és katonai elöljáróim, bajtársaim színe előtt fogadom, hogy a szabadságharcos gyermekhősök emlékéhez hű leszek. Szolgálatomat fegyelmezetten, elöljáróim megelégedésére végzem. Mint katonai hagyományőrző honvéd, a Magyar Hagyományőr Világszövetség tagjaként, a Kossuth-zászlóalj katonájaként tovább öregbítem ezen szervezetek jó hírnevét. A hazáért mindhalálig.”

Az újoncok az eskü letétele után a csapat teljes jogú tagjai lettek. A parancsnoktól átvehették fegyverüket, s Agócs Pál alpolgármester kitűzte a mellükre a megtisztelő, a város címerével ékesített „Nagykáta Hagyományőrzője” jelvényt.

                Az önkormányzat nevében Agócs Pál alpolgármester köszöntötte az ünnepség résztvevőit: „…Nagy öröm számunkra, hogy ennyi fiatal hagyományőrzőt látunk évről évre a városunkban. Ők a zálogai annak, hogy dicső elődeink emléke nem veszik feledésbe, hogy megőrizzük mindazt az utókor számára, amik most oly fontosak számunkra is.

Hagyományőrző Honvédek! Ti és hasonló korú társaitok szívvel ápoljátok Nagykáta hagyományait, gondozzátok a történelem részéről ránk bízott örökséget. Eddigi eredményeitek –az emléktáblák, az ünnepségeken való részvételi aktivitásotok, országos elismeréseitek –alapján méltán bízunk abban, hogy felnőttként is hasonlóan gondos és lokálpatrióta, városunkat szerető polgárok lesztek. Kívánom nektek, hogy az elkövetkezendő években legyen ehhez erőtök és kitartásotok!”

                A hagyomány kötelez, vagyis ebben az évben is négy fiatal vehette át az emlékjel előtt a Magyarország Felfedezői Szövetség titkárától a „Nemzeti Hagyományőrző” kitüntetést. A nagykátai fiúk közül Bárdy Dániel kat.hő. őrvezető és Smid Benedek kat.hő. tizedes, míg a jászdózsai csapatból Szigethi-Kocsis Ádám és Kiss Gábor részesült ebben az elismerésben.

                Simon Imi családja adta át elhunyt csapattársunk, „újkori” példaképünk emlékét őrző kitűzőt. Az elismerést könyvjutalom kíséretében Bárdy Gergő és Szécsényi Bálint kat.hő. őrvezetők vehették át.

                Díszőrség állt a kopjafához, melyre elsőként Nagykáta Város Önkormányzata nevében Dorner Gábor polgármester és Agócs Pál, Tóth István alpolgármesterek helyeztek koszorút. A két nagykátai csapat koszorúját Illés Zsuzsanna és Basa László csapatvezetők kísérték.

                Az alig fél óráig tartó ünnepség résztvevői zárt alakzatban átvonultak az egykori Keglevich-kastély, a mai polgármesteri hivatal elé. Ebben az épületben működő hadikórházban hunyt el Pilaszanovich Béla gyermekhős, a Magyarország Felfedezői Szövetség tagjainak példaképe. Az itt sorra kerülő koszorúzási ünnepség szereplői is a gyermekkatonák voltak, akik nem sokkal ezután a Város Napja rendezvényei keretében a temetőben felkeresték a hadikórházban elhunyt honvédek –közötte az abonyi hadicsel kiagyalójaként és végrehajtójaként országosan ismertté vált Pilaszanovich hadnagy- végső nyughelyét is. A Tápió partján a gyerekek részvételével megtartott hadijáték ugyancsak része volt ennek, az utókor tiszteletét kifejező emléknapnak.

                                                                                               Basa László